RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2005. április 6., szerda
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIII. évfolyam, 2972. szám
Az RMDSZ heti sajtóértekezletéről
Erdély gazdasági, infrastrukturális fejlesztése – prioritás
Az Európai Néppárt képviselőivel tárgyalt Markó Béla miniszterelnök-helyettes
Az RMDSZ heti sajtóértekezletéről
Erdély gazdasági, infrastrukturális fejlesztése – prioritás
***II. János Pál pápa halála az egész kereszténység, és az egész világ számára hatalmas veszteséget jelent – mondta Markó Béla rámutatva, II. János Pál pápa az ökumenizmus, a vallások és népek közötti megbékélés eszméjének híve, hirdetője és harcosa volt. Teljesen helyénvalónak és normálisnak tartom azt, hogy április 8., péntek, a pápa örök nyugalomra helyezésének napja Romániában is gyásznap legyen – mondta a miniszterelnök-helyettes ma, április 6-án a Szövetség heti, bukaresti sajtóértekezletén.
Markó Béla röviden ismertette a sajtó képviselőivel a Nemzeti Koalíciós Tanács (NKT) mai ülésén érintett kérdéseket, külön kiemelve a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatos részeket. Hangsúlyozta, jelen időszak legfontosabb célkitűzése az, hogy a kormány elfogadja a jogszabály-tervezetet.
Mint ismeretes, múlt héten első olvasatra beterjesztettük a kormánynak a törvénytervezetet, a tegnapi nap folyamán pedig megbeszélést folyattunk a többi romániai kisebbségi szervezet szakembereivel, valamint a héten tárgyalni fogunk azon minisztériumok szakértőivel is, amelyeknek a törvénytervezetet jóvá kell hagyniuk. Ahogyan ezt több nyilatkozatunkban, állásfoglalásunkban is ismertettük Önökkel, a kisebbségi törvénytervezet egy olyan kerettörvény, amely pontos meghatározást ad a kisebbségi jogokról, a kisebbségi közösségek státusáról, megteremti a kulturális autonómia létrehozásának jogi feltételeit. Véleményem szerint a törvénytervezet elfogadása egy jelentős előrelépés lenne az etnikumközi kapcsolatok fejlődésében, ugyanakkor Románia európai uniós integrációja szempontjából is fontos törvényhozási lépés – mutatott rá Markó Béla. A szövetség elnöke hozzátette, reméli, hogy a kormány már a jövő héten döntést hoz a kerettörvény ügyében.
Újságírói kérdésre válaszolva a miniszterelnök-helyettes elmondta, az NKT mai ülésén természetesen tárgyalták az észak-erdélyi autópálya megépítésének kérdését is. Markó hangsúlyozta, szó sincsen arról, hogy a sztráda megépítésének munkálatait leállítanák, csupán az a kérdés, hogy a Szállításügyi és Területrendezési Minisztérium e célra előirányzott költségvetési keretét milyen mértékben csökkentik.
Az autópálya megépítésének szükségességében a pártok erdélyi politikusai egyetértenek – és mivel az RMDSZ tulajdonképpen egy erdélyi politikai alakulat, természetes az, hogy hangsúlyozottan kiállunk ez ügy mellett. Az autópálya megépítése, és Erdély infrastrukturális fejlesztése prioritása, célkitűzése nem csak az RMDSZ-nek, hanem a kormánynak is. Ennek érdekében, a kormánynak egy koherens stratégiát kell kidolgoznia – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.
Pete István szenátor, a Szenátus mezőgazdasági bizottságának alelnöke három törvénytervezettel kapcsolatosan ismertette az RMDSZ álláspontját.
A földtörvény, azaz a 18/1991 és a 1/2000-es törvények módosításáról szólva a szenátor elmondta, az RMDSZ nem változtatott azon álláspontján, mely ez ügyet érintően a Szövetség programjának részét képezi. Kifejtette, az RMDSZ a föld és erdőtulajdonok teljes visszaszolgáltatása mellett foglal állást, és ugyanígy vélekedik a különböző szövetkezeti, illetve közbirtokosságok tulajdonát illetően is. Úgy gondoljuk, hogy a szövetkezeteknek és közbirtokosságoknak vissza kell szolgáltatni azt a tulajdont, amely annak idején jogi személyként a birtokukban volt. Ugyanakkor az egyházi birtokok visszaszolgáltatását is szorgalmazzuk – mondta a politikus.
