RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2005. október 9., vasárnap
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIII. évfolyam, 3120. szám
– A magyarság autonómiatörekvéseinek összehangolását tervezik a Túli Magyar Szervezetek Fórumának tagszervezetei
– A sajtónak partneri viszonyra és önállóságra kell törekednie a politikummal – Markó Béla a Kárpát-medencei Újságíró Egyesületek Konvenciójának marosvásárhelyi ülésén
A magyarság autonómiatörekvéseinek összehangolását tervezik a Túli Magyar Szervezetek Fórumának tagszervezetei
***A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának tagszervezetei szakértői bizottságot készülnek létrehozni a magyarság autonómiatörekvéseinek összehangolására – többek között erről született döntés a testület szombati, marosvásárhelyi ülésén.
A tanácskozáson kiadott Zárónyilatkozatban a magyar szervezetek a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) mielőbbi összehívását sürgetik. Az RMDSZ által szervezett rendezvényen mintegy 13 magyar szervezet a határon túli magyar közösségek autonómiatörekvéseiről, a magyar-magyar kapcsolatok prioritásairól, valamint az európai integráció és a nemzeti kisebbségek jogai közötti összefüggésekről egyeztettek.
A Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának harmadik, marosvásárhelyi ülésén hét pontos zárónyilatkozatot és két határozatot fogadtak el a résztvevők. A zárónyilatkozatot Markó Béla (Romániai Magyar Demokrata Szövetség – RMDSZ), Bugár Béla, (Magyar Koalíció Pártja), Kasza József (Vajdasági Magyar Szövetség), Kovács Miklós, (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), Tomka György (Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség), Jankovics Róbert (Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetség), Tokai István (Magyar Egyesületek Szövetsége), Klement Kornél (Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, Észak-Amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, Kanadai Magyar Kulturális Tanácsa), Kunckelné Fényes Ildikó (Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége), Komlóssy József, az Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság, valamint Moldován Árpád Zsolt (Magyar Emberjogi Alapítvány – HHRF) látta el kézjegyével.
A zárónyilatkozatban a tanácskozás résztvevői egyetértésüket fejezik ki a magyar kormány szándékával, hogy a magyar alkotmány külön fejezetben foglalkozzék a határon túli magyarok jogállásával. Igénylik, hogy az alkotmány módosítását vitassák meg a MÁÉRT szakmai bizottságai, majd a MÁÉRT plenáris ülése fogadja el. „Az Alkotmány kiegészítése során elengedhetetlennek tartjuk a határon túli magyarok magyar nemzethez való tartozásának egyértelmű kinyilvánítását” – szögezik le az aláírók.
A tanácskozás résztvevői továbbra is szorgalmazzák a határon túli magyarok magyar állampolgárságának megadását. Kedvezően értékelik a magyar kormány szándékát, hogy a nemzeti vízum intézményét Magyarország a schengeni egyezményhez való csatlakozás után is fenn kívánja tartani. A magyar nemzethez való tartozás tekintetében, továbbá a kedvezmények, támogatások és utazási könnyítések esetében az aláírók továbbra is a magyarigazolványt tekintik alapnak.
A határon túli programok finanszírozásával kapcsolatosan az aláírók kérik: a magyar kormány tegyen eleget a törvényben előírt, valamint a kétoldalú szerződésekben vállalt kötelezettségeinek. A fórum résztvevői fontosnak tartják a Szülőföld Alap létrejöttét, de ahhoz, hogy a támogatások terén konkrét eredményeket lehessen felmutatni, „el kell hárítani a meglévő akadályokat”.
Kasza József emlékeztetett, hogy ő már az év elején, a Szülőföld program tervezetének bemutatásakor megfogalmazta kételyeit, amelyek – mint mondta – beigazolódni látszanak. Hiszen a már működő támogatási rendszerben is állandó megvonások tapasztalhatók, a költségvetési hiánnyal kapcsolatos problémák miatt pedig az új támogatások is késlekednek. Egy kérdésre válaszolva Markó kifejezésre juttatta a találkozón jelenlévők elvárását, hogy a magyar költségvetésből a határon túli magyarságnak szánt támogatások ne csökkenjenek.
A zárónyilatkozat szerint a résztvevők úgy vélik, hogy a magyarságot érintő alapvető kérdések szükségessé teszik a MÁÉRT mielőbbi összehívását, amely „továbbra is a magyar-magyar kapcsolatok legfontosabb intézménye”. Szerintük a nemzetpolitika kérdéseiben partneri viszonyra kell építeni. „El kívánjuk kerülni azt, hogy a határon túli magyarok kérdése a közelgő magyarországi választási kampányban megosztó témává váljon” fogalmaztak a tanácskozás főszereplői.
