RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2005. május 1., vasárnap
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIII. évfolyam, 2993. szám
Markó Béla és Csáky Pál találkozója Nagyváradon
***Bár az elmúlt évtizedben az RMDSZ és az MKP külön utat járt be, politikai tanulságaik mégis azonosak: a két magyar közösség ugyanis egyaránt teljes súlyával élte át azt, hogy a politikai egység elsőrendű a közösségi érdekek hatékony képviseletében – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke szombaton, Nagyváradon, Csáky Pállal, az MKP alelnökével, szlovák kormányfő-helyettessel folytatott megbeszélését követően. A két politikus a többnapos Festum Varadinum keretében tartott, A kisebbségek kormányzati szerepvállalása a Kárpát-medencében című fórumon beszélt az elmúlt másfél évtized érdekvédelmi politikájának tapasztalatairól.
Az Aczél Endre, neves magyarországi újságíró által vezetett beszélgetésen jelen volt még Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint Pataki József, a HTMH elnöke, Cseh Áron főkonzul, Lakatos Péter és Pete István RMDSZ-képviselők, Seres Dénes szenátor, valamint Tempfli József nagyváradi római-katolikus püspök is.
Mindkét felszólaló az érdekvédelmi szervezetek egységének fontosságát hangsúlyozta.
Az RMDSZ elnöke előadásában úgy vélte, fontos a pluralizmus, ám ennek az egységes politikai szervezeten belül kell megmutatkoznia. „A politikai szervezetek célja olyan társadalom-politikai eszközök megszerzése, amelyek révén beleszólhatnak közösségeik életének, sorsának alakításába. Minden olyan politikai tagolódás, amely más célt követ, az csupán műhelymunka. Ha az erdélyi magyarság több politikai pártot akar létrehozni, akkor le kell mondania azokról a társadalomszervezési eszközökről, amelyek egy parlamenti pártnak a rendelkezésére állnak” – szögezte le.
Az elnök úgy értékelte, a magyarság hihetetlenül nagy erőt és esélyt kapott azáltal, hogy nem egy, hanem három ország kormányában is jelen van. „A történelem most lehetőséget adott arra, hogy helyrehozzuk mindazokat a károkat, amelyek az elmúlt száz évben érték a magyarságot” – mutatott rá Markó Béla.
Az elnök szerint az erdélyi magyarság számára elsődleges fontosságú Románia csatlakozása az Európai Unióhoz, mivel ezáltal megvalósulhat a kárpát-medencei magyarság újbóli egyesítése. Leszögezte: nem szabad szembeállítani az integrációt az autonómia kérdésével, a kettő megvalósításáért párhuzamosan kell dolgozni. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, „ostoba és bűnös dolognak” tartja azt, hogy egyes politikai csoportosulások politikai megfontolásokból Románia csatlakozásának elhalasztását kérik.
Markó Béla ugyanakkor fontosnak tartotta azt, hogy az RMDSZ politikájával szembenállók jó része a szervezeten belül van, és további nyitással integrálni kell a ma még különálló csoportokat is. „Vannak azonban olyan ellenzékiek is, amelyek tagadják magát a politikát, és ezzel az ellenzékkel nincs mit kezdenünk” szögezte le az elnök, aki ugyanakkor rámutatott arra is, bizonyos alternatív csoportokat magyarországi ellenzéki erők támogattak azt a látszatot keltve, hogy egyenlő erejű ellenfelek állnak szemben egymással. „A választások azonban egyértelműen cáfolták ezt a feltételezést” – jelentette ki Markó Béla.
A december 5-i népszavazásról szólva a politikus úgy vélte: a magyarországi politika elhárította a kettős állampolgárság kérdése által felvetődött probléma megoldását azzal, hogy népszavazásra bízta azt.
Csáky Pál, az MKP alelnöke elmondta, a felvidéki magyarság körében éles vita volt arról, hogy kormányban, vagy ellenzékben lehet-e jobban képviselni a közösség érdekeit. „Az elmúlt tizenöt év egyértelműen bizonyította azt, hogy csupán felelős, döntési helyzetben lehet tenni a magyarságért” – szögezte le.
A szlovák miniszterelnök-helyettes ismertette a szlovákiai kormányzati szerepvállalás elmúlt nyolc évének tapasztalatait. Örvendetesnek nevezte, hogy az MKP népszerűsége ezalatt növekedett. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a magyarok által többségben lakott vidékeken a párt nem érte el a remélt sikereket az autonómia kapcsán folytatott belső viták miatt. Csáky szerint nem szabad az energiákat belső vitákra pazarolni.
Külön beszélt arról, hogy szerinte komoly kockázata is van a kisebbségi pártok kormányzati szerepvállalásának, hiszen fennáll a veszély, hogy elvesztik erkölcsi hitelüket. Éppen ezért a kisebbségi szervezeteknek erkölcsösen kell politizálniuk, különben a szavazóbázis elvesztésével veszélybe kerülhet a közösség – hangsúlyozta Csáky Pál.
A politikus ugyanakkor arra figyelmeztetett, a szlovákiai magyarok azt is megtanulták, hogy vitázni lehet, de csak az egységes szervezeten belül. Úgy értékelte, „bűnös dolog” volt az, hogy volt idő, amikor a szlovák pártok egymással szemben indultak a választásokon. „Akkor csupán egy százalékon múlott, hogy lesz a szlovákiai magyaroknak parlamenti képviseletük. Ezt többé nem szabad megengedni” – szögezte le a szlovákiai magyar politikus.