RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2005. április 11., hétfő
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XIII. évfolyam, 2976. szám, II. kiadás
Aktuális híreink
A kisebbségi törvénytervezet az RMDSZ, a romániai nemzeti kisebbségek szervezeteinek közös álma, közös célkitűzése, közös munkája
Maros megyei hírek
Dr. Kelemen Atilla Budapesten – Magyarország megosztja uniós tapasztalatait az erdélyi magyar gazdákkal
Aktuális híreink
A kisebbségi törvénytervezet az RMDSZ, a romániai nemzeti kisebbségek szervezeteinek közös álma, közös célkitűzése, közös munkája
***A kisebbségi törvénytervezet 15 év tárgyalásnak, egyeztetésnek, és rendkívül jó együttműködésnek az eredménye, amely az RMDSZ és a romániai nemzeti kisebbségek parlamenti csoportja között végbement – jelentette ki VarujanPambuccian, a romániai nemzeti kisebbségek parlamenti csoportjának vezetője, ma április 11-én a Képviselőházban, Markó Béla szövetségi elnökkel, miniszterelnök-helyettessel és Márton Árpáddal, az RMDSZ parlamenti frakciójának elnökévelközösen tartott sajtótájékoztatón.
Varujan Pambuccian emlékeztette a jelelevő újságírókat arra, hogy a választások előtt, szintén az RMDSZ-el közösen tartott sajtóértekezleten jelezték, szükség van egy olyan kerettörvényre, mint a kisebbségi törvénytervezet, sőt ígéretet tettek arra, hogy ezt kidolgozzák. Pambuccian a legkomolyabb politikai alakulatnak nevezte az RMDSZ-t, hangsúlyozva, a Szövetség hatékonyságát, komolyságát, azzal is újra bizonyította, hogy a törvénytervezet kidolgozására vonatkozó ígéretét betartotta. A képviselő kifejtette, az általa képviselt parlamenti csoport és a Szövetség folyamatos párbeszédet folyatott a törvénytervezet kidolgozásának időszakában, így tulajdonképpen e párbeszédnek, közös munkánk eredménye a jogszabály-tervezet –mutatott rá.
A kisebbségi törvénytervezetet ismertetve Pambuccian elmondta, véleménye szerint rendkívül fontos az, hogy végre egy kerettörvény rögzítse a kisebbségek státusát, meghatározza a nemzeti kisebbség fogalmát. Mi tulajdonképpen e kérdésről nyilatkozva azt hangsúlyozzuk, hogy a nemzeti kisebbségek a román nemzet alkotó elemei – jelentette ki a képviselő. Véleményem szerint mindennek a jövőben csakis pozitív következményei lehetnek, így annak is, hogy a törvény-tervezetben felsoroljuk, azaz nevesítjük a kisebbségeket, leírjuk és meghatározzuk azt az intézményes szerkezetet, amely a kisebbségek védelmét szolgálja. Itt elsősorban a Nemzeti Kisebbségi Tanácsra gondolok, melynek státusa megerősödik, hatásköre kibővül a kerettörvény értelmében. Ugyanakkor az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának szerepe és hatásköre is megnövekszik –ismertette Varujan Pambuccian.
Mint mondta, a következő igen fontos elme a tárgyalt törvénytervezetnek az, hogy a jogszabály megteremti a kulturális autonómia létrehozásának feltételeit. Ez alapvetően annak a decentralizációs folyamatnak a része és eredménye, amely jelen időszakban egész Romániát érinti. Álláspontunk szerint a decentralizáció mindenképpen javára válik az egész országnak, az európai struktúrákba való beilleszkedés szempontjából is – hangsúlyozta Pambuccian.
Markó Béla szövetségi elnök, mindenekelőtt megköszönte Varujan Pambuccian elismerő szavait, hozzátéve: köszönet és elismerés jár a képviselőnek, illetve az általa képviselt parlamenti csoportnak is, hiszen az elmúlt hetekben-hónapokban a rendkívül jól és hatékonyan működtünk együtt a törvénytervezet kidolgozásában.
A miniszterelnök-helyettes emlékeztette a sajtó képviselőit arra, hogy a törvénytervezet, a kulturális autonómia meghatározása a közös kormányprogram részét képezi, ugyanakkor a kisebbségi törvény létrehozása, elfogadása a kormány törvényhozási prioritásai között szerepel. Ugyanakkor Románia EU –integrációja szempontjából rendkívül fontos az, hogy létezzen egy ilyen jellegű kerettörvény – mutatott rá Markó Béla. Varujan Pambuccianhoz hasonlóan a szövetségi elnök is nyomatékosította: a választások előtt ugyanebben a teremben (ti. a képviselőházban) jelentettük ki, hogy együtt fogunk működni a kisebbségi törvénytervezet kidolgozásában, és amint látják célkitűzésünket sikerült elérni, ígéretünket betartottuk. Markó ismételten elmondta, a törvénytervezet kidolgozásában nem csak a romániai kisebbségek parlamenti frakciójával, hanem a civil társadalom képviselőivel, külföldi szakemberekkel, az EU szakértőivel is konzultáció-sorozatot folytattak.
