RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2004. szeptember 7., kedd
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XII. évfolyam, 2801. szám
Amit egy erdélyi üzenhet az országnak
MKT ülés az RMDSZ Szilágy megyei szervezeténél
Szakmai képzések az önkormányzatokban dolgozóknak
Választási előkészületek Háromszéken
Képviselőházi tájékoztató
Amit egy erdélyi üzenhet az országnak
***Azt üzenem majd a választóknak, amit egy erdélyi üzenhet Romániának: Erdélynek az ország „mozdonyává” kell válnia az integrációs folyamatban – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke ma, 2004 szeptember 7-én, az őszi parlamenti ülésszak első bukaresti RMDSZ-sajtóértekezletén, majd hozzátette: úgy tűnik egyedüli erdélyi államfőjelöltként indulok az őszi választásokon, így természetszerűleg adódik, hogy jellegzetesen erdélyi üzenet kell közvetítenem.
A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) a hétvégén, Marosvásárhelyen megtartott ülésén több, igen fontos döntés született. Így az SZKT elfogadta az RMDSZ választási programját, melynek címe önmagáért beszél: „Párbeszéd az autonómiáért”. Egy részletekbe menően kidolgozott program született: kidolgozása során minden romániai magyarnak megvolt a lehetősége a hozzászólásra – ezt szolgálta az a Párbeszéd a jövőértnevet viselő konzultációsorozat, amelyet az RMDSZ a legkülönbözőbb civil és szakmai szervetekkel kezdeményezett – mondta az RMDSZ elnöke. A sajtóban is napvilágot látott program pedig, mielőtt végleges formáját megkapta volna az Interneten is elérhető volt a választók számára: ily módon az utolsó pillanatig bárki hozzászólhatott javaslataival, kritikáival. A program neve önmagáért beszél: az autonómiát határozza meg legfontosabb céljaként, amely egyébként különböző formákban már a kezdetektől fogva jelen van a Szövetség programjában. A mindannyiunk által támogatott autonómiát azonban csakis a többséggel folytatott párbeszéddel sikerülhet megvalósítani – választási programunknak ez az egyik legfontosabb üzenete.
Az SZKT-n ugyanakkor elfogadásra került az egy hónap múlva megrendezendő előválasztások szabályzata is. Az előválasztásokkal kapcsolatosan jó tapasztalataink vannak, és bíztató az a tény, hogy a többi romániai politikai alakulat is átvette ezt a módszert – hívta fel a sajtó figyelmét az RMDSZ elnöke. Az előválasztásokat – a programnak megfelelően – a legnagyobb nyitottság jellemzi majd. Az egész magyar közösséget bevonjuk ebbe a munkába: minden magyarnak szava lesz abban, hogy ki képviseli majd a romániai magyarság érdekeit a parlamentben a következő négy évben. A nyitás ugyanakkor a másik irányban is megtörténik, hiszen gyakorlatilag bárki jelöltetheti magát a megmérettetésben, aki megfelel a megszabott kritériumoknak – hangsúlyozta Markó Béla.
Az SZKT döntése nyomán az RMDSZ önálló elnökjelöltet indít az őszi választásokon, mely feladatra engem jelölt meg a Szövetség. Az RMDSZ képviselőinek – és a saját személyes döntésemet is – egy sor konzultáció előzte meg, melynek összegzéseként mindannyiunkban megfogalmazódott, hogy elnökjelöltként ugyanazt kell üzennem a szavazóknak, mint a Szövetség elnökeként: legfontosabb célunk és érdekünk a magyar és a román lakosság tekintetében egybeesik. Így elsőbbséget élvez közös érdekünk, az uniós integráció és a teljes jogú taggá válás az európai közösségben.
Az RMDSZ elnöke a továbbiakban elmondta, hogy szeptember 9. és 11-e között Dr. Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnök–asszonyának meghívására az RMDSZ szenátorai és parlamenti képviselői Budapestre utaznak, ahol részt vesznek a II. magyar-magyar parlamenti csúcstalálkozón.
Újságírói kérdésre válaszolva Markó Béla elmondta, az őszi előválasztások jóval nyitottabbak lesznek, mint az eddigiek voltak, hiszen nemcsak RMDSZ tagkönyvvel, hanem magyar igazolvánnyal is lehet majd szavazni, és bárki részt vehet a megmérettetésen. A Szövetség folyatni szeretné azt a folyamatot, amely a helyhatósági választásokat megelőző előválasztásokon hatékonynak bizonyult és a romániai magyarság körében is pozitív fogadtatásban részesült. Jelentős számú fiatal jelölt jutott be az önkormányzatokba, és összességében tekintve jobb eredményeket értünk el, mint az előző években.
