RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2005. július 22., péntek
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIII. évfolyam, 3061. szám, III. kiadás
Az Európai uniós csatlakozás, a magyar-magyar párbeszéd és a politikai egység fontosságát hangsúlyozta Markó Béla Tusnádfürdőn
Az Európai uniós csatlakozás, a magyar-magyar párbeszéd és az erdélyi magyarság politikai egységének fontosságát hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes pénteken, a Tusnádfürdői Nyári egyetemen tartott előadásában. A Szövetség elnöke a tábor negyedik napján Martonyi Jánossal, Magyarország volt külügyminiszterével, Tőkés László Királyhágó-melléki Református püspökkel és Schöpflin György politológussal a „Néppárti értékek Európában” témakörben tartott kerekasztal-beszélgetésen tartott előadást.
Az erdélyi magyarságnak alapvető érdeke, hogy Románia mihamarabb csatlakozzék az Európai Unióhoz, és ezáltal egy szövetségen belül, együtt legyen Magyarországgal. Ez a cél is vezérelte az RMDSZ-t ahhoz, hogy jelentős súllyal és felelősséggel vegyen részt az ország kormányzásában. – jelentette ki az Egységes Európa, egységes magyarság című előadásában a szövetségi elnök, aki annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a nemzet egységének megteremtése mellett az Európai Uniós csatlakozás nemhogy veszélyeztetné, hanem éppenséggel erősíteni fogja a magyarság identitását. Mint mondta, ami 2007-ben érvényes Európában, az nem biztos, hogy 2oo8-ba is érvényes lesz, azaz a jelenlegi európai politikai helyzet fényében a csatlakozási szerződés végzáradékának esetleges érvénybelépése esetén Románia lényegesen rosszabb és kiszámíthatatlanabb politikai helyzetbe kerülhet. Ezért a magyarság alapvető érdeke a gyors európai integráció. Az RMDSZ azért is ellenezte az előrehozott választások kiírását, mert ez a „rossz pályára állíthatta volna az országot – mutatott rá. Markó Béla szerint az európai alkotmányt érintő francia és a holland népszavazás negatív eredménye azt jelzi, hogy újra kell gondolni az Európai uniót olymódon, hogy ez megfelelő feltételeket biztosítson a nemzetiségek, a kisebbségek önazonosságának megőrzésére is. – A jövő Európája a kisebbségek Európája kell legyen. – hangsúlyozta a szövetségi elnök. Az autonómia megteremtésének európai példáiról szólva a Szövetség elnöke a dél-tiroli, illetve a finnországi svédek autonómiáját említette. Mint mondta mindkét modell rendkívül fontos a magyarság számára, a tekintetben is, hogy mindkét modell mögött több évtizedes egységes politikai küzdelem áll. A Dél-tiroli Néppárt egységes politikai szervezetként 30 éve küzd az önállóságért, a finnországi Svéd Néppárt pedig 1917 óta egyetlen szervezetként képviseli a svéd kisebbséget. A két közösség kivívott önállósága az egységes politikai képviseletnek köszönhető. – mutatott rá Markó Béla.
A román belpolitikai helyzettel kapcsolatban Markó Béla elmondta, nem tartja helyesnek azt a megközelítést, amely „jókra és rosszakra” osztja a román politikai szereplőket. Példaként hozta fel Emil Constantinescu volt államfő esetét, aki bár jelenleg a kisebbségi jogok feltétlen támogatójaként lép fel, államfői mandátuma alatt román hadosztályok magyarok elleni fellépését is kilátásba helyezte egyik személyes találkozójukon.
A miniszterelnök-helyettes a magyar-magyar vitákra utalva leszögezte, meggyőződése szerint nem ideológiai vitákról, nem baloldal és jobboldal vitájáról, hanem legfeljebb konzervatív és ultra-konzervatív irányultság közötti vitákról van szó. „Mi erdélyiek kisebbségi létünkből fakadóan mindannyian konzervatív beállítottságúak vagyunk, közös értékeket vallunk, és ezért van esélye a köztünk való párbeszédnek, az együttműködésnek és a politikai egységnek. – hangsúlyozta Markó Béla, egyben rámutatva arra is, a párbeszédnek, az együttműködésnek folytatódnia kell. – Az erdélyi magyaroknak nem valamelyik román párt oldalán, hanem mindenek előtt egymás oldalán kell állniuk. A magyarság alapvető értéke a politikai egység, mely nélkül semmilyen autonómia nem valósítható meg – szögezte le a Szövetség elnöke.
Schöpflin György politológus szerint a francia és holland nem válságot eredményezhet a csatlakozási folyamat tekintetében is. Úgy vélte, e negatív trend nehézségeket okozhat Románia számára, bár nem tartja valószínűnek, hogy ez megakadályozhatná az ország csatlakozását.
Tőkés László a politika értékelvűségének fontosságát hangsúlyozta, úgy értékelte az Európai Unió politikájának alapját a keresztényértékek adják, ugyanakkor nehezményezte azt, hogy az Európai Alkotmányban ez az elv nem nyert megerősítést. Továbbá a püspök a magyar-magyar párbeszéd folytatását szorgalmazta, kifejtve azt, hogy az erdélyi magyar politikában meg kell teremteni a „párbeszéd kultúráját”.
Martonyi János volt külügyminiszter előadásában rámutatott arra, hogy az európai civilizáció alapját az antik görög kultúra, a római jog, és a kereszténység adja. Úgy értékelte az Európai Uniós csatlakozás pozitív hatással lehet az erdélyi magyar politika sokszínűségére.