RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2005. április 3., vasárnap elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIII. évfolyam, 2969. szám
A Szövetségi Képviselők Tanácsa és Szövetségi Egyeztető Tanács marosvásárhelyi üléséről
– Az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvény alapvető nemzetpolitikai változást hozhat Romániában
– Az RMDSZ nem mond le az észak-erdélyi autópálya megépítéséről
***Az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvény stratégiai fontosságú az erdélyi magyarság számára, elfogadása pedig alapvető nemzetpolitikai változást hozhat Romániában – ez volt az egybehangzó vélemény a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) szombati, marosvásárhelyi együttes ülésén. A testület állásfoglalást fogadott el, amelyben kiállt az észak-erdélyi autópálya megépítése mellett. A döntéshozó fórum ugyanakkor elfogadta az Ügyvezető Elnökség működési szabályzatának módosítását, az új ügyvezető alelnökök kinevezését, valamint az RMDSZ 2005. évi költségvetését.
– Ha 1990 márciusában a magyarság nem fordult volna szembe az erőszakkal, többé nem tudta volna bebizonyítani, hogy van ereje megvédeni magát, és hogy nem adja fel a jogait. A közösség ugyanakkor nem zárkózott el a párbeszédtől sem és ezáltal sikerült elkerülnie a végzetes megaláztatást, de az etnikai háborút is – hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke az SZKT és a SZET együttes ülésén elhangzott politikai tájékoztatójában.
Az RMDSZ mindig megbízható politikai szövetséges volt, amelyre az elmúlt években mindig nagy szükség volt – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Úgy értékelte, jelentős szemléletváltást mutat, hogy az RMDSZ adta a Szenátus legfontosabb bizottságainak, a jogi bizottság, valamint az ország Európa Tanácsi állandó küldöttségének elnökét, illetve a titkosszolgálatokat ellenőrző bizottság alelnökét, a kormányban pedig jelentős súllyal, egy miniszterelnök-helyettessel, három miniszterrel, kilenc államtitkárral, négy prefektussal és nyolc alprefektussal képviselteti magát.
Úgy vélte, négy hónappal a novemberi nagy összefogás után ez a legfontosabb eredmény: ismét megszűnt egy sok évtizedes kirekesztés, egy gyűlöletes diszkrimináció, hogy magyar szakember vagy politikus nem viselhet felelősséget bármilyen intézményért. A koalíciós együttműködésről szólva kifejtette, minden bizonnyal lesznek még viták, de egy pár nézeteltéréstől eltekintve, eddig a koalíciós pártok valóban egyenlő partnerekként dolgoznak a kormányban. Az elnök szerint e tekintetben a koalíciós működési szabályzat komoly garanciát jelent, de nem elegendő. „A kormánykoalíció pártjainak fel kell ismerniük, hogy a közös kormányzás eszmei következetességet, gyakorlati kompromisszumkészséget és egyeztetési képességet feltételez. Aki erre nem képes, az próbáljon meg egyedül kormányozni, vagy pedig ne akarjon kormányozni.” – szögezte le Markó Béla.
A szövetségi elnök nagy eredménynek nevezte, hogy az RMDSZ-nek sikerült általános érdekű, a gazdasági vagy infrastrukturális fejlesztés szempontjából fontos tárcáknál, illetve ügynökségeknél és hivataloknál is tisztséget vállalni, ugyanakkor a Szövetség az ország integrációjában is nagy felelősséget vállalt. Rámutatott, a tisztségviselők kiválasztásában a fiatalítás is fontos szempont volt.
– Sokat vállalt az RMDSZ, de a vállalásokat teljesíteni is fogja – szögezte le a miniszterelnök-helyettes rámutatva, a szövetség maradéktalanul megfelel majd az integrációt megelőző csatlakozási, felkészítési időszak feladatainak is. Ehhez azonban stabil kormánytöbbség kell, fegyelmezettség és szervezettség, nem pedig előrehozott választásokat előrevetítő politikai bizonytalanság – mutatott rá.
Az integráció és decentralizáció mellett az autonómia megteremtését is vállalta az RMDSZ – hangsúlyozta beszédében az RMDSZ elnöke. Kidolgozták és benyújtották a kormánynak a kisebbségi törvénytervezetet, amit széleskörű konzultáció előzött meg. Úgy értékelte, alapvető nemzetpolitikai változást jelenthet a jogszabály elfogadása, ez ugyanis meghatározza a kisebbségi közösségek és a kisebbségi szervezetek jogállását, de rögzíti a kulturális autonómia elvét és ennek intézményes keretét. Mindemellett a legfontosabb nem a jogszabály megalkotása, hanem ennek alkalmazása lesz – szögezte le az elnök, aki megjegyezte, furcsállva figyeli: egyesek attól félnek, hogy a törvény „bebetonozza” az RMDSZ-t, és nem lehet bejegyeztetni egy másik szervezetet. Az elnök válaszolva a kétkedőknek leszögezte: a tervezet szerint be lehet jegyeztetni más szervezeteket is, és ezek részt is vehetnek a kulturális autonómiát gyakorolni hivatott testület megválasztásában. „Egy dolgot kell elfelejteni ehhez: az aláíráshamisítást! És egy dolgot kell megtanulni: tisztességesen dolgozni!” – hangsúlyozta Markó, aki egyúttal jelezte, most nem az ilyen jellegű viták a fontosak. „Most a legnagyobb feladatunk: végigvinni ezt a törvényt és meggyőzni partnereinket is arról, hogy ez nemcsak a magyaroknak, nemcsak általában a kisebbségeknek, hanem egész Romániának fontos”.
