RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2005. november 4., péntek
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIII. évfolyam, 3142. szám
– Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa – Valós önállóság az önkormányzatoknak
– 70 milliárd lej az átmeneti szállások biztosítása érdekében
– Az adminisztratív struktúrák fejlesztése szempontjából kell konkrétabb erőfeszítéseket tenni
Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa
Valós önállóság az önkormányzatoknak
***A helyi közigazgatás decentralizációját célzó törvénycsomagról, valamint az erdélyi önkormányzatok aktuális kérdéseiről folytattak vitát pénteken, Marosvásárhelyen az Országos Önkormányzati Tanács tagjai. A munkálatok során az RMDSZ helyi és megyei önkormányzati képviselőit, valamint a Szövetség vezető tisztségviselőit tömörítő testület ülésén megválasztották a tanács új alelnökeit is.
Politikai helyzetelemzésében Markó Béla szövetségi elnök úgy értékelte, a következő időszak alapvetően fontos az önkormányzatok számára, ugyanis most zajlik a közigazgatás decentralizációját célzó törvénycsomag előkészítése, amely révén a magyar önkormányzatok is az eddigieknél lényegesebb önállóságra tehetnek szert. – Az erdélyi magyarság sorsa össze van kötve Erdély sorsával, a régió infrastrukturális, gazdasági és kulturális helyzetének alakulásával, ezért nagyon fontos, hogy kormányzati jelenlétünk révén, valamint erős önkormányzataink által is milyen mértékben tudjuk elérni a régió fejlesztését – hangsúlyozta a Szövetség elnöke rámutatva, tartós módon az RMDSZ számára az önálló önkormányzatok jelentik a legfontosabb politikai erőt, amelyekre jelentős szerep hárul a közösségi célkitűzések megvalósításában is. Markó Béla e tekintetben a kormányzás egyik nagy eredményének tartja, hogy, bár Erdély fejlesztése korántsem kap megfelelő súlyt a koalíciós partnerek részéről, a szövetségnek sikerült meggyőzni a kormánypartnereket az erdélyi beruházások fontosságáról. Ennek eredménye a bucsini út, és a Balavásár-Csíkszereda útvonal teljes felújítása, de a Székelyudvarhelyt Baróttal és Brassóval összekötő szakasz építési munkálatainak megkezdése is.
A kormányzati munkáról szólva a szövetségi elnök úgy értékelte, a kabinet a folyamatos viták és torzsalkodások nyomán kialakult látszattal szemben jobban teljesített, ezt támasztják alá a sajtónyilvánosságban alig részesülő eredmények, mint például a gyereknevelési segély jelentős növelése, vagy az árvízhelyzet hatékony kezelése. A Szövetség elnöke jó döntésnek nevezte ugyanakkor az oktatásnak szánt költségvetés növelését, illetve a Nemzetközi Valutaalappal kötött hitel-megállapodás meghosszabbításáról való lemondást is. Mint mondta, a nemzetközi pénzintézet olyan feltételeket szabott a kormánynak, mint a o százalékos költségvetési deficit elérése, amely indokolatlanul drasztikus megszorításokat igényelt volna. Az eredmények dacára az elnök úgy értékelte, az RMDSZ-nek továbbra is komolyan figyelmeztetnie kell a partnereket a koalícióban uralkodó állapotok tarthatatlanságára. Szerinte a kormánypártoknak az RMDSZ-hez hasonlóan meg kell tanulniuk és be kell tartaniuk az együttműködés szabályait, ezt mutatják a kisebbségi törvény körül kialakult konfliktusok is. – Az RMDSZ nem fogadja el azt az ellentmondást, hogy míg egyfelől a kormányzat a román-magyar kapcsolatok példás rendezését üzeni, a két közösség közötti viszony továbbra is feszítő erő legyen a koalíción belül – hangsúlyozta Markó Béla, aki bírálva egyes kormánypartnerek kihátrálását a kisebbségi törvény mögül, arra is figyelmeztetett, a jelenlegi kormánykoalíciónak nincs alternatívája. – Az RMDSZ nem azáltal akarja feloldani a helyzetet, hogy hátat fordít a partnereinek, hanem azzal, hogy a koalíciót szolidárisabbá, egységesebbé kívánja tenni – szögezte le Markó Béla. A szövetségi elnök ugyanakkor keményen bírálatot fogalmazott meg azokkal a magyar szervezetekkel szemben is, amelyek a román szélsőséges erőkhöz hasonlóan a kisebbségi törvény elutasítását szorgalmazták.
Ilyés Gyula, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke beszédében a közigazgatás decentralizációját célzó törvénytervezetek célkitűzéseit ismertette. Úgy vélte, az önkormányzatok önállóságának növelése mellett a jogszabály-csomagnak többek között rendeznie kell az önkormányzatok és a prefektus viszonyát, valamint a hivatalok között fennálló hatásköri és költségvetési egyenlőtlenségeket is. Szatmárnémeti polgármestere ugyanakkor méltányolta azt, hogy a törvénycsomag kidolgozásába nagyszámú civil szervezet is bekapcsolódott. Seres Dénes szenátor előadásában a prefektusok hatáskörének szűkítése mellett érvelt. Megítélése szerint a prefektusi intézmény politika-mentesítése révén elérhető lesz az, hogy e tekintetben is a szakmaiság kerüljön előtérbe.