A résztvevők teljes támogatásukról biztosítják az európai integrációs folyamatot, mert azt vallják, hogy a kisebbségi közösségek támogatása csakis egy európai értékrend alapján valósulhat meg. „Meggyőződésünk, hogy az autonómia különböző formái a kisebbségek megmaradásának és fejlődésének nélkülözhetetlen feltételei” – szögezik le a dokumentum aláírói, akik végezetül elítélik a délvidéki magyarság elleni szerb támadásokat.
Az egyik határozat értelmében a határon túli magyar szervezetek szakértői bizottságot készülnek létrehozni a magyarság autonómiatörekvéseinek összehangolására. A másik határozatban felkérik az Európa Tanácsban és az Európai Parlamentben jelenlévő magyar képviselőket, hogy a magyarság egészét érintő kérdéseket e szervezeteken belül aktívan támogassák.
A tanácskozás első napirendi pontjaként a résztvevők a határon túli magyar közösségek autonómiájának a témájáról cseréltek véleményt. A kiindulópont az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezet volt, a kulturális, illetve a személyi elvű autonómia kérdéseit ennek kapcsán tárgyalták. Markó Béla szövetségi elnök közölte: a találkozón eldöntötték, hogy létrehoznak egy bizottságot, amolyan szakértői csoportot, amely az autonómia kérdésében egyeztet majd, összeveti a különböző autonómia-tervezeteket, vélemény- és tapasztalatcserére, konzultációra és közös következtetések megfogalmazására lesz hivatott. A következő napokban mindegyik szervezet kijelöli saját szakértőit e testületbe, s ezután eldöntik majd, hogy milyen formában és milyen időközönként ülnek össze.
E bizottság egyik feladata lehet az is – fűzte hozzá –, hogy hozzájáruljon az európai normák továbbfejlesztéséhez. Az uniós jogrendszer ugyanis mozgásban van – állapította meg Markó. A marosvásárhelyi találkozó második napirendi pontja a magyar-magyar kapcsolatokról szólt. Markó Béla szövetségi elnök jelezte: ennek keretében a magyar igazolványról, a nemzeti vízumról, a Szülőföld programról volt szó. Kasza József szerint vissza kell térni az alapokhoz, a magyarigazolvány célkitűzéseihez, és annak alapján kell tovább haladni a kettős állampolgárság megvalósítása felé.
Az autonómia megvalósulása nem csak a délvidéki, hanem a kárpát-medencei magyarság számára létkérdés, megmaradásának alappillére lesz a jövőben – hangoztatta Kasza József. E tanácskozásokon – fűzte hozzá – figyelembe kell venni más szervezetek eddigi tapasztalatait, és ezek cseréje alapján kell napról-napra javítani az elképzeléseket az egyes országokban. Az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezetben foglaltakat például figyelembe veszik majd a délvidéki magyarság hasonló jogszabályának a kidolgozásakor.
A sajtónak partneri viszonyra és önállóságra kell törekednie a politikummal
Markó Béla a Kárpát-medencei Újságíró Egyesületek Konvenciójának marosvásárhelyiülésén
***A Kárpát-medencei magyar sajtó együttműködéséről és a tájékoztatás összehangolásának lehetőségeiről tanácskoztak a Kárpát-medencei Újságíró Egyesületek Konvenciójának vezetői vasárnap, Marosvásárhelyen.
A találkozón az erdélyi, kárpátaljai és vajdasági újságírók mellett a politikum részéről jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Kasza József, a VMSZ elnöke, valamint Benedek László Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetségének európai képviselője is.
A határon túli magyar sajtóorgánumok szoros partneri viszonyra és ugyanakkor önállóságra kell törekedniük a politikummal – hangsúlyozta beszédében Markó Béla, aki az erdélyi magyar sajtó helyzete kapcsán a támogatáspolitika irányelveiről, valamint ennek fejlődési perspektíváiról szólt. A szövetségi elnök közölte, az elmúlt években a Communitas Alapítványon keresztül sikerült a magyarországi alapítványi finanszírozáshoz hasonló mértékű anyagi támogatást nyújtani a magyar sajtónak, a sajtótermékeknek, főként a különböző réteglapoknak azonban továbbra is nagy szükségük van a magyarországi támogatásra a fennmaradáshoz –mutatott rá a Szövetség elnöke.
Ambrus Attila, a MURE elnöke úgy értékelte, a Kárpát-medencei sajtó együttműködése a magyar sajtóegyesület és az RMDSZ közötti együttműködés mintájára, annak hatására jött létre, és amelynek a közös célkitűzések meghatározása, az együttműködés különböző formáinak feltérképezése a célja.