RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2005. március 8., kedd
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIII. évfolyam, 2949. szám
Előzetes híreink: Ülésezik a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa
Markó Béla szövetségi elnök az Aranyalma Díj kitüntetettje
Gyarmathy Zsigmond Ösztöndíj-díjkiosztó ünnepség – Kalotaszentkirály
Kormányzati híreink:
Jó törvények kidolgozását, EU-s projektek megpályázását szorgalmazza az RMDSZ
Képviselőházi tájékoztató
Szenátusi hírek
Előzetes híreink:
Ülésezik a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa
***2005. március 12-én, szombaton, 11 órától Kolozsváron az Ügyvezető Elnökség székházban sor kerül a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának ülésére.
A gyűlés napirendi pontjainak értelmében a résztvevők megtárgyalják a kormányzati együttműködés országos és megyei szinten való lebonyolításának kérdéseit, ugyanakkor a területi szervezetek belső gazdálkodása, valamint a területi szervezetek működésével kapcsolatos szervezési kérdéseket járják körül.
Markó Béla szövetségi elnök az Aranyalma Díj kitüntetettje
***Pénteken, március 11-én veszi át Nagyváradon Markó Béla szövetségi elnök az Erdélyi Riport hetilap Aranyalma Díját. A miniszterelnök-helyettes a díjat az Erdélyi magyar politikáért és közéletért kategóriában, az olvasók szavazatai alapján nyerte el.
Az Erdélyi Riport a tavaly januárban hirdette meg az Aranyalma Díjat 6 kategóriában, amelyekre az olvasók és az újságírók egész éven keresztül szavaznak. A Riport által felállított kategóriák szerint azok a személyek kaphatnak díjat, akik: 1., az erdélyi magyar- politikáért és közéletért, 2., – táradalomért, 3., – kultúráért, 4., gazdaságért a legtöbbet tettek az év során. Ugyanakkor díjazzák azt a romániai román és azt a magyarországi magyar közéleti személyiséget is, aki az erdélyi magyarság érdekében a legtöbbet cselekedett a megadott időben. A kijelölt hat kategóriában – a szerkesztőség jelölései alapján – 2004 folyamán az olvasók és az újságírók havonta szavaztak.
Markó Béla szövetségi elnök az Erdélyi magyar politikáért és közéletért járó Aranyalma Díjat az erdélyi magyarság érdekképviseletének megerősítésért nyerte el. A díjat mint fentebb említettük pénteken, március 11-én veszi át 18 órakor a nagyváradi Continetal Szálló konferenciatermében szervezett ünnepség keretében.
Az olvasók, illetve az újságírók szavazatai alapján a következő személyiségek részesülnek még a 2004. évi Aranyalma Díjban: Nagy Zsolt miniszter, Tempfli József római katolikus megyés püspök, Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, Halász János, az ITDH bukaresti irodavezetője, dr. Csányi Sándor, az OTB Bank elnök-vezérigazgatója, Kányádi Sándor költő, Szilágyi N. Sándor egyetemi tanár, nyelvész, Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, Călin Popescu Tăriceanu, Románia miniszterelnöke, Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Szabó Vilmos, a magyar kormány határon túli magyarok ügyeiért felelős államtitkára.
Gyarmathy Zsigmond Ösztöndíj-díjkiosztó ünnepség – Kalotaszentkirály
***Pénteken, március 11-én Markó Béla miniszterelnök-helyettes, szövetségi elnök részt vesz a Kolozs megyei Kalotaszentkirály-Zentelkén a Gyarmathy Zsigmond Ösztöndíj díjkiosztó ünnepségén. Az Ady Endre Iskola és az Ady Endre Kulturális Egyesület által létrehozott ösztöndíjalapot Markó Béla magánemberként 5 millió lejjel támogatta.
Az ösztöndíjalapot 2003-ban hozták létre, a kalotaszegi-zentelki iskola első írásos említésének 350 évfordulója alkalmából. Az ösztöndíj az iskola néhai diákjának, az 1832-ben Kalotaszentkirályon született Gyarmathy Zsigmondnak a nevét viseli.
Gyarmathy iskoláskorú fiatalként részt vett az 1848–1849-es szabadságharcban, Nagyszeben sikeres ostrománál főhadnaggyá léptették elő, majd a világosi fegyverletétel után, azaz a Bach-korszakban bujdosni kényszerült.