A miniszterelnök-helyettes továbbá rámutatott, a kisebbségi-törvénytervezet, egy olyan kerettörvény, amelynek nem az a feladata, hogy rögzítse mindazokat a kitételeket, törvényes előírásokat, amelyek pl. az anyanyelvi oktatásra, az anyanyelv használatára vonatkoznak a törvényhozásban, vagy a közigazgatásban. A kerettörvény elvi rendelkezéseket tartalmaz, például a nemzeti kisebbségek státusát illetően. Így a kerettörvény államalkotó tényezőnek ismer el minden olyan kisebbségi közösséget, amely a modern román állam megalakulásától számítva az ország területén él. Továbbá a törvény-tervezet meghatározza a kisebbségi szervezetek státusát is, azaz rögzíti azt, hogy mely szervezetek számítanak kisebbségi szervezetnek, illetve ezek milyen formában, milyen keretek között vehetnek részt a választásokon, a politikai életben.
A nemzeti kisebbségeket illető intézményes keretekről szólva Markó Béla is kiemelte, rendkívül fontos az, hogy a Nemzeti Kisebbségi Tanács szerepét pontosan meghatározzuk, ugyanakkor a kerettörvény-tervezet az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának hatósággá való átalakítását célozza, természetesen továbbra is a kormány keretében, államtitkárságként, de nagyobb fontosságot, szélesebb hatáskört biztosítva számára.
Újdonságnak számít a kulturális autonómia fogalma a kerettörvény-tervezetben, de ahogyan erre Varujan Pambuccian is rámutatott, a kulturális autonómiák létrehozása, annak a decentralizációs folyamatnak a részét képezik, amely jelen időszakban Romániában zajlik – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. A kulturális autonómia tulajdonképpen azt jelenti, hogy a nemzeti kisebbségi közösségeknek lehetőségük nyílik arra, hogy választott képviselőiken keresztül részt vegyenek az anyanyelvükön működő oktatási intézményekre, kulturális intézményekre vonatkozó döntéshozatalban. Véleményünk szerint ez egy rendkívül fontos lépés a decentralizáció folyamatában – nyomatékosított Markó Béla.
A törvénytervezet jelen pillanatban „véleményezés alatt” áll, mint ismeretes hat tárca jóváhagyása szükséges, reméljük, hogy már ezen a héten, vagy a jövő hét folyamán sikerül kormányülésen elfogadni a kerettörvény-tervezetet – fejtette ki a miniszterelnök-helyettes.
A sajtóértekezlet befejező részében Markó Béla hangsúlyozta, nagyon jó és fontos az, hogy sikerült kidolgozni egy olyan kisebbségi törvénytervezetet, amely a romániai kisebbségek parlamenti csoportjának, de a romániai nemzeti kisebbségek szervezeteinek támogatását élvezi. Mindez azt bizonyítja, hogy a kisebbségi törvénytervezet közös álmunk, közös célkitűzésünk, közös munkánk eredménye -mutatott rá a kormányfő-helyettes.
Maros megyei hírek
Dr. Kelemen Atilla Budapesten – Magyarország megosztja uniós tapasztalatait az erdélyi magyar gazdákkal
***A magyar Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárával, Benedek Fülöppel, valamint a magyar Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának az elnökével, Magda Sándorral találkozott pénteken, Budapesten dr. Kelemen Atilla, a román képviselőház mezőgazdasági bizottságának a vezetője.
A felek egyetértettek abban: elengedhetetlenül szükséges a két ország együttműködése Románia uniós csatlakozásának elősegítése érdekében. Amellett specifikusan az erdélyi magyar gazdák gondjainak megoldását is célul tűzték ki a tárgyaló felek: a magyar mezőgazdászok megosztanák uniós tapasztalatait az „itthoniakkal” a támogatások megszerzésében, a kínálkozó pályázati lehetőségek ismertetésében – ígérték a vendéglátók.
Dr. Kelemen Atilla találkozott Budapesten a hamarosan 150.000 példányban megjelenő mezőgazdasági szaklap szerkesztőbizottságának tagjaival is. A kiadványt a tervek szerint a napilapok mellékleteként terjesztenék, tartalmát tekintve pedig az uniós csatlakozás mezőgazdasági kihívásait jelenítené meg, szolgálna olyan információkkal, amelyek segítik a gazdálkodó társadalmat, közölte dr. Kelemen Atilla.