Véleményünk szerint a termőföldek jogi helyzetére vonatkozó törvénynek tételesen tartalmaznia kell azt az Európai Unióval amúgy már tárgyalt kitételt, hogy 2007-től számítva, 7–8 éves átmeneti időszakban külföldi fizikai személyek ne vásárolhassanak területeket Romániában.
A szenátor a továbbiakban elmondta, a Szövetség szerint azon termőföldek tulajdonjogát, melyekről birtokosaik le kívánnak mondani, az állam kellene megszerezze életjáradék jogcímén, azaz az állam fizessen életjáradékot a tulajdonosoknak, és igazgassa a tulajdonába jutott területeket.
A politikus kitért az elővásárlási jog kérdésére is. Kiemelte, hogy a termőföldek elővásárlási joga elsősorban a szomszédokat illeti meg, hiszen a földterületek egybegyűjtése szempontjából ez mindenképpen előnyös.
A föld kataszteri nyilvántartásának esetében az RMDSZ a telekkönyvek jelenlegi formájának megtartását szorgalmazza, vélekedésünk szerint a telekkönyvnek a teljes tulajdont tükröznie kell – jelentette ki a politikus.
Az Európai Néppárt képviselőivel tárgyalt Markó Béla miniszterelnök-helyettes
***Szerdán, április 6-án Markó Béla szövetségi elnök Antonio Lopez Isturiz, az Európai Néppárt (EPP) főtitkárát és Kostas Sasmatzoglou EPP politikai tanácsost fogadta miniszterelnök-helyettesi kabinetjében.
A találkozó során Lopez Isturiz hangsúlyozta: a Néppárt figyelemmel kíséri és támogatja minden egyes tagpártja, és ezen belül a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tevékenységét. Markó Béla megköszönte a főtitkár által megerősített érdeklődést és felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy jelen pillanatban az RMDSZ az egyedüli romániai EPP-tagpárt, amelynek képviselői vannak a román parlamentben, valamint részt vesz a kormánykoalícióban. Ugyanakkor, a szövetségi elnök kifejtette: bízik a kereszténydemokrata ideológia megerősödésében, Romániában—akár kormánypárti szinten is.
Románia Európai Uniós csatlakozásáról, és ezen belül a csatlakozási szerződés elfogadásával kapcsolatos április 13-i Európai Parlamenti döntésről szólva, Lopez Isturiz a Néppárt támogatásáról biztosította a miniszterelnök-helyettest, aki az ország minél előbbi uniós csatlakozása mellett foglalt állást.
Szenátusi hírek
***A Szenátus április 4-i ülésén elhangzott politikai nyilatkozatában Németh Csaba szenátor szóba hozta azoknak a katonai szolgálatukat 1950–1961 között munkaszolgálatosként letöltött román állampolgároknak az ügyét, akik a Hadügyminisztérium és a Szállítási és Távközlési Minisztérium alárendeltségében levő egységekben végeztek – lényegében véve – kényszermunkát. Ezeknek a személyeknek a folyamatos kárpótlásra való jogosultságát mindmáig nem ismeri el törvény, holott az utóbb a Miniszterelnöki Hivatalnak alárendelt Munkaszolgálati Főigazgatóság (DGSM) osztagaiba beosztott katonák számára a 309/ 2002 sz. törvény többféle adó és juttatásbeli kedvezmény megadásával orvosolta már ugyanezt a sérelmet. Németh Csaba szenátor indokolta az egyenlő elbánást előíró, ilyen értelemben módosító, benyújtott törvénykezdeményezés megalapozottságát.
Szabó Károly szenátor ugyanekkor elhangzott politikai nyilatkozatában egy általa már korábban felvetett problémára tért ki. Arra nevezetesen, hogy a földgázvezeték-rendszer soron levő privatizálásakor legyenek figyelemmel az illetékesek arra a tényre, hogy nem egy helységben és környékén a helybeli lakosság illetve a közhatóságok finanszírozták hajdanán, részben vagy egészben, a csővezeték lefektetését. Ennek megfelelően vagyonrész-tulajdonosoknak kell őket tekinteni. Nem méltányos, hogy tekintet nélkül a történtekre, a hálózati szolgáltatási vállalat privatizálandó vagyonába számolják bele ezeket az aktívumokat. Részvényjegy vagy legalább kárpótlás illeti meg az érintetteket –erősítette meg álláspontját az RMDSZ politikusa.