Birtalan József, a Közalkalmazottak Országos Ügynökségének elnöke, valamint Veress Emőd alelnök szintén törvény-csomag előkészítéséről, ennek várható hatásairól értekezett, majd a jelenlévő helyi és önkormányzati vezetők mondtak véleményt a tervezetről.
Az RMDSZ számára továbbra is kiemelt prioritás az észak erdélyi autópálya jelentette ki Borbély László középítkezéssel és területfejlesztéssel megbízott miniszter, aki a tárca által elindított országos beruházási projektek helyzetéről számolt be. Elmondta a jövő évben nagyobb ütemben folytatják a vízbevezetési programot, a szociális lakások és a sportcsarnokok építését. Jövőre az autópályára is több jut: erre a célra mintegy 3000 millió eurót fordíthat a kormány. – hangsúlyozta a megbízott miniszter.
Winkler Gyula külkereskedelmi tárcavezető az önkormányzatok költségvetési kérdéseiről, Király András képviselő az iskolások ingázásának finanszírozásáról, Korodi Attila államtitkár az erdélyi környezetvédelmi beruházásokról számolt be.
A tanácskozás keretében a testület új alelnököket választott. A szavazás nyomán Ludescher Istvánt, Baka Mátyást, Pop Imrét, Bognár Leventét, Molnos Lajost, Ladányi Lászlót és Lokodi Edit Emőkét választották az önkormányzati tanács alelnöki tisztségébe.
70 milliárd lej az átmeneti szállások biztosítása érdekében
***Az e heti kormányülést követően Borbély László területrendezéssel és középítkezéssel megbízott miniszter elmondta: A kabinet tartalékalapjából 70 milliárd lejt (ROL) utaltak ki mintegy 400 átmeneti szállás biztosítása érdekében. A helyhatóságok a jövő hét folyamán meghatározzák azt, hogy kinek utalják ki ezeket az átmeneti szállásokat. Ugyanakkor a szeptemberben pusztító árvizek következményeinek felszámolására, az építőanyagok megvásárlására továbbá 7,5 millió lejt (RON) utaltak ki.
A szerdai hivatalos munkalátogatásával kapcsolatosan Borbély László kiemelte:Vrancea, Bákó és Galac megyében a helyszínen ellenőrizve az újjáépítés folyamatát, több helyen késést tapasztaltam. Gura Văii-n az árvízkárosultak túl késői elköltöztetése miatt jelenleg 300 háznál még csak az alapok öntése folyik és alig most dolgoznak a bekötőút építésén. Galac megyében Ivăneşti-en jobb a helyzet, mert ott az emberek saját erőből kezdtek el építkezni. Annak ellenére, hogy az újjáépítés a helyhatóságok feladata úgy döntöttem, hogy ellenőrzésem alá vonom ezt a tevékenységet Vadu Roşca, Gura Văii, Bărbuleşti és Ivăneşti esetében.
Jelen pillanatig a kormány hozzávetőlegesen 42 millió eurót utalt ki a házakújjáépítésére, amiből körülbelül 12 millió euró a szállítási tárca alapjaiból származik –összegzett Borbély László megbízott miniszter.
Az adminisztratív struktúrák fejlesztése szempontjából kell konkrétabb erőfeszítéseket tenni
***Pénzügyi támogatások Uniós szabályok szerinti felhasználásával kapcsolatos szemináriumra került sor csütörtökön, 2005 november 3-án a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztériumban. A Strukturális Alapok olyan pénzforrások amelyeket az Európai Unió az előcsatlakozási alapok folytatásaként a tagjelölt országok bővítés utáni költségeinek fedezésére különített el.
Románia EU integrációja szempontjából a Strukturális Alapok fogadására való felkészülést mind a projektek kidolgozói, mind pedig a lebonyolítók elsődleges prioritásként kell kezeljék – jelentette ki Bogos Zsolt nemzetközi programokért és integrációs ügyekért felelős államtitkár.
Egy új EU tagállam különböző alapokból – Európai Szociális Alap, Európai Fejlesztési Alap, Európai Mezőgazdasági és Garancia Alap, Halászati Orientációs Alap – lényegesen nagyobb vissza nem térítendő támogatáshoz juthat, mint egy tagjelölt ország. Elsősorban az adminisztratív struktúrák fejlesztése szempontjából kell konkrétabb erőfeszítéseket tenni – figyelmeztetett az államtitkár.
A nemzetközi programok kapcsán kifejtette: a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium egyik fő feladata olyan operációs programok és pályázatok kidolgozása, amelyek összhangban vannak a Nemzeti Fejlesztési Terv célkitűzéseivel és prioritásaival, több évre előre meghatározott források révén működnek, ugyanakkor eleget tesznek a közösségi regionális politika feltételeinek.