RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2005. október 12., szerda
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIII. évfolyam, 3123. szám, II. kiadás
A Szenátus elfogadta : a romániai magyar nemzeti közösség államalkotó tényező
***Végeérhetetlen huzavona előzte meg szerdán délután a kisebbségi törvénytervezetcikkelyenkénti vitáját, hiszen előző nap Gheorghe Funar javaslatára ismét a jogi bizottságban került napirendre, melynek feladata volt eldönteni, hogy a jogszabály-tervezet vitája maradjon-e a Szenátus napirendjén, avagy kerüljön át a Képviselőházba.
A jogi bizottság jelentését, annak elnöke Eckstein-Kovács Péter terjesztette elő, amelyből kiderült, hogy 5 szavazattal mellette és 4 vokssal ellenében a bizottság úgy döntött, hogy a tervezet a Szenátusban maradjon a napirenden.
A jelentés ismertetését követően a jogi és emberjogi bizottság elnöke, Eckstein-Kovács Péter és Frunda György szenátor számos alkotmányjogi érvet sorakoztatott fel az elsődleges szenátusi vita mellett.
A vita során Ion Iliescu szenátor továbbra is azt az álláspontot képviselte, hogy amennyiben kikerül a tervezetből a legnagyobb veszélyt jelentő, az autonómiára vonatkozó 5. számú fejezet, akkor nem lesznek kifogásai a jogszabállyal kapcsolatban.
A vita során a kormányt képviselő Markó Attila államtitkár szerint az RMDSZ határozott álláspontja az, hogy a törvény egésze a kisebbségek jogállásáról szól. Ezt a törvénytípust egyértelműen a Szenátusnak kell először tárgyalnia, hiszen minden eleme ennek a jogállásának a része, tehát nem lehet kiragadni egyik-másik cikkelyét.
Verestóy Attila szenátor szerint a háttérben az áll, hogy a Nagy Románia Párt minden eszközzel megpróbálja akadályozni a kisebbségi törvény elfogadását. „Mindegy hogy hol, mindegy, hogy milyen érvvel, akár tartalmi, akár formai manipulálással. Olyan hangulatot, helyzetet akarnak teremteni módosító indítványaikkal, hogy lerombolják a kisebbségi törvényt. Erre keresik a szövetségeseket. Úgy látom, hogy még a Konzervatív Párt néhány szenátora is hajlik arra, hogy kiiktassanak olyan cikkelyeket, miszerint a kisebbség államalkotó tényező, hogy joga van saját intézményrendszeréhez.” Véleménye szerint az alkotmány értelmében a végső szót a Képviselőház mondja ki, ahol jelen vannak a magyar közösség frakciója mellett az a 18 kisebbség képviselői is, aki szintén érintettek a törvény elfogadásában.
Végül sor került a jogi bizottság jelentésébe foglalt javaslat szavazására, vagyis, hogy a Szenátus folytassa a törvénytervezet vitáját. A szenátorok közül 51-en voksoltak a javaslat mellett, 38-an ellene és egy szenátor tartózkodott.
Ezt követően a honatyák elkezdték a tervezet cikkelyenkénti vitáját a Szenátus plénumában.
A Szenátusában sikerült átvinni azt, hogy a romániai kissebségi közösségek, így a magyarok is az állam alkotó tényezői.