RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja és szerkeszti az RMDSZ Sajtóirodája
www.rmdsz.ro 2005. december 16., péntek
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIII. évfolyam, 3175. szám
– A minőségi anyanyelvű oktatás csak egy önálló magyar oktatási rendszer révén teremthető meg – Markó Béla szövetségi elnök oktatáspolitikai konferencián, Kolozsváron
– Markó Béla és Borbély László az udvarhelyszéki árvízkárosult településeken –Újjáépült házakat adnak át
– Óteleken, Fényen és Jánosfalván az árvízkárosultaknak hozzávetőlegesen 800 házat adtak át
– A MIÉRT elnöke Arató Gergely politikai államtitkárral találkozik – Napirenden a fiatal pedagógusok összefogása
A minőségi anyanyelvű oktatás csak egy önálló magyar oktatási rendszer révén teremthető meg
Markó Béla szövetségi elnök oktatáspolitikai konferencián, Kolozsváron
***– Az önálló magyar oktatási rendszer létrehozása továbbra is prioritás az RMDSZ számára, a minőségi anyanyelvű oktatás ugyanis csupán az intézményi önállóság révén teremthető meg – hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes a pénteken, Kolozsváron megrendezett felsőoktatási konferencián.
A Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet Oktatáskutató Munkacsoportja, valamint a BBTE Magyar Tagozata által szervezett kétnapos tanácskozáson résztvevő hazai és magyarországi oktatási szakemberek többek között az oktatási reform és a bolognai folyamat kapcsolatáról, az egyetemi rendszer finanszírozási lehetőségeiről, valamint az anyanyelvű oktatás és a munkaerőpiac viszonyáról fejtették ki nézeteiket.
Beszédében a Szövetség elnöke kifejtette, az önálló magyar iskolarendszer megteremtése nemcsak az oktatói társadalom, vagy a politikum feladata és felelőssége: e téren közös és összehangolt cselekvésre, együttgondolkodásra van szükség. Úgy értékelte, a magyar nyelvű oktatás tizenöt éves helyzetét elemezve „jó hírek is vannak”: a legutóbbi ezirányú felmérések adatai szerint ugyanis míg 1999-ben mintegy 20.130 magyar diák tanult anyanyelvű középiskolában, 2005-ben ez a szám már 31.491-re emelkedett. Ez a tendencia mutatható ki az óvodások és a kisiskolások tekintetében is: az 1999-ben mért 6. 000 létszámról ma már 11. 000-re nőtt a magyar óvodában és iskolában tanuló diákok száma. Ez a pozitív folyamat a szövetségi elnök szerint az anyanyelven oktató oktatási intézmények számának jelentős növekedésével, a magyar oktatás vertikumának bővülésével, és nem utolsó sorban az anyanyelvű oktatásba vetett bizalom erősödésével magyarázható. – A kormányzati jelenléte révén az RMDSZ-nek vannak eszközei a magyar nyelvű oktatási hálózat fejlesztésére – jelentette ki a szövetségi elnök rámutatva arra, ebben az évben sikerült a felsőoktatásnak szánt költségvetés 1.5%-os szorzóhát 2%-ra emelni, ami bár nem oldja teljességgel meg a felsőoktatás finanszírozási gondjait, mégis jelentős előrelépésnek számít. Szintén nagy mértékű támogatásban részesültek a többségben magyar nyelvű középiskolák, általános iskolák és óvodák is.
Az RMDSZ az elmúlt években tudatosan és következetesen dolgozott az önálló oktatási intézmények létrehozásáért, ennek eredménye, hogy sikerült számos önálló középiskolát létrehozni, többek között Máramarosszigeten, Déván, de nagy eredmény a marosvásárhelyi Bolyai Líceum magyar iskolává válása is. – hangsúlyozta a szövetségi elnök.Markó Béla úgy vélte, a középiskolai hálózat bővítése alapvetően fontos, a magyar nyelvű felsőoktatás helyzete ugyanis elválaszthatatlan a teljes oktatási rendszer általános helyzetétől.
