RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2005. október 29., szombat
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIII. évfolyam, 3138. szám
*
Egységre van szükség, hogy magunkat ezáltal erősítsük – Találkozó a magyar történelmi egyházak vezetőivel
***A kisebbségi törvénnyel, az egyházi ingatlanok visszaadásával, a vallásügyi törvénnyel, a felekezeti oktatással kapcsolatos kérdések, teendők megbeszélése szerepelt annak a találkozónak a napirendjén, amelyre, ma 2005. október 29-én került sor a történelmi magyar egyházak vezetői és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetői, illetve egyházi kérdésekkel foglalkozó tisztségviselői között. A Szövetség Ügyvezető Elnökségének székházában lezajlott tanácskozáson jelen volt Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Szabó Árpád unitárius püspök, Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke, Adorjáni Dezső, az Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke, Borzási István, a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének vezetője, Tempfli József, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője, Potyó Ferenc gyulafehérvári érseki helynök, Szabó Péter, a Temesvári Római Katolikus Püspökség küldötte.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget Markó Béla szövetségi elnök, államminiszter, Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József, Nagy Benedek, Markó Attila államtitkárok, Márton Árpád és Asztalos Ferenc képviselők, Eckstein Kovács Péter szenátor, Szép Gyula és Lakatos András ügyvezető alelnökök képviselték.
A kisebbségi törvény elfogadtatása valódi áttörést jelenthetne a romániai magyar kisebbség számára – fogalmazott Markó Béla szövetségi elnök a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetről tartott tájékoztatójában. Ezt igazolja, többek között az az igen kemény ellenállás is, amelybe a tervezet megvitatása során ütköztünk – fogalmazott Markó. Elmondta, hogy a legélesebb vita mindig a kulturális autonómia kérdése körül alakult ki, azaz annak az elfogadtatása során, hogy a magyar közösség által belső választások során megválasztott autonómia tanácsok az állami magyar intézmények sorsába beleszólhassanak. A szövetségi elnök szerint ennek elfogadtatásával olyan szemléletbeli változás mehetne végbe, amire más autonómiaformát is építeni lehetne. Markó szerint lényeges az, hogy e, számunkra igen fontos tervezet esetében nemzetközi támogatást is szereztünk, hiszen a Velencei Bizottság legutóbbi ülésén, a tekintélyes jogászokból álló testület ezt pozitívan értékelte. Fontos továbbá az is, hogy a legutóbbi országjelentésben ennek meglétét kedvezően értékelték – mondta a szövetségi elnök.
Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdésében a mérleg a történelmi magyar egyházak javára billen – szögezte le Markó Attila államtitkár, az Ingatlan Visszaszolgáltató Hatóság alelnöke. Jelenleg a történelmi magyar egyházak által visszaigényelt ingatlanok esetében közel 500 kérvény kapcsán született elvi döntés, ezek közül megközelítőleg 380 már telekkönyvileg is az egyházak nevén szerepel – tájékoztatott Markó Attila. Felvetette annak lehetőségét is, hogy a Belügyminisztérium, a prefektúrákért felelős államtitkár révén a visszaszolgáltatási folyamatba bekapcsolódjon, hiszen igen sok esetben előfordul az, hogy a polgármesteri hivatalok különböző akadályokat gördítenek a visszaszolgáltatás útjába. Ezt a problémát egyébként az egyházak jelenlévő képviselői is jelezték, mint mondták, többször előfordul, hogy az önkormányzatok különböző kifogásokkal próbálják megakadályozni azt, hogy az egyházak ingatlanjaikat visszaszerezzék. Más esetekben pedig a főtanfelügyelők, iskolaigazgatók gátolják a restitúciót – hívták fel a figyelmet a történelmi magyar egyházak vezetői. E kérdés orvoslására tett javaslatot Márton Árpád képviselő, aki szerint igen fontos, hogy egyházak, önkormányzatok, iskolák, tanfelügyelőségek, parlamenti képviselők együtt tárgyaljanak az ingatlanok visszaszerzésének mikéntjéről. Felvetődött az is, hogy a földek és erdők visszaigénylése során is többször előfordult, hogy a polgármesteri hivatalok kijelentik, hogy nincs föld – hasonló esetek elkerülése végett az egyházak az RMDSZ segítségét kérték e kérdés törvényes megoldásában.
Markó Béla szövetségi elnök amellett, hogy a Szövetség további támogatásáról biztosította az egyházak elöljáróit, reményét fejezte ki, hogy egy éven belül elvi szinten befejeződhet az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása. Hozzátette, hogy a román tulajdontörvény-csomaggal lehetőség nyílik arra, hogy megvalósuljon a restitutio in integrum elve.
Takács Csaba ügyvezető elnök emlékeztetett arra, hogy Európában ez a legjobb hasonló törvény, hiszen egyetlen volt kommunista ország esetében sem beszélhetünk teljes körű visszaszolgáltatásról. E kérdésben szemléletváltást javasolt: véleménye szerint ezt nem politikai kérdésnek kell tekinteni, amivel egymást gyengíthetjük, ehelyett egységre van szükség, amivel a román közvélemény előtt csakis erősíthetjük magunkat.
