2005

2005. március 11., péntek XIII. évfolyam, 2952. szám, III. kiadás

RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája                                         Szerkeszti: Márton Adél-Evelin

           www.rmdsz.ro                                                                 2005. március 11., péntek

elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro                                        XIII. évfolyam, 2952. szám, III. kiadás

Március 15-e a múltra való emlékezés és jövőbetekintés ünnepe  

Konferencia a kisebbségi törvénytervezet kapcsán

Markó Béla szövetségi elnök az Aranyalma Díj kitüntetettje

Március 15-e a múltra való emlékezés és jövőbetekintés ünnepe  

***Március 15-e ma is rendkívül fontos a magyarok számára: ez az ünnep ugyanis nemcsak a múltra való emlékezés, hanem a jövőbetekintés, a magyar összefogás ünnepe is – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke pénteken Kalotaszentkirályon, a Gyarmathy Zsigmond Ösztöndíjak átadási ünnepségén. A magyar nemzeti ünnep jegyében lezajlott rendezvényen jelen volt még Kötő József oktatásügyi államtitkár, Kónya-Hamar Sándor,az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Eckstein Kovács Péter szenátor, Máthé András képviselő, Szepessy László a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója, Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke, valamint Kóka András magyar országgyűlési képviselő.

Az esemény keretében ünnepi keretek között adták át a Gyarmathy Zsigmond Társaság által létrehozott ösztöndíjakat is, amelyeket a település kiemelkedő tanulmányi eredményeket felmutató fiataljainak, diákjainak adományoznak. Ezévben hat magyar iskolás részesült az öt millió lejes támogatásban.  

Ahogyan már erről tájékoztattunk, az ösztöndíjalapot 2003-ban hozták létre, a kalotaszegi-zentelki iskola első írásos említésének 350 évfordulója alkalmából. Az ösztöndíj az iskola néhai diákjának, az 1832-ben Kalotaszentkirályon született Gyarmathy Zsigmondnak a nevét viseli. Gyarmathy a bánffyhunyadi tanintézet felügyelő bizottságának volt az elnöke 28 esztendőn keresztül, pályafutása során közreműködött az állami iskolarendszer kidolgozásában is.  A tankötelezettség kiterjesztésével egyidőben azonban felmerült a szegény sorsú, de tehetséges gyermekek valamilyen szintű támogatása, a Gyarmathy házaspár ez ügy érdekében nagyvonalú adományokat tett.

Ünnepi beszédében az RMDSZ elnöke rámutatott: a magyar nemzeti ünnep jelentősége mindenek előtt abban rejlik, hogy benne van az összefogás képessége.   – Nemzeti hőseink, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, vagy Deák Ferenc nem egyformán látták a világot, nem egyformán gondolták a jövőt, de mégis képesek voltak félretenni a viszályt, és  fel tudták mutatni az összefogás gyönyörű üzenetét. Legnagyobb ünnepünk, nemzeti színeink arra figyelmeztetnek, nemcsak elődeink, hanem mi magunk is képesek kell legyünk az összefogásra, a jövőépítésre – hangsúlyozta Markó Béla.

Konferencia a kisebbségi törvénytervezet kapcsán

***A kisebbségi törvény Romániában címmel rendezett konferenciát Bukarestben a Project on Ethnic Relations  romániai szervezete március 11-én, pénteken.

Livia Plaks, a PER romániai elnöke megnyitó beszédében elmondta, örvendetesnek tartja azt a tényt, hogy ilyen jellegű törvény kerül kidolgozásra az EU-csatlakozás küszöbén álló Romániában, valamint hozzátette: az általa képviselt szervezet minden segítséget megad ahhoz, hogy a törvénytervezet EU-ban elfogadott szabályoknak is megfelelő legyen.

A konferencián résztvevő Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője felszólalásában kifejtette, bár Romániában már léteznek olyan jogszabályok, amelyek a kisebbségek jogaira, státusára vonatkoznak, szükségessé vált egy kerettörvény kidolgozása, hiszen napjainkban is gyakran történnek visszaélések. A kerettörvény mindenekelőtt tisztázná a Romániában élő nemzeti kisebbségek státusát, valamint az őket képviselő szervezetek státusát – mindez pedig a megteremti a kellő feltételeket a kulturális autonómia létrehozására – mutatott rá az államtitkár.