A szövetségi elnök szerint azonban két alapvető kérdésben nézetkülönbség van az RMDSZ és a koalíciós partnerei között: az egyik a szociális kérdés, másik pedig Erdély fejlesztése. Előbbire utalva kifejtette, az RMDSZ programjába is hangsúlyosan bevette a szegénység felszámolását, a nyugdíjasok, a pályakezdő fiatalok, a pedagógusok, az alkotó értelmiségiek támogatását, ezért nem érthetett egyet azzal, hogy a növekvő adók és illetékek érintsék a karitatív és kulturális tevékenységeket, illetve az ilyen célú termékeket. Nézetkülönbség mutatkozik azonban Erdély gazdasági és infrastrukturális fellendítése, a több évtizedes hátrányos helyzet megszüntetése tekintetében is. Leszögezte, az RMDSZ nem mondhat le az Észak-erdélyi autópálya megépítéséről és nem ért egyet a dél-erdélyi sztrádával való szembehelyezésével sem. „Ha Bukarest nem akar megérteni minket, akkor tényleg el kell gondolkoznunk: hogyan tovább? Mi magyarok nem azért vagyunk szolidárisak az egész országgal, hogy legalább saját koalíciós partnereink ne figyeljenek arra, amit mondunk (…) A román politikusoknak el kell dönteniük: vagy segítik Erdélyt, vagy hagyják, hogy segítsen önmagán. Nincsen más alternatíva! ” – figyelmeztetett beszédében Markó Béla.
Borbély László területrendezési és építkezésügyi miniszter az RMDSZ nagy kormányzati felelősségéről, és a magyarság összefogásának fontosságáról beszélt. Úgy vélte, az elmúlt 15 év alatt mindenkinek lehetősége volt véleményt formálni a közösségi önállóságról, ezért nincs helyük azoknak a sirámoknak, miszerint kevés volt az idő a kisebbségi törvénytervezet vitájára.
Lakatos Péter képviselő szerint „ma nagyon erős a tulipán” Erdély-szerte, de Bihar megyében is. Elmondta, a koalíciós pártokkal aláírtak egy olyan felhívást, mely további 11 megyében fog eljutni, és amelyben felhívják az államelnöknek meg a kormányfőnek a figyelmét, hogy mennyire fontos, nemcsak az erdélyi magyaroknak, hanem a románoknak is az észak-erdélyi autópálya ügye.
Verestóy Attila szenátor szerint, minőségi áttörést jelent az, hogy a kisebbségi törvényt nem csupán az RMDSZ 32 képviselője, hanem a parlamenti többség támogatását élvező román kormány nyújtja be a parlamentnek. Leszögezte, aki ezzel a törvénnyel akarja megoldani a területi autonómiát, az elköveti azt a hibát, hogy megakadályozza ennek a törvénynek az elfogadását. Úgy vélte, nagy harc lesz azokkal, akik megpróbálják kiüríteni ezt a kisebbségi törvényt, megfosztva ezzel a közösséget azoktól a lehetőségektől, amelyeket ez a törvény biztosít a magyarságnak.
Varga Attila parlamenti képviselő elmondta, a törvénytervezet kidolgozói arra törekedtek, hogy ne egy imaginárius térben, hanem reális politikai körülmények között hozzanak létre egy törvénytervezetet, amelynek esélye is van az elfogadásra. A politikai tétje ennek a jogszabálynak az, hogy elfogadja a nemzeti kisebbségeknek, mint közösségeknek, és a hozzá tartozó személyeknek a meghatározását, valamint meghatározza az autonómia fogalmát.