Az egyházvezetők korábban elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy a parlament előtt levő kultusztörvény eredeti tervezetében csak feltételes módban fogalmaz a felekezeti oktatás finanszírozásáról, és emiatt az államot nem kötelezi arra, hogy hozzájáruljon az egyházi iskolák fenntartásához. Markó a mai találkozón közölte, hogy ezt a kitételt a szenátus szakbizottságában sikerült módosítani az erdélyi magyar történelmi egyházak által kért módon. Elmondta azt is, továbbá arra is, hogy a jogszabály-tervezet a Velencei Bizottságtól is kedvező véleményezést kapott.
Számos további konkrét kérdés megvitatását követően a mai találkozó résztvevői megegyeztek abban, hogy a minél hatékonyabb konzultációk folytatása érdekében három hónapon belül ismét tárgyalni fognak.
Sajtótájékoztató a Maros megyei RMDSZ-nél
***2005. október 28-án, Borbély László miniszter, Dr. Kelemen Atilla, Kerekes Károly képviselők és Frunda György szenátor, sajtótájékoztatót tartottak az RMDSZ megyei székházában.
Dr. Kelemen Atilla a romániai ország-jelentés strassbourgi fogadtatásáról tájékoztatta a sajtót. Hangsúlyozta, hogy Románia csatlakozásáról már kész tényként beszélnek az Unió politikusai. Az ország-jelentéssel kapcsolatosan ismertette azokat a kritikai észrevételeket, melyek meglátása szerint csak részben megalapozottak. A bemutatott jelentés néhány hónappal korábbi adatokat tükrözött, olyan helyzetet rögzítve, amely azóta megváltozott.Kelemen Atilla elsősorban a mezőgazdasági és az állategészségügyi észrevételeket elemezte. Meglátása szerint, ebben az ágazatban főleg az állatállomány nyilvántartásával vannak komoly gondok, ahol valóban volna még egy sor tennivaló. Elsősorban a minisztérium elé állít komoly kihívást, hiszen a nyilvántartás követését sokkal hatékonyabban kell megoldani.
Az Európai Uniós szabályok értelmében, az élelmiszertermelés az istállótól a felhasználó tányérjáig terjed! Ez komplex monitorizálási rendszer nálunk még nincs kialakítva, s ezen a területen valóban radikális változtatásokat kell eszközölni. A többi kifogás nagyrészt már megoldódott, ami arról is szól, hogy a Román kormány és az Unió közti kapcsolattartás szintén rosszul van megszervezve – mondta a képviselő. Ismertette a Maros megyei tej- és húsfeldolgozó cégek akkreditációjának is a helyzetét. Megállapította, hogy a szóban forgó Maros megyei egységek, összehasonlítva az ország többi megyéjével,összességében nem állnak rosszul. A tejfeldolgozó ágazatban három cég rendelkezik A-kategóriás akkreditációval; vagyis olyan adottságokkal, melyek teljes mértékben eleget tesznek az EU-s követelményeknek. A madárinfluenza járvány kezelésére vonatkozóan az EU-s szakemberek elismerésüket fejezték ki az iránt, hogy Románia milyen hatékonysággalalkalmazta a kellő prevenciós eljárásokat.
Végül, Kelemen Atilla, a kisebbségi jogállást szabályozó törvény szenátusi elutasítására vonatkozóan, hangsúlyozta, hogy a strassbourgi parlamenti vita során is kiderült, hogy az EU rendkívüli figyelemmel követi azt, hogy a kisebbségek ügyeit miként kezelik a tagállamokban. A romániai kisebbségek jogállását szabályozó törvénytervezet elutasítása a szenátusban figyelmeztető visszhangra talált az EU parlament plenáris ülésén is.
Frunda György szenátor részletekbe menően ismertette a kisebbségi törvény tárgyalása során kialakult helyzetet. A magyar nemzetiségűekre nézve sérelmezőnek tartja, és egyenesen törvénybe ütközőnek, azt az ultra-nacionalista hangnemet, amit egyes szenátorok – különösen Corneliu Vadim Tudor – megengedett magának. Ugyanakkor a Konzervatív Párt politikai magatartását elfogadhatatlannak minősítette, amely felborította a koalíciós egyezséget. Véleménye szerint a Konzervatív Pártnak tisztáznia kell álláspontját, ugyanis magatartása bizonytalanságokat szül a koalíción belül. Továbbá ismertette az RMDSZálláspontját a Konzervatív Párt által tett módosító javaslatot illetően, amely értelmében azokban a megyékben, ahol a román nemzetiségűek számbeli kisebbségben vannak, hivatalból helyet kell biztosítani képviseletüknek a megyei és a municípiumitanácstestületekben Az RMDSZ azzal a kiegészítéssel fogadja el a KP javaslatát, hogy ne csak a román nemzetiségűekre, hanem minden kisebbségre nézve érvényesítve legyen a képviseleti jog biztosítása. Újságírói kérdésre elmondta, hogy amennyiben a koalíción belülifeszültség nem mérséklődik, a további együttműködés hogyanjáról a december 10-én sorra kerülő SZKT fog döntést hozni.