Hazatérése után negyed századon keresztül a kalotaszegi egyházmegye gondnoki tisztségét töltötte be, feleségével Hory Etelkával jelentős mértékben hozzájárult a térség gazdasági és kulturális életének fejlesztéséhez, irányításához. A bánffyhunyadi tanintézet felügyelő bizottságának volt az elnöke 28 esztendőn keresztül, pályafutása során közreműködött az állami iskolarendszer kidolgozásában is. A tankötelezettség kiterjesztésével egyidőben azonban felmerült a szegény sorsú, de tehetséges gyermekek valamilyen szintű támogatása, a Gyarmathy házaspár ez ügy érdekében nagyvonalú adományokat tett.
Kormányzati híreink
Jó törvények kidolgozását, EU-s projektek megpályázását szorgalmazza az RMDSZ
***Kedden, március 8-án került sor az RMDSZ államtitkárainak, minisztereinek, szenátusi és képviselőházi frakcióvezetőinek heti találkozójára. A Markó Béla miniszterelnök-helyettes, szövetségi elnök által vezetett konzultatív jellegű ülésen ezúttal részt Takács Csaba ügyvezető elnök is.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes tájékoztatta a jelenlévőket a múlt héten lezajlott, az Európa Parlament szocialista képviselővel lezajlott tanácskozás fontosabb pontjairól, ugyanakkor kifejtette: valamennyi RMDSZ kormányzati tisztségviselőnek arra kell törekednie, hogy Románia 2007-es uniós csatlakozása pozitív hatással legyen az országra. Az integráció és a csatlakozás kérdését a romániai magyarságnak prioritásként kell kezelnie – tette hozzá az RMDSZ elnöke.
A szövetségi elnök továbbá szorgalmazta a jó, hatékony törvények kidolgozását. Ennek kapcsán Székely Ervin államtitkár tájékoztatta a résztvevőket egy, az orvosi rendelők magánosítására vonatkozó törvénytervezet kidolgozásáról. Székely Ervin ugyanakkor elmondta, a hétvégén, Nagyváradon a romániai magyar gyógyszerészek konferenciáján vesz majd részt.
Borbély Károly, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke az ifjúsági törvény módosítását, avagy egy új törvény kidolgozásának fontosságát hangsúlyozta.
Jakab István, felszólalásában az EU-s pénzalapok megszerzésére vonatkozó pályázatírást szorgalmazta.
Takács Csaba ügyvezető elnök szoros együttműködésre kérte a kormányzati tisztségviselőket a Szövetség területi szervezeteivel. Mint mondta, a hétvégi TEKT ülés napirendjén is szerepel a hatékony együttműködést elősegítő intézkedések meghozásának szükségessége.
Képviselőházi tájékoztató
***”A Kovászna megyei cégek képviselői felkérik a Kormányt és a Parlamentet, hogy vizsgálják meg az euró-lej árfolyam változásának gazdasági és társadalmi következményeit” – tolmácsolta Tamás Sándor háromszéki képviselő a Kovászna megyei exportáló cégek kérését.
Tamás Sándor képviselő politikai nyilatkozatában a Kovászna megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara, valamint a Kis- és Középvállalkozások Egyesülete (ASIMCOV) tanácskozásán megfogalmazott felhívást ismertette. A tanácskozáson részt vettek a megye fontosabb exportáló cégei, amelyeket rendkívül negatívan érintett az euró-lej ez évi árfolyam-ingadozása. Ugyanakkor a cégek nagy része kölcsönhöz folyamodott különböző beruházások céljából, e kölcsönök kamata meghaladja az európai piacokon gyakoroltakat.
Figyelembe véve az előrelátható gazdasági következményeket, a cégek képviselői kihangsúlyozták az esetleges bezárásnak, illetve közel 10 000 alkalmazott elbocsátásának veszélyét. Mindezek alapján, a tanácskozáson részt vevők felkérik a Kormányt és a Parlamentet, hogy minél rövidebb időn belül vizsgálják meg az árfolyam hirtelen és nagymértékű csökkenésének gazdasági és társadalmi következményeit.