A több órás vitát követő összegzőjében, Markó Béla, szövetségi elnök, megköszönte azok munkáját, akik a tervezeten dolgoztak. Az RMDSZ elnöke külön köszönetet fogalmazott meg Gál Kinga európai képviselőnek is, aki elfogadtatott egy nagyon fontos módosító javaslatot az Európai Parlament Külügyi Bizottságában, amely a magyar közösség jogainak további bővítésére vonatkozik. Elmondta, elfogadja a kritikát még attól is, akinek morális alapja nem igazán van erre – mert amikor ő nyújt be autonómia törvénytervezetet, nem hallgatja meg a parlamenti frakció véleményét és döntését, az autonómia tervezetét saját körében tapsviharral, közfelkiáltással fogadja el (szó sincs társadalmi vitáról) – ha a demokrácia deficitet saját háza táján is ugyanazzal a górcsővel veszi nagyító alá, mellyel az RMDSZ-nél. Emlékeztetett: a kidolgozott jogszabály még csak egy törvénytervezet, de, mint az már első olvasata után kiderült, elfogadtatása körül kemény viták lesznek. Ezekre a vitákra kell készülni, a siker kulcsát pedig megint csak az egységben lehet megtalálni.
Ezek után az SZKT az Ügyvezető Elnökség (ÜE) működési szabályzatának módosításáról döntött. A működési szabályzatmódosítást keretében, az ÜE keretében strukturális változásokat is javasolt Takács Csaba ügyvezető elnök. A tervezet szerint az önkormányzati főosztály mellett létrejön egy igazgatóság, amely vidékfejlesztésre fogja fektetni a fő hangsúlyt.
Az SZKT-SZET közös szavazata alapján az Ügyvezető Elnökség személyi összetétele a következőképpen módosult: ügyvezető elnökhelyettes és kormányzati alelnök: Borbély László, gazdasági és európai integrációs alelnök: Kerekes Gábor, szórvány, szociális és ifjúsági alelnök: Kovács Péter, oktatási alelnök: Lakatos András, művelődési és egyházügyi alelnök: Szép Gyula, önkormányzati alelnök: Veress Emőd.
A napirend utolsó pontjaként tárgyalta az SZKT az RMDSZ 2005. évi költségvetését.
Az ülés végén a testület állásfoglalást fogadott el, amelyben kiáll az észak-erdélyi autópálya megépítése mellett. A dokumentum értelmében az SZKT és a SZET együttes ülése megbízza Markó Béla szövetségi elnököt és az Operatív Tanács tagjait, hogy Románia kormánya, parlamentje és a hazai és nemzetközi közvélemény előtt támogassa a Bors-Brassó autópálya megfelelő finanszírozását, az autópálya gyorsütemű megvalósításának biztosítását.
* Csatolva küldjük Markó Béla szövetségi elnök politikai beszámolóját, valamint az SZKT és a SZET közös ülésén elfogadott állásfoglalást is.
Marosvásárhelyen ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa
***Pénteken este Marosvásárhelyen, a Bernády Házban ülésezett az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa. A gyűlésen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes, Takács Csaba ügyvezető elnök, a Szövetség ügyvezető alelnökei, valamint a területi elnökök.
Markó Béla rövid beszámolóban ismertette és elemezet az aktuális politikai helyzetet, külön kitérve a csütörtökön a kormánynak első olvasatra beterjesztett kisebbségi törvénytervezet, valamint az észak-erdélyi autópálya megépítése kapcsán felmerült kérdésekre. A kisebbségi törvénytervezetről szólva a szövetség elnöke kifejtette, ennek elfogadása alapvető nemzetpolitikai változást hozhat Romániában. Ugyanakkor elmondta, a területi szervezetek vezetőinek az a feladata, hogy ismertessék a közösségekkel a törvénytervezet tartalmát, előnyeit, ennek lényegét.
Az észak-erdélyi autópálya megépítése kapcsán Borbély László területrendezési és építkezésügyi megbízott miniszter, és Markó Béla miniszterelnök-helyettes, szövetségi elnök egyaránt megerősítették, az RMDSZ nem mond le az autópálya megépítéséről, hiszen ez a Szövetség programjának prioritást élvező célkitűzése. Hangsúlyozták, semmiképpen sem fogják hagyni, hogy Erdély fejlesztését bármilyen módszerrel akadályozzák.
Takács Csaba ügyvezető elnök beszédében kifejtette, amellett, hogy az RMDSZ jelentős szerepet vállal a kormányzásban miniszterei, államtitkárai, tisztségviselői által, hangsúlyosan oda kell figyelnünk területi szervezeteinkre is. Mint mondta, az erdélyi magyar közösség tagjai a választások során bebizonyították, hogy az RMDSZ az egyetlen erős és legitim szervezete a magyarságnak, ezt az erőt, és a szervezet egységét a továbbiakban is meg kell őriznünk –jelentette ki. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy számos területi szervezetnél megkezdődtek, vagy a közeljövőben elkezdődnek a tisztújítások is.
Az ülés további részében a jelen levő területi elnökök beszámoltak szervezeteik helyzetéről, problémáiról, kitérve a helyi szinten megkötött, vagy megkötendő koalíciós együttműködési megállapodásokra is.