RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2004. szeptember 10., péntek
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XII. évfolyam, 2804. szám
Perspektívák a Kárpát-medencei magyarság számára
Készülőben az erdélyi iskolatérkép – Oktatásügyi tanácskozás az Ügyvezető Elnökségen
A második világháború áldozataira emlékeznek Radnótfáján
Brassó megyei hírek
Csík területi kampány–előkészületek
Bihar megyei választási előkészületek
Magyar Világ 2004 – Médiatalálkozó
Perspektívák a Kárpát-medencei magyarság számára
*** Ma, 2004. szeptember 10-én délelőtt az Országháza Vadásztermében kezdte el munkálatait a második magyar-magyar parlamenti csúcstalálkozó, amelyen részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, Kovács László külügyminiszter, Szili Katalin az országgyűlés elnöke, Szabó Vilmos a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, valamint Bálint–Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, illetve a magyarországi parlamenti pártok frakcióinak képviselői, a határon túli magyar politikai szervezetek képviselői és szenátorai, valamint az európai parlament magyar képviselői.
Markó Béla szövetségi elnök az általa vezetett RMDSZ-küldöttség nevében köszöntötte a tanácskozást. A rendezvény keretében létrehozandó egyeztető fórumról szólva kifejtette, ennek a fórumnak a Magyar Állandó Értekezletet kell tulajdonképpen kiegészítenie. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, és államfőjelöltje hangsúlyozta: fontos az, hogy megfelelő keretet biztosítsunk ennek a fórumnak, hiszen csakis ilyen tanácskozások révén biztosíthatjuk a törvényhozásban való hatékony együttműködést.
Szili Katalin, a rendezvény házigazdájaként köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében arra is felhívta a figyelmet, hogy sajnálatos módon a vajdasági atrocitások árnyékoljak be a tanácskozás mai tevékenységét. Kijelentette, ez ellen a kárpát-medencei magyar politikusoknak határozottan fel kell lépniük, majd rámutatott: perspektívát kell nyújtani a Kárpát-medencei magyarság számára, amelynek egyik előfeltétele a reális helyzetkiértékelés és Magyarország európai uniós csatlakozásából fakadó lehetőségek hatékony kihasználása lenne. Magyarország immár belülről, az EU fórumaiból, intézményeiből és nem kívülről próbálja befolyásolni a magyarságot érintő döntéseket. Bővültek a határmenti együttműködés lehetőségei is, ugyanakkor az EU csatlakozás nem jelenti a történet végét: még folytatódnia kell – hangsúlyozta az Országgyűlés elnök–asszonya. A magyar politikai elit kötelessége határon innen és túl megteremteni a nemzetpolitikai konszenzus minimumát – összegezte köszöntőbeszéde végén Szili Katalin.
Mádl Ferenc köztársasági elnök Magyarország uniós csatlakozásából adódó lehetőségeiről beszélt, majd kifejtette azon véleményét, miszerint Magyarország csatlakozása valódi változást jelent a kárpát-medencei magyarság számára, de ez a változás még nem teljes, hiszen Románia csak 2007-ben válhat az EU tagjává, Ukrajna ás Szerbia-Montenegró európai uniós csatlakozása pedig, egyelőre csak távlati bizonyosságot jelenthet. A köztársasági elnök a határon innen és túli politikai együttműködés szükségességét szorgalmazta. Elismerte, hogy erősödött Magyarország érdekérvényesítő ereje, ami ezentúl is tovább fog erősödni. Ehhez viszont szükség van a határon túli politikusok segítségére is – hangsúlyozta.
Kovács László külügyminiszter a kormány nevében köszöntötte a jelenlevőket, majd Mádl Ferenc gondolatmenetén tovább haladva kifejtette, Magyarország érdekérvényesítési politikája sokkal nagyobb súlyt kapott a csatlakozás által, hiszen globalizálódó világunkban az EU-n belül sokkal erőteljesebben lehet befolyásolni azokat a döntéseket, amelyek bennünket is érintenek. Bővült ugyanakkor Magyarország nemzetközi mozgástere – mondta. A kárpát-medencei magyarság az Európai Unió csatlakozása révén lehetőséget kapott egy nyolc évtizede fájó seb begyógyulására, hiszen elkezdődött a kárpát-medencei magyarság újraegyesítésének folyamata. Az EU célja, hogy jószomszédi politikát tartson fenn a környező országokkal, és ez Magyarország érdeke is – hangsúlyozta. A vajdasági helyzetre utalva a továbbiakban elmondta, az Európai Uniónak, és Magyarországnak egyaránt célja Szerbiának egy stabil és demokratikus országgá való megerősödése, az EU által biztosított perspektívának azonban vannak feltételei is: ilyen például a hágai bíróság elismerése vagy az európai uniós kisebbségi jogszabályok tiszteletben tartása. A vajdasági atrocitások viszont súlyosabbak a kisebbségi jogok megsértésénél, ezek a környező országok biztonságát is veszélyeztetik – tette hozzá.
Ugyanakkor jószomszédi politika eredményeként könyvelte el például az észak-erdélyi autópálya megépítését, ami bekapcsolja Erdélyt az Európát átszelő úthálózatba, az oktatási intézmények és támogatások bővülését, valamint az aradi Szabadság-szobor visszaállítását is. Kovács László külügyminiszter ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az EU bizonyos normák elfogadására is kötelez, ezért kellett a státustörvényt módosítani – ellenkező esetben 2004. május 1-tôl, Magyarország EU-s csatlakozásának időpontjától az EU hatálytalanította volna azt. A külügyminiszter viszont jelentős eredményként ismerte el, hogy sikerült a jogszabályt úgy módosítani, hogy hatáskörét kiszélesítették, és alkalmazhatóbbá tették. Az autonómiáról szólva egyértelműen leszögezte, meggyőződése, hogy a kisebbségi jogok érvényesítésének ez a legátfogóbb kerete, de csakis a többség és a kisebbség párbeszédének eredménye lehet.