A rendezvényen jelen volt Márton Árpád parlamenti képviselő is, a kisebbségi törvénytervezetet kidolgozó RMDSZ-szakbizottság tagja. A szövetség politikusa beszédében emlékezette a résztvevőket: az RMDSZ elindította a Párbeszéd az autonómiáért – elnevezésű konzultáció-sorozatot, melynek elsődleges célja az, hogy a civil, és ifjúsági szervezetek, az egyházak véleményének figyelembevételével járuljon hozzá a tervezet kidolgozásához.  Márton Árpád hangsúlyozta, a kerettörvény minden szempontból megfelel az Alkotmány előírásainak, amely egyébként említést tesz a kisebbségi törvényről.  A kerettörvénynek tartalmaznia kell mindazokat a jogszabályokat, amelyekre az Alkotmány lehetőséget teremt, ugyanakkor általános szinten tartalmaznia kell minden olyan elvárást, amely a különböző kisebbségi közösségekre jellemző. Ez utóbbiak változóak az illető közösség tagjainak, számának tekintetében is. Egyes nemzeti kisebbségeknek vannak önálló intézményeik, másoknak nincsenek, ebben a törvényben azonban mindegyiknek meg kell találnia önmagát. Támaszt kell találnia arra, hogy megőrizze, fejlessze nyelvét, kultúráját.” – hangoztatta Márton Árpád.

A parlamenti képviselő továbbá elmondta, az RMDSZ olyan megfogalmazáson gondolkodik, amely az anyanyelv megtanulásától, az oktatási rendszeren keresztül a kulturális autonómiáig mindent magába foglal. „Ezt pedig a párbeszéd útján kívánjuk kialakítani és elfogadtatni” – hangsúlyozta.

Borbély László területrendezési és építkezésügyi megbízott miniszter, felszólalásában elmondta: a kisebbségi törvénytervezet az elmúlt 15 esztendő következetes munkájának eredménye. Szükség van eszközökre, amelyek által egy nemzeti kisebbség identitását megőrizheti. A nemzeti kisebbség fogalmának meghatározása, kimagasló eredményt jelentene, ugyanis sem Európában, de máshol sem sikerült mindeddig meghatározni ezt a fogalmat.

A mai tanácskozáson a PER képviselői mellett, szerbiai és montenegrói, lengyelországi, magyarországi és hazai szakemberek is részt vettek. Ugyanakkor a tervezetet véleményezte a konferencián részt vevő Jonathan Scheele, az Európai Bizottság romániai delegációjának vezetője, és Renate Weber államelnöki tanácsos is.

Markó Béla szövetségi elnök az Aranyalma Díj kitüntetettje

***Ma délután veszi át Nagyváradon Markó Béla szövetségi elnök az Erdélyi Riport hetilap Aranyalma Díját. Amint erről előző tájékoztatóinkban hírt, a adtunk miniszterelnök-helyettes a díjat az “Erdélyi magyar politikáért és közéletért” kategóriában, az olvasók szavazatai alapján nyerte el.

Az Erdélyi Riport tavaly januárban hirdette meg az Aranyalma Díjat 6 kategóriában, amelyekre az olvasók és az újságírók egész éven keresztül szavaznak. A Riport által felállított kategóriák szerint azok a személyek kaphatnak díjat, akik: 1., az erdélyi magyar- politikáért és közéletért, 2., – táradalomért, 3., – kultúráért, 4.,gazdaságért a legtöbbet tettek az év során. Ugyanakkor díjazzák azt a romániai román és azt a magyarországi magyar közéleti személyiséget is, aki az erdélyi magyarság érdekében a legtöbbet cselekedett a megadott időben. A kijelölt hat kategóriában – a szerkesztőség jelölései alapján – 2004 folyamán az olvasók és az újságírók havonta szavaztak.

Markó Béla szövetségi elnök az Erdélyi magyar politikáért és közéletért járó Aranyalma Díjat az erdélyi magyarság érdekképviseletének megerősítésért nyerte el. A díjat mint fentebb említettük ma veszi át 18 órakor a nagyváradi Continental Szálló konferenciatermében szervezett ünnepség keretében.