RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2005. január 23., vasárnap
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIII. évfolyam, 2914. szám
Magyar Kultúra Napja – vitafórum Nagyváradon
Megbeszélés Ilie Bolojan Bihar megyei prefektussal
Megoldás-e az Európai Unió? – kereszténység és közélet Marosvásárhelyen
Magyar Kultúra Napja – vitafórum Nagyváradon
***Az RMDSZ választási kampányában vállalta a különböző autonómiaformák megteremtését és ezt teljesíteni fogja: még 2005-ben elfogadtatja a kulturális autonómia létrehozásának jogi kereteit rögzítő kisebbségi törvényt és a közigazgatási, intézményi decentralizáció révén a következő négy évben elérhető közelségbe hozza a közigazgatási, területi autonómia megteremtését is – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes szombaton, Nagyváradon, a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett vitafórumon.
A nagyváradi Ady Endre Líceumban tartott eseményen az RMDSZ elnöke, valamint Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke tartott előadást a kulturális autonómia megteremtésének kérdéseiről. A több száz résztvevőt vonzó rendezvényen jelen volt Lakatos Péter képviselő, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója, valamint az RMDSZ Bihar megyei szervezetének képviselői is.
A szövetségi elnök előadásában nagy eredményként értékelte azt, hogy az RMDSZ, és így az erdélyi magyarság erős parlamenti képviseletet teremtett meg, és bár nagy nehézségek árán, de megszerezték a kormányzás eszközeit is. Ez jelentős előrelépés, de csupán eszköze az RMDSZ programjában vállalt célkitűzések megvalósításának – mutatott rá.
A Szövetség legfőbb vállalásai között mindenek előtt a kulturális autonómia jogi hátterének megteremtését, a kultúrában, az oktatásban, az egészségügyben, a közigazgatásban, a rendfenntartásban és a szociális védelemben végrehajtandó decentralizációt, valamint a gazdasági fejlesztési régiók valós történelmi, kulturális, földrajzi és gazdasági érdekek mentén történő átalakítását nevezte meg. Leszögezte: ezek az RMDSZ legfontosabb célkitűzései, de egyben a kormány számára előírt feladatok is, hiszen a kormányprogramban tételesen szerepelnek.
A Szövetség elnöke kifejtette, a kulturális autonómiának alapvetően két elvre kell épülnie: az egyik a közös döntés joga. Ennek értelmében a nemzeti közösség arányosan jelen legyen mindazon döntések meghozatalában, amely az illető közösséget is érinti. Úgy értékelte, e tekintetben jelentős előrelépés van, hiszen az a tény, hogy az RMDSZ részt vesz Románia kormányzásában, valamint a kormányhoz hozzátartozó intézmények működtetésében és átformálásában nemcsak e jog elismerését, hanem ennek jognak a gyakorlását is jelenti.
A második elv a saját döntés joga minden olyan kérdésben, amely csak és kizárólag a közösséget érinti. Markó Béla ugyanakkor rámutatott, a kulturális autonómia megteremtéshez a kisebbségi törvénynek meg kell határoznia azt, hogy kiket tekint a román állam olyan közösségeknek, amelyek élhetnek az autonómia jogával. Az RMDSZ álláspontja szerint ehhez a törvényben rögzíteni kell az államalkotó nemzetiségek fogalmát. A szövetségi elnök szerint a jogszabályban felsorolhatóak lennének az eddig elért kisebbségi nyelvhasználati jogok is, bár a törvény célja nem alapvetően ez, hanem az, hogy tegye lehetővé egy olyan testület létrehozását, amelyet maga a közösség alakít ki, valamint azt a jogot, hogy átruházza a gyakorlás jogát az őt képviselő szervezetnek, amely így rendelkezne az önálló intézmények alapításának, létrehozásának és működtetésének jogával. „A kisebbségi törvényt nem lesz könnyű elfogadtatni, de azt már mindenki elismeri, hogy lehetséges, és hogy ez jótékony hatással lenne a román-magyar viszonyra – szögezte le Markó Béla.