A megméretkezés lehetőségét – hangsúlyozta – felajánlják az RMDSZ-en kívüli alternatív szerveződéseknek, a nemzeti tanácsoknak és a Polgári Szövetségnek is, a parlamenti választásokon azonban a romániai magyarság érdekképviseleti szervének, az RMDSZ-nek színeiben indulhatnak a jelöltek. A romániai magyarságnak mindenképpen egységesen kell fellépnie a romániai politikai életben – tette hozzá a szövetségi elnök.
Újabb kérdésre válaszolva a szövetségi elnök elmondta, államelnök-jelölti minőségében ugyanazt az üzenetet fogalmazza majd meg románoknak és magyaroknak egyaránt, hiszen ma, ami a magyaroknak jó, az a románoknak is jó kell legyen, és fordítva. Fel kell ismernünk, hogy alapvető érdekeink és céljaink közösek – szögezte le a Szövetség elnöke.
Niculescu Tóni, az RMDSZ európai integrációs és régiófejlesztési ügyvezető alelnöke a sajtóértekezlet keretében elmondta: az RMDSZ segítséget nyújthat Románia európai integrációs folyamatában, hiszen Magyarország csatlakozott az Unióhoz, és az előcsatlakozási folyamat során felhalmozott tudásanyagot kész a rendelkezésünkre bocsátani.
MKT ülés az RMDSZ Szilágy megyei szervezeténél
*** Tegnap, 2004. szeptember 7-én került sor az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének Megyei Küldöttek Tanácsának (MKT) ülésére.
Az ülés első mozzanataként Seres Dénes szenátor, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke és Vida Gyula parlamenti képviselő, a szilágysomlyói RMDSZ elnöke tartotta meg négy éves mandátumáról szóló politikai beszámolóját. Ezeket a Megyei Küldöttek Tanácsa egyhangúan elfogadta. Ezt követően a jelenlévők megbeszélték és elfogadták a 2004. évi parlamenti választások előkészítéséről és az előválasztások lebonyolításáról szóló határozattervezet. Csóka Tibor, a Szilágy Megyei Tanács alelnöke személyében, az MKT döntött a Területi Választási Bizottság elnökéről. Továbbá, a Szövetségi Képviselők Tanácsa határozatának értelmében, a küldöttek szeptember 11-20. között megjelölték a parlamenti tisztségek pályázati jelöltségére szóló időszakot, majd a közvetett előválasztások mellett döntöttek. Az MKT a küldöttgyűlés időpontját október 1-re tűzte ki.
Az ülés utolsó napirendi pontjában határozat született arról, hogy az RMDSZ Szilágy megyei szervezete milyen módon járul hozzá Markó Béla államelnök jelöltségéhez szükséges támogató aláírások összegyűjtéséhez.
Szakmai képzések az önkormányzatokban dolgozóknak
***Az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány, a magyarországi Villányi Úti Vállalkozásfejlesztési Főiskola, valamint az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Területi Szervezetekért és Önkormányzatokért Felelős Főosztálya szervezésében kerül sor szeptember 6–10. között arra a képzéssorozatra, amelynek témája: Európai Unió és közigazgatás. Az önkormányzati képviselőknek, önkormányzatokban dolgozóknak, szakértőknek szóló képzés három helyszínen zajlik: a Székelyudvarhely melletti Fenyéden szeptember 6–7., Marosfőn szeptember 7–9., Gyergyóban pedig szeptember 8–10. között. A képzéssorozatban az érdeklődők olyan kérdésekről hallgathatnak előadásokat, majd kapcsolódhatnak az ezeket követő tréningekbe, mint: uniós pályázatok, vidékfejlesztés, hatékony ügyintézés, önkormányzati kommunikáció.
Választási előkészületek Háromszéken
***A Háromszéki Képviselők Tanácsa ülésezik holnap, 2004. szeptember 8-án, Sepsiszentgyörgyön.
A Városi Művelődési Házban, 19 órától kezdődő ülés napirendjén a következő pontok szerepelnek:
1 A területi elnök beszámolója.
2. A parlamenti képviselet beszámolója.
3. A parlamenti előválasztás előkészítése
4. Egyebek.
Képviselőházi tájékoztató
***2004. szeptember 6-án a Képviselőház plénuma megtárgyalta a közösségi rendőrség létrehozásáról és működéséről szóló törvénytervezetet.
