RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2005. szeptember 13., kedd
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIII. évfolyam, 3098. szám
– A Szövetség politikai, közigazgatási szinten mindent megtesz az Európai Uniós csatlakozás sürgetése érdekében
– Politikai nyilatkozatok
A Szövetség politikai, közigazgatási szinten mindent megtesz az Európai Uniós csatlakozás sürgetése érdekében
***Kedd délelőtt, szeptember 13-án, került sor Bukarestben a román–angol parlamenti baráti társaság találkozójára. Az angol delegációt lord Alf Dubs szenátor vezette, a román parlamentereket Dr. Kelemen Atilla (RMDSZ), Cristian Boureanu (PNL) és Mircea Paşcu (PSD) képviselték.
A találkozón elsősorban időszerű EU–s kérdések merültek fel, amelyek megbeszélése annál is inkább jelentőséggel bírt, mivel az idén júliusban Anglia vette át az EU–elnökséget. Ugyanakkor az angol politikusok különös figyelmet szenteltek az RMDSZ kormányzati részvételének, valamint az erdélyi magyarság politikai szerepének. Dr. Kelemen Atilla elmondta, hogy az RMDSZ egyértelműen támogatja Románia csatlakozását az Unióhoz, és politikai, közigazgatási szinten mindent megtesz a csatlakozás sürgetése érdekében. „Nyilván, az RMDSZ–nek, mint törvényhozási és parlamenti képviselettel rendelkező közéleti szervezetnek speciális rendeltetése is van: a romániai magyarság jogainak és érdekeinek képviselete” – mondta Dr. Kelemen Atilla. Elsősorban a tanügyben és a kultúra területén felmerülő megoldásra váró gondokat jelenítette meg, de hangsúlyosan szóba került a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés kérdése is. Ezzel kapcsolatosan Kelemen Atilla az angol képviseletet is tájékoztatta arról, hogy Romániában a lakosság fele vidéki környezetben él, ami speciális helyzetet képez társadalmi és gazdasági vonatkozásban. „Tekintettel arra, hogy a vidéki környezetben élők arányszáma olyan jelentős mértékű, hogy egyik napról a másikra nem lehet ezen a radikális csökkentés irányába változtatni, meg kell találjuk azt az adekvát társadalmi és gazdasági formulát, amelyik lehetővé teszi, hogy ilyen körülmények között is európai szinten prosperáljon Románia lakossága. Nekünk is, de véleményem szerint az EU–nak is, fokozottabban oda kell figyelnie országunk vidéki társadalmának jellegzetes kihívásaira, s ezek támogatását a nehézségek mértékéhez igazítania” – hangsúlyozta Kelemen.
Politikai nyilatkozatok
***A Szenátus szeptember 12-i ülésén politikai nyilatkozatot tett Eckstein Kovács Péter szenátor. Az Észak-Nyugati Fejlesztési Régió által szervezett értekezlet munkálatain szerzett tapasztalatairól számolt be, melyen politikailag legkülönbözőbb táborokhoz tartozó parlamenti képviselők, szenátorok, megyei tanács elnökök, polgármesterek, helyhatósági tanácsosok, civilszervezetek képviselői és újságírók társaságában vett részt, meghívottként. A fejlesztési régió kibontakozási lehetőségeiről és a vidék tényleges állapotáról szóló gyakorlatias szemléletű elemzésből csöppet sem rózsaszín kép rajzolódott elénk, mondotta. A Kolozs, Bihar, Szatmár, Beszterce-Naszód, Szilágy és Máramaros megyéket magába foglaló térség a társrégiók sorában az életminőséget tekintve az 5. helyet foglalja el.
Eckstein Kovács Péter két problémakört ismertetett: a jelenlegi formájukban a fejlesztési régiók nem rendelkeznek kellő döntési jogkörrel és a helyi illetve a megyei tanácsoknak vajmi kevés beleszólási joguk van a pénzalapok elosztásba és a vonatkozó koncepciók kialakításába, valamint az infrastrukturális beruházások helyzete aggasztó. Kitűnt, hogy elválasztó vonalat lehet húzni Románia közepe táján: az attól délre eső területek infrastruktúrájának fejlesztésére jelentős pénzösszegeket áldoztak, az észak felé eső részre ezzel szemben zéró euró jutott. Feltehető ezek után teljes joggal a kérdés, hogy mit is akarunk tulajdonképpen, mondotta Eckstein szenátor. Azt, hogy az Európai Unió felé csupán egyetlen kapu nyíljék – Aradon és Nagylakon át, a Maros völgyén keresztül – vagy azt, hogy az egész Erdély láthassa hasznát a csatlakozásnak. Utóbbi esetben világos, hogy elsőbbséget kell biztosítani a Borstól Brassóig vezető vasútvonalnak és autósztrádának. Nem adtunk ki külön közleményt erről, a részvevők azonban újólag kiemelték az autósztráda megépítésének fontosságát és nyilatkozatot fogadtak el, melyben markánsan körvonalazódik a szóban forgó fejlesztési régió általam is képviselt lakóinak a véleménye – ez szerettem volna én is az önök figyelmébe ajánlani, fejezte be beszédét a Kolozs megyei szenátor.
Puskás Bálint Zoltán szenátor a nyugdíjasok érdekében emelt szót a Szenátus szeptember 12-i ülésén elhangzott politikai nyilatkozatában. Fölemlítette, hogy Német Csaba szenátor még a korábbi parlamenti ciklus idején beterjesztett egy törvénykezdeményezést, melyben javasolta, hogy a nyugdíjas házastársak egyikének elhalálozása esetén a túlélő özvegyi pótnyugdíjat élvezhessen. Az akkori kormány előbb elutasítóan véleményezte a javaslatot, a választási kampány közeledtével azonban saját törvénytervezetet nyújtott be ugyanebben a tárgyban, melyet ekkor már a felsőház – mindössze egyetlen ellenszavazattal, tartózkodás nélkül – lelkesen elfogadott. Más szóval, támogatottsága maradéktalan volt az egész politikai palettán.
A bökkenő csak az, hogy az elfogatott törvényben van egy olyan rendelkezés, amely szerint életbeléptetésére csak a nyugdíjak újrakalkulálása után kerülhet sor, s további követelmény, hogy Munkaügyi és Társadalmi Szolidaritási Minisztérium közzétegye időközben az alkalmazására vonatkozó jogszabályt. Utóbbi elkészültét kell már most számonkérjük, itt, a Parlamentben – mondotta Puskás szenátor, hogy az év végére, amikorra a nyugdíjak újraszámítása várhatóan befejeződik, ez az akadály ne forogjon fenn. Végezetül ezúton is kérem Önöket, tette hozzá, járjanak közben minden módon azért, hogy a kevés pénzből tengődő embereknek ez a kategóriája, az élettársukat vesztett nyugdíjas özvegyek, minél hamarabb hozzájuthassanak egy kis pótjövedelemhez.