Az RMDSZ cselekvő részvétele Románia kormányzásában Trianon óta az első valóban sikeres nemzetpolitikai lépés – jelentette ki Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke. Úgy vélte az erdélyi magyarság egy európai példát mutatott fel, azzal hogy nemcsak a jövő kigondolásában, hanem – aktív kormányzati szereplőként részt vesz az ország és a térség kulturális, szociális, gazdasági és politikai jövőjének alakításában is. Kihangsúlyozta, e konstruktív politikának helye van Európában, hiszen az elmúlt évtizedek európai vitái is azt mutatják, az Európai Unió nem az államok, hanem nemzetek, a kisközösségek Európája lesz – mutatott rá az akadémikus.
A fórumot követően a meghívottak részt vettek a Magyar Kultúra Napja alkalmából tartott ünnepi gálaműsoron is. A rendezvényen jelen volt Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, valamint Cseh Áron, Magyarország kolozsvári főkonzulja is. Az esemény keretében átadták az RMDSz Bihar megyei szervezete által négy éve létrehozott Magyar Kultúráért díjakat is, amelyeket ezúttal is olyan személyeknek adományoztak, akik jelentősen hozzájárultak az erdélyi magyar művelődési élet gazdagításához.
Megbeszélés Ilie Bolojan Bihar megyei prefektussal
***Szombati, nagyváradi látogatása során Markó Béla államminiszter a Bihar megyei prefektúrán megbeszélést folytatott Ilie Boljan prefektussal. A találkozón áttekintették az időszerű kormányzati kérdéseket, valamint a kormánykoalíciót alkotó pártok közötti megyei szintű együttműködés helyzetét is. A találkozón jelen volt Lakatos Péter képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, valamint Szepessy László, a Szövetségi elnöki Hivatal igazgatója is.
Megoldás-e az Európai Unió? – kereszténység és közélet Marosvásárhelyen
***Kereszténység és közélet címmel egyházi konferencia zajlott január 21–22-én, Marosvásárhelyen a Deus Providebit Tanulmányi Házban. A marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Római Katolikus Plébánia, az RMDSZ és a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Társulat szervezésében immár negyedik alkalommal sorra kerülő rendezvény résztvevői a Megoldás-e az Európai Unió? kérdésre keresték a választ, a keresztény társadalomtanítás alapján. A rendezvényen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes is, aki az RMDSZ kormányzati szerepéről, a kormányalakítás történéseiről beszélt. Markó Béla úgy értékelte, a Szociáldemokrata Párttal folytatott együttműködés révén az utóbbi négy évben jelentős nemzetiségpolitikai eredmények születtek, ezért a DA szövetséggel való koalíciórálépés nemcsak stratégiailag, de morálisan is mérlegelendő tett volt.
Elmondta, az alatt a néhány nap alatt, amíg az RMDSZ-nek el kellett döntenie, hogy milyen irányba befolyásolja Románia sorsát, rá kellett jönniük: a politikai stabilitás érdekében nincs más választásuk, mint a jelenlegi kormánykoalíció mellé állni. Ugyanakkor hozzátette, egyre inkább érezhetővé vált, hogy az SZDP-n belül inkább a Nagy Románia Párthoz közelítő, Iliescu-szárny kerekedik felül. Úgy vélte, az RMDSZ másfajta döntése akár előrehozott választásokhoz is vezethetett volna, másrészt a döntést megkönnyítette, hogy a DA szövetség pénzügyi, gazdasági politikája közelebb áll az RMDSZ-éhez, mint az előző kormánypárté.
Rendkívüli eredménynek nevezte, hogy Niculescu Tóni személyében magyar államtitkára van a külügyminisztériumnak, és a többi tárca keretén belül ténykedő magyar államtitkárok is foglalkoznak a külkapcsolatokkal, ami rendkívüli előrelépés a romániai magyar képviselet súlya elismertségének szempontjából.
Markó Béla rámutatott, sikerült bevinni a kormányprogramba a kulturális autonómia megvalósítását célzó kisebbségi törvényt, a széleskörű decentralizációt célzó intézkedéseket, valamint a gazdasági fejlesztési régiók átalakítását, ezek teljesítésével a közigazgatási-területi autonómia létrehozása is közelebb kerül a megvalósításhoz.