A tervezet cikkelyenkénti megvitatása előtt az RMDSZ részéről felszólaló Márton Árpád képviselő elmondta: az általa képviselt szervezet megalakulása óta a rendőrség demilitarizálása mellett foglalt állást abban az értelemben, hogy a kizárólag helyi kompetenciákat a rendőrség egy bizonyos, a helyi területi közigazgatási egységeknek alárendelt részének tulajdonítsák. Ebben a törvényhozási ciklusban megvalósult az említett demilitarizálás, és egy olyan jogszabállyal állunk szemben, amely újabb lépést jelentene ebben a kérdésben. Ugyanakkor tudatában vagyunk annak, hogy ez a törvény számos hiányosságot hordoz: közösségi rendőrség nem a rendőrség egy részének újjászervezése, avagy a polgárőrségnek a rendőrség egy részével való egybeolvadása révén jön létre, hanem ellenkezőleg, a polgárőrség egyszerű átalakítása által.
A képviselő hangsúlyozta: amennyiben a tervezet nem kerül vissza újratárgyalás végett a szakbizottsághoz, az RMDSZ megszavazza és a következő években a jogszabály jobbításán fog dolgozni.
A vita során az RMDSZ módosító javaslatát, amelyet Toró T. Tibor, a védelmi szakbizottság tagja nyújtott be, Márton Árpád képviselő tartotta fenn. Ez a cikkely előírja, hogy azokban a területi-közigazgatási egységekben, ahol valamely kisebbség aránya eléri a 20%-ot, a közösségi rendőrség tisztviselőinek kötelező módon kell ismernie a szóban forgó kisebbség anyanyelvét. A képviselő hangsúlyozta: nagyon sok törvény tartalmazza a fenti, kisebbségekre vonatkozó előírást, ezért nem látja akadályát a módosítás elfogadásának. A képviselő felvetésére a szakminiszter válaszában elmondta: a köztisztviselők, és a rendőrök jogállására vonatkozó törvények már tételesen tartalmazzák ezt a rendelkezést, következésképpen – a kettős szabályozást elkerülendő – nem látja értelmét e cikkely bevezetésének.
***2004. szeptember 7-i politikai nyilatkozatában Kerekes Károly Maros megyei képviselő a cukorbetegek számának országosan tapasztalható folyamatos növekedésére hívta fel a figyelmet, akiknek kezelése egyre nagyobb figyelmet, nem utolsó sorban pedig fokozottabb pénzügyi erőfeszítést igényel. A Maros megyének leosztott gyógyszermennyiség nem fedezi a szükségletet, (csak Marosvásárhelyen több mint 7000 cukorbeteg van bejegyezve) a havi gyógyszereket egy gyógyszertárnál lehet kiváltani csupán, kizárólag a hónap elején. A betegek és gyógyszerészek számára egyaránt elviselhetetlenné vált helyzetre sokféle megoldás kínálkozik – mondta a képviselő. Ezek közül az egyik az lehetne, hogy az egészségügyi biztosítóházakkal szerződést aláírt gyógyszertárak is kiadhassanak cukorbetegeknek szánt gyógyszereket. Másfelől elképzelhető a Cukorbeteg Központ speciális épületbe költöztetése, amely lehetővé tenné több beteg egyidejű kiszolgálását. A szakminiszterhez intézett erre vonatkozó kérdés, majd a gyógyszertár előtt kígyózó sort szemléltető fotók révén a helyzet súlyosságáról kívánta meggyőzni az illetékeseket, eddig sikertelenül – mutatott rá Kerekes Károly. A marosvásárhelyihez hasonló helyzetekkel meglehetősen nehéz lesz Románia Európai Unióhoz való csatlakozásának kivívása – összegezte a képviselő.
***Borbély László Maros megyei képviselő politikai nyilatkozatában egy sokat vitatott, az évek során fetisizált problémát, a regionalizmus, a fejlesztési régiók kérdéskörét szemléltette. Rámutatott: miután a román politikai életben hosszú évekig tabutémaként jelent meg e kérdés, 1996 után, Románia Európai Unióhoz való közeledése következtében indult meg a gazdasági régiókról való párbeszéd.
