RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2005. július 5., kedd
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIII. évfolyam, 3045. szám
Diszkrimináció a legkülönbözőbb formákban: 6 magyar feljelentés
Útprobléma Székelyföldön
Az RMDSZ kisebbségügyi törvénye EU-s belépő követelmény? Markó Attila versus Funar: Mi a kisebbség meghatározása?
Diszkrimináció a legkülönbözőbb formákban: 6 magyar feljelentés
Jóval több hátrányos megkülönböztetés történik, mint amennyivel megkeresik az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot – jelentette ki Asztalos Csaba a 2000-ben létrehozott intézmény jelenlegi elnöke a II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió Diákszemináriumon tartott előadásán.
A jelenség elsősorban annak köszönhető, hogy sokan nem is tudatosítják, hogy diszkriminációs cselekedetek elszenvedői – tette hozzá az intézmény elnöke.
Hallgatói kérdésekre válaszolva Asztalos elmondta: noha az általa vezetett intézményt többségében romaellenes ügyekben keresik meg – az említett időszakban mindössze hat magyarellenes feljelentés történt – a tapasztalat azt mutatja, hogy a 2005 Romániájában még mindig nehezebb magyarellenes cselekedetekben eljárni, mint a romák ügyét orvosolni.
„Munkám során tituláltak már a magyarok árulójának és hazaárulónak egyaránt” – mondta Asztalos Csaba.
Útprobléma Székelyföldön
„Hargita megyéből csak kifele vezetnek utak” – jelentette ki Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke Tusnádfürdőn a II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió elnevezésű Diákszemináriumon. A Hargita Megyei Tanács alelnöke hangsúlyozta: Székelyföld lehetőségei között előkellő helyen áll a turizmus, s ezért elsősorban a megye megközelíthetőségén kell javítani. Ennek lehetőségét Petres a közútfejlesztési program kiegészítésében és a külső források bevonásában látja.
Veress Emőd, az önkormányzatokért felelős RMDSZ ügyvezető alelnök az önkormányzati segítségben látja a probléma megoldását. „Az önkormányzatiság szintje Romániában minimális. A GDP 3–5%-át teszi ki.” – ismertette a tényeket.
Az RMDSZ kisebbségügyi törvénye EU-s belépő követelmény?
Markó Attila versus Funar: Mi a kisebbség meghatározása?
A kisebbségi törvény tervezetéről beszélt Markó Attila államtitkár július 4-én Tusnádfürdőn az EU Belépő Diákszemináriumon.
A törvény megalkotásánál az államtitkár az Emberi Jogok Európai Egyezményét vette kiindulópontként, miszerint az a kisebbség minősül nemzeti kisebbségnek, amely legalább 100 éve az adott ország földrajzi területén él és sajátos etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellegzetességekkel rendelkezik. A törvénytervezet legnagyobb ellenzője Gheorghe Funar, a PRM szenátora, akinek javaslata szerint nemzeti kisebbségnek csak azokat tekintsék, akik a dákó-román állam megalakulása óta Romániában élnek.
A kisebbségi törvény nem volt EU-s csatlakozási követelmény, de az RMDSZ ajánlására bekerült a román állam csatlakozás előtti vállalásába.