Továbbítva a résztvevők felkérését, a felsőháromszéki képviselő abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a Kormány, a Parlament és a Nemzeti Bank megfelelő módon kezelni tudja ezt a krízis-helyzetet, reális megoldásokat talál a leírt helyzetre, és hozzájárul az ország exportipara által teremtett munkahelyek megőrzéséhez és fejlesztéséhez.
***Kerekes Károly képviselő a köznyugdíj-rendszer méltánytalanságainak kiküszöbölését célzó nyugdíjátszámítási folyamat nehézségeire hívta fel a figyelmet. A hazai gyakorlatban precedens nélküli intézkedés hatalmas mennyiségű, hosszú időre kiterjedő, több mint 4 millió nyugdíjasra vonatkozó információhalmaz átvételét igényli, olyan adatokét, melyeket eddig még nem dolgoztak fel számítógépes rendszerben – hangsúlyozta a képviselő. Hozzátette: elengedhetetlen ugyanakkor az infrastruktúra bővítése, számítógép-felszerelés és helyiségek biztosítása, azaz nagy költségeket igénylő, hatalmas erőfeszítéssel állunk szemben.
A 2004. évi 1550. számú Kormányhatározat előírja, hogy azokra az időszakokra, amelyekre a bérezés nem jelenik meg a munkakönyvben, és a nyugdíjas nem tud felmutatni igazoló dokumentumokat, az illető időszakban érvényben lévő minimálbért veszik figyelembe. Ezek az előírások egyébként a 2000. évi 19. számú törvényben foglaltakra alapoznak, amelyek teljesen méltánytalan előírások, és amelyeket kormányrendelettel módosítani kellene abban az értelemben, hogy a minimálbér helyett legalább a munkakönyvbe bejegyzett funkciónak megfelelő minimálbért vegyék figyelembe – vélte Kerekes Károly.
Annak is tudatában kell lennünk, – mutatott rá a Maros megyei képviselő – hogy az ország európai uniós csatlakozása egyebek mellett nagy társadalmi költségekkel is jár, amely elsősorban a nyugdíjasoknak lesz rendkívül megterhelő. Tehát szükség van a nyugdíjak szintjének fokozatos felsorakoztatására a termékek és szolgáltatások uniós csatlakozás utáni költségeihez.
Az indexálások eddigi gyakorlatát kell megváltoztatni oly módon, hogy a nyugdíjak indexálását nem az infláció becsült értékéhez kell igazítani, hanem a leggyakrabban használt termékek és szolgáltatások árnövekedéséhez – összegezte a képviselő.
Szenátusi hírek
***Politikai nyilatkozatot mondott Puskás Bálint Zoltán szenátor a felsőház március 7-i ülésén. Felhívta a honatyák figyelmét arra a médiában is sokrétűen tükrözött, áldatlan helyzetre, amelyben oly sok vidéki és nemcsak vidéki iskola osztozik. Szólt az iskolaépületek leromlott állapotáról, amin a számítások szerint legalább 100 milliós ráfordítással lehetne segíteni. Fölemlítette, hogy a tanulóknak iskolába menet sokfelé több tíz kilométert kell hóban-fagyban megtenniük szállítóeszközök híján. Hogy aztán esetleg fűtetlen tanteremben reszkessenek naphosszat. Politikai színezetétől függetlenül, egyetlen Kormánynak sem volna szabad megfeledkeznie ezekről a gondokról-, mondotta. Mint ahogy arról sem, mennyire alulfizetettekké váltak a tantestületek tagjai. A Parlament sorozatban hagyta jóvá azokat a kormányrendeleteket, amelyek megemelték a köztisztviselők, a Közigazgatási és Belügyminisztérium állományába tartozó dogozók, a közalkalmazottak, a honvédelmi és nemzetbiztonsági fegyveres erők tagjainak illetményét, kiigazították a külügyi szolgálatot teljesítők, vagy az igazságszolgáltatásban dolgozók javadalmazását. Az ország jövőjének alakulásában kétségkívül rendkívüli szerepet játszó pedagógusokról azonban az egyes kormányok valamiképpen sorra megfeledkeztek. Örömömre szolgálna, ha végre köszönetet mondhatnék a törvényhozásnak, mind a 250 000 tanító és tanárember nevében, egy olyan törvénymódosítás elfogadásáért, amely kedvezően módosítaná ennek az elhanyagolt kategóriának a fizetési rendszerét.