A képviselő figyelmeztetett: azóta bebizonyosodott, hogy a 2, 5 –3, 5 millió lakost számláló régiók nem működőképesek és nem tudják hatékonyan képviselni 5-6 más hagyományokkal, kultúrával és gazdasági fejlődési ütemmel rendelkező megye érdekeit. A fokozott centralizációt levetkőzni nem tudó bürokratikus struktúrával (amely a fejlesztési központok illetve a Kormány szintjén működik) kapcsolatban másfelől megjelent az etnicizálás ténye is. Borbély László retorikus kérdést intézett a plénumhoz: milyen akadálya lehet annak, ha Maros, Hargita, Kovászna megyék magyar lakosságának akarata az, hogy egy önálló, közös hagyományokkal rendelkező, rugalmasabb fejlesztési régióban akar élni? Hangsúlyosan kifejtette: nem titok, hogy az RMDSZ rugalmasabb fejlesztési régiókban gondolkodik, éppen ezért az európai uniós alapokhoz való hozzáférés érdekében javaslatot tesz kisebb fejlesztési régiók megalakítására. Dacára annak, hogy egyeseket zavar a Székelyföld megnevezés, amint egyébként létezik Olténia, Bánság stb. beszélhetünk Székelyföldről és székelyekről, akik magyarok, romániai állampolgárok, adófizetők, akiknek helyük van az egységes Európában, anélkül, hogy lemondanának hagyományaikról – összegezte a Maros megyei képviselő.
***Dr. Makkai Gergely Maros megyei képviselő az Azomures vegyi kombinát – időzített bomba címet viselő politikai nyilatkozatában azokra a nem tudatosított, valamennyiünket fenyegető veszélyekre kívánta felhívni a figyelmet, amelyekkel, mint valódi „időzített bombákkal” élünk együtt, és melyek bármikor katasztrófához vezethetnek. Ennek szemléltetéseként a három hónappal ezelőtti mihailesti-i esetet, valamint az augusztus 26-án, az említett Maros megyei kombinát közvetlen közelében lezuhant két MIG-21 katonai repülőgép esetét említette, utalva ugyanakkor a nagyszabású ipari baleseteket szabályozó Seveso néven ismert EU Direktívára is, amelynek egyes előírásait a román törvényhozás is átvette, de amelyek be nem tartása vezetett a fenti tragédiákhoz. A képviselő hangsúlyozta: a szóban forgó történések egyértelműen bizonyítják, hogy szükség van e potenciális veszélyekkel kapcsolatos magatartás újragondolására, szűkebb értelemben Románia Parlamentjének pedig a megfelelő jogi keret biztosítására.
Ezek a megfontolások vezettek el ahhoz, – mondta Dr. Makkai Gergely – hogy újra felvesse egy önálló, környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó állandó szakbizottság megalakításának szükségességét. A benyújtott szükséges iratok és aláírások ellenére a Képviselőház Állandó Bürója még mindig nem foglalt hivatalosan állást e kérdésben – kifogásolta a képviselő, felszólítva az illetékeseket, hogy politikai akaratuk kinyilvánítása révén tegyék lehetővé a Környezetvédelmi Bizottság megalakulását.
***Ma tárgyalja a Képviselőház a parlamenti választásokról szóló törvény tervezetét. A tervezet a jelenleg hatályos, 1992. évi 68 törvény számos rendelkezését megőrzi, ilyenek a listás választás, arányos mandátumelosztási rendszer, illetve az egyéni jelölés lehetősége.
A fontosabb újítások között említendő az Állandó Választási Hatóság felállítása, amely a tervezet szerint általános hatáskörrel rendelkező autonóm közigazgatási intézmény, amely a választások közötti időszakban is országosan felügyeli a választásokra vonatkozó jogszabályok alkalmazását.
A tervezet biztosítja Románia elnöke számára a lehetőséget, hogy függetlenként indulhasson valamely párt listáján, amennyiben mandátumának utolsó három hónapját tölti a választások idején.
A szavazás megkönnyítése érdekében a tervezet lehetőség szerint minden településen előírja szavazókörök létesítését, így az ötszáz lakos alatti kistelepüléseken is.
A jelenlegi létszámhoz képest, a Központi Választási Iroda tagjainak száma is kibővül.
A választási kampány a szavazás előtt harminc nappal kezdődik. A kampány során a jelöltek számára megkülönböztetés nélkül kell biztosítani helyiségeket a választókkal való találkozásra. Az audiovizuális médiában való szereplés szintén garantált és ingyenes, a tervezet új törvényi keretet biztosít erre.
A szavazás a 2004-es választásokon kizárólag a személyi igazolvány alapján történik, a későbbiekben a szavazókártya alapján is lehet majd szavazni.
Az RMDSZ részéről a cikkelyenkénti vita során több ízben felszólalt Márton Árpád képviselő. Tekintettel arra, hogy a törvénytervezet tárgyalása jelen pillanatban is tart, részletekre még a későbbiekben visszatérünk.