Borbély László miniszter a fűtéspótlék kérdéseivel kapcsolatosan elmondta, hogy az általa vezetett szaktárca mintegy fél évet dolgozott a pótlék-kiszámítás rendszerének módosításán. A korábbi szabályok nem tették lehetővé egy tisztességes méltányossági elv érvényesülését, a módszer igen nagy teret adott a szubjektív jellegű elbírálásnak. Most már létezik egy alkalmazható korrekt rendszer és a támogatási politika egy megbízható méltányossági elv alapján alkalmazható. Ezzel kapcsolatosan még elmondta, hogy az első mellékletben nem szerepelt négy fontos erdélyi város: Marosvásárhely, Csíkszereda,Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely. Egy hitel-rendszer beiktatásával sikerült 268 millió RON-t beiktatni, amiből Marosvásárhely mintegy 15,68 millió RON-ban részesül, tehát akövetkező félévre a fűtéspótlék kérdése megoldódott. Hasonlóképpen, a marosvásárhelyiek javára, sikerült módosítani az állami költségvetés energia támogatási fejezetét is.
Az infrastrukturális befektetésekkel kapcsolatosan, elsősorban a Balavásár-Csíkszereda útszakasz, a mintegy 130 km-es út felújítását emelte ki. Ezzel a nagy volumenű munkálattal sikerült egy több évtizedes gondot megoldani. Hasonlóképpen a Parajd-Gyergyó útszakasz felújítása is nagy megvalósításnak minősül. Ebből a munkálatból tavaszra marad további két aszfaltréteg letétele. Az építkezési beruházásokkal kapcsolatosan elmondta, hogy bár a kormány örökölt a korábbi kormánytól egy nagyon gyenge költségvetést, mégis sikerült lakásépítésre mintegy 15 millió eurót elkülöníteni. Jelen pillanatban mintegy 42, már elkezdett sportterem építése van folyamatban (ezeket a régi tervrajzok szerint fejezik be), de a héten elkezdődött további 54 csarnok építése (új, korszerű tervek szerint), amiből 2 Marosvásárhelyen a Sportlíceumnál és a kövesdombi lakónegyed területén. A jövő héten kerül a kormányülés napirendjére még 40 kisebb sportterem építése, melyeket vidéki környezetben fognak elhelyezni.
Végül további két fontos programot emelt ki: a vidéki vízvezetést (27 millió RON értékű befektetés), valamint a községi utak javítását (47 millió RON). Mindkét programban sikerült a tavalyihoz képest lényegesen nagyobb összegeket elkülöníteni. Újságírói kérdésre válaszolva Borbély miniszter kifejtette, hogy a kisebbségi jogállást szabályozó törvénytervezet vitája során kialakult koalíciós nézeteltérésért elsősorban a Konzervatív Pártot terheli a felelősség. „A koalíció előtt nem az RMDSZ kell hogy magyarázkodjon, hanem a Konzervatív Párt. A koalíció szabályzatát ők lépték át, ők kell ezt a konfliktust kezeljék!” – mondta Borbély.
Kerekes Károly szociális vetületű kérdésekkel kapcsolatosan ismertette álláspontját. Elmondta, hogy beterjesztett a törvényhozás elé egy módosító indítványt, mellyel azt szeretné elérni, hogy az alkalmazottak társadalombiztosítási kötelezettségeinek való elégtétel ne legyen kiszolgáltatva a munkaadó esetleges ügyintézési hanyagságának. Szankciók alkalmazását javasolta. Továbbá, méltatatta a román-magyar közös kormányülésen született szociális vetületű egyezményeket, különösen az egészségügyi biztosításra és a nyugdíjakravonatkozókat.
Döntött a Communitas Alapítvány Utazástámogatás Szaktestülete
***Idén immár másodszor hirdetett pályázatot a Communitas Alapítvány Utazástámogatás Szaktestülete kutatók számára külföldi tudományos tanácskozásokra, fesztiválokra előadói minőségben, valamint művészeti mesterkurzusokra való kiutazás résztámogatására. Összesen 39 pályázat érkezett be, ebből támogatásba részesült 29. A pályázók közül nem részesültek támogatásban azok a személyek, akiknek a pályázata nem tett eleget a kiírási feltételeknek, vagy a rendezvény, amin részt szeretnének venni 2006. februárja után kerül megrendezésre.
Pozitív elbírálásban részesültek főleg a fiatal kutatók, de a szakmában már elismert szakemberek sem maradtak le. A megítélt utazási költségekre való támogatások lehetővé teszik például a 21. Nemzetközi Madártani Filmfesztiválon való részvételt Franciaországban, vagy a Magyarországon tartandó Nemzetközi Biblikus Konferencián, de természetesen a nemzetközi tudományos konferenciák és rendezvények sora folytatható.
Az idén tavasszal meghirdetett első fordulóban 86 pályázatból 56 részesült pozitív elbírálásban. A mindkét fordulóban támogatott személyek névsora a www.rmdsz.ro/communitas honlapon tekinthető meg.