Az intézményi önállóság kapcsán a Szövetség elnöke leszögezte, bár ez román politikai életben értetlenséget vált ki, az oktatási intézmények önállósága nem valamiféle ködös érdekek miatt, hanem éppen a magas szintű minőségi oktatás megteremtése miatt szükséges. – Célunk az, hogy minőségi és megfelelő szintű oktatást adjunk gyerekeinknek, és ez csak önálló intézmények révén biztosíthatjuk. Az önállóság ugyanis nem azt jelenti, hogy románok és magyarok hátat fordítunk egymásnak, nem azt, hogy nem kell együttgondolkodnunk, hanem azt, hogy azok döntsenek iskoláinkat, gyerekeinket érintő kérdésekben, akik értenek hozzá, akik ezt a rendszert irányítják. Hasonló célból küzdünk a közösségi autonómiáért is: nem ködös érdekből, hanem az életünk minőségéért – jelentette ki Markó Béla. A BBTE-en belül működő magyar karok önállósodása kapcsán ugyanakkor leszögezte, noha maga is fontosnak tartja az egyetemi autonómia tiszteletben tartását, „meg kell vizsgálni, hogy mettől meddig” terjed ez az autonómia, hiszen a magyar karok önállósodását éppen ezen autonómiára hivatkozva utasították el. – Meg kell vizsgálni, hogy ez az autonómia nem-e csak a többség különös autonómiája – mutatott rá. E tekintetben igen jelentős előrelépésnek nevezte az Európa Parlament december 15-én elfogadott jelentését, amely szorgalmazza a kisebbségek jogállásáról szóló törvény mihamarabbi elfogadását, de kimondja az anyanyelvű oktatás bővítésének szükségességét is. A miniszterelnök-helyettes végezetül arról biztosította az oktatókat, hogy az RMDSZ – programjának szellemében – változatlan erővel dolgozik az önálló állami magyar felsőoktatás megteremtéséért.
Salat Levente a BBTE rektor-helyettese elmondta, az elmúlt időszakban lezárul a felsőoktatás reformja, ez azonban oly módon történt meg, hogy mindeközben nem zajlott szakmai vita ennek céljáról. Úgy vélte, a felsőoktatási rendszert utólagosan ki kell tölteni tartalommal és fel kell zárkóztatni az európai oktatási rendszerhez. A rektor–helyettes, akárcsak a többi oktatási szakember úgy értékelte, az erdélyi magyar felsőoktatásnak közszolgálati szerepet kell vállalnia.
Markó Béla és Borbély László az udvarhelyszéki árvízkárosult településeken
Újjáépült házakat adnak át
***A székelyföldi árvízkárosult településeken újonnan befejezett házakat, hidakat és a felújított községi utakat tekinti meg Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, valamint Borbély László területfejlesztéssel és középítkezéssel megbízott miniszter hétfőn, december 19-én. Az RMDSZ vezető politikusai a helyi és megyei önkormányzatok képviselőivel hétfő délelőtt 11 órakor Farkaslakán, majd Malomfalván, Kobátfalván és Siménfalván tartanak helyszíni szemlét, ez utóbbi településen a miniszterek 9 új házat adnak át, és megtekintik az újjáépülő református templomot is.
Óteleken, Fényen és Jánosfalván az árvízkárosultaknak hozzávetőlegesen 800 házat adtak át
***December 15-én Borbély László középítkezéssel és területrendezéssel megbízott miniszter Temes megyében az árvizek által sújtott településeken tartózkodott.
A munkalátogatás alkalmával Borbély László miniszter elmondta: – Különleges nap a mai, mivel ma kezdődnek Temesváron a megemlékezések, az ünnepségek. A miniszter közölte, a nap folyamán látogatást tett Óteleken, Fényen és Jánosfalván, ahol sikerült átadni az árvízkárosultaknak hozzávetőlegesen 800 házat. Még négy-öt ház van, amelyeket a jövő hét elején fejeznek be. A megbízott miniszter hangsúlyozta: többször is sürgetniük kellett az építőket, mivel nagyon nehéz év volt és az emberek jogosan várták, hogy minél hamarabb beköltözhessenek a házakba. A többi megyében, ahol még nem sikerült befejezni a munkálatokat hozzávetőlegesen 350 családnak úgynevezett modulokat, átmeneti házakat biztosított a minisztérium
Borbély László kijelentette, paradoxon az, hogy a Nagy Románia Párt a tegnapnyújtott be egy egyszerű indítványt, amelyben többek között a menesztésemet kérte mivel úgygondolja, hogy a kormány nem végzi jól a munkáját. – mondta a miniszter
A MIÉRT elnöke Arató Gergely politikai államtitkárral találkozik
Napirenden a fiatal pedagógusok összefogása
***2005. december 16-án Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke Kolozsváron megbeszélést folytat Arató Gergellyel, a magyarországi Oktatási Minisztérium (OM) politikai államtitkárával. A tanácskozáson jelen lesz Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és Zilahi Csaba, az OM határon túli főosztályának vezetője.
Az egyeztetés napirendjén szerepel a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) által kezdeményezett rendezvénysorozat, melynek célja a fiatal pedagógusok összefogása annak érdekében, hogy közösen a települések vezetőivel és civil szervezeteivel aktívabban vegyenek részt a térségük, a helyi közösségek életében. A CSTIT programjának másik célja az, hogy figyelembe véve a fiatal pedagógusok problémáit közélet és pedagógus szakma segítse egymást, megtalálja a közös cselekvés módozatait.
A 2005. november 25–26-án megrendezett Csíki pedagógusok fórumát követően kijelenthető: óriási igény van ezen rendezvény megismétlésére 2006-ban, illetve a Magyar Ifjúsági Értekezlet tagszervezetein keresztül ennek kiterjesztésére más térségekre.