Készülőben az erdélyi iskolatérkép – Oktatásügyi tanácskozás az Ügyvezető Elnökségen
*** A kistérségi iskolaközpontok kialakítását célzó kérdőíves felmérés kiértékelése volt annak a tanácskozásnak a központi témája, amelyre ma, 2004. szeptember 10-én került sor Kolozsváron, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Oktatási- és Egyházügyi Főosztályának szervezésében. A megbeszélésen a Szövetség területi oktatási alelnökei, valamint a magyar oktatásért felelős főtanfelügyelő helyettesek, tanfelügyelők mellett jelen volt Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, valamint Erdei Itala, a magyarországi Határon Túli Oktatás Fejlesztéséért Programiroda munkatársa.
Kötő József oktatási ügyvezető alelnök a nemrég elfogadott, 2004/354-es oktatási törvénymódosítás tartalmát mutatta be, amely az oktatási intézmények finanszírozására és igazgatására vonatkozik. Meg kell vizsgálnunk, hogy milyen gondokat vet fel ez a magyar oktatásban, különösen a szórványoktatásban, ahol sok esetben létszám alatti osztályok, illetve összevont osztályok működnek – hívta fel a figyelmet az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Az oktatási törvény ezen módosítása kellő felkészülést kér tőlünk, de így olyan infrastruktúrával ellátott iskolahálózatot hozhatunk létre, amely biztosíthatja, hogy minden magyar gyereket megtarthassunk az anyanyelvi oktatásban.
A kistérségi iskolaközpontok kialakítása érdekében az Oktatási Főosztály és a Szórvány Alapítvány szakszerű felmérést kezdett el februárban. Azóta folyamatosan érkeztek be a kitöltött kérdőívek a Főosztályra. Egyelőre 57%-os a beérkezett kérdőívek aránya. A tanácskozás célja az eddigi munka kiértékelése és a további szakmai feladatok rögzítése volt. A jelenlevők megegyeztek abban, hogy a hiánypótlást 2004. november 1-ig végzik el, a kérdőívek alapján elkészítendő megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére pedig azután kerül majd sor. A tanulmányt közvitára bocsátják, s az alapítványok támogatási stratégiáinak alapjául fog szolgálni, hogy adományaikat célszerűen, hatékonyan ítélhessék oda.
A második világháború áldozataira emlékeznek Radnótfáján
*** A második világháború szászrégeni áldozatainak emlékére tart több napos
rendezvény-sorozatot a Maros megyei Radnótfáján a helyi református egyházközség. Az RMDSZ szászrégeni szervezete, valamint a Communitas Alapítvány által támogatott esemény zárónapján, vasárnap jelen lesz Markó Béla szövetségi elnök, az RMDSZ államfőjelöltje, Borbély László, Kerekes Károly és Makkai Gergely parlamenti képviselők, Dézsi Zoltán, Hargita megye alispánja, Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója, Cseh Áron, a Magyar Köztársaság kolozsvári konzulja, Nagy András, Régen polgármestere, valamint Csorvási Gyula helyi RMDSZ-elnök.
A vasárnapi megemlékezés ünnepi istentisztelettel kezdődik, majd a jelenlévők felavatják és megkoszorúzzák a 60 évvel ezelőtti véres események áldozatainak emlékére állított emlékművet, amely Baróthi Ádám szobrászművész alkotása.
Brassó megyei hírek
*** Ma, 2004. szeptember 10-én, 17 órai kezdettel kerül sor a Brassó Megyei Önkormánzati Tanácsának ülésére, amelynek napirendi pontjai a következők:
***A Brassó Megyei Képviselők Tanácsának Állandó Bizottsága, a Működési Szabályzat értelmében, 2004. szeptember 11., reggel 8 órára összehívja az RMDSZ Brassó Megyei Képviselők Tanácsának ülését a Reménység Házába (Moldovei utca 2 szám) a következő napirendi pontokkal:
Csík területi kampányelőkészületek
*** Az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének Elnöke 2004. szeptember 11-én, 17 órára összehívja a Területi Küldöttek Tanácsának ülését a Megye Háza tanácstermébe.
Napirendi pontok:
1.A területi elnök tájékoztatója;
2.A parlamenti képviselők és szenátor beszámolója;
3.A területi parlamenti előválasztási szabályzat elfogadása;
4.A területi előválasztási bizottság megválasztása;
5.Az államelnök jelöléshez szükséges aláírások összegyűjtése a területen;
6.A területi kampánystáb kijelölése;
7.A kampány tekintetében meghozandó különféle döntések.
Bihar megyei választási előkészületek
*** 2004. szeptember 11-én, 9.30 órákor kezdődik a Nagyváradi Ady Kulturális Központ (str. Codrilor) konferenciatermében az RMDSZ Bihar Megyei Szervezete Megyei Választmányának ülése.
A tanácskozás javasolt napirendi pontjai:
1.Az RMDSZ megyei elnökének politikai tájékoztatója
2.Az Operatív Tanács Határozatainak ismertetése, tudomásul vétele
3.A 2004-es parlamenti választások előkészítéséről és az előválasztások lebonyolításáról szóló Határozattervezet ismertetése
4. Vita az előterjesztett Határozattervezetről
5. Határozathozatal a 2004-es parlamenti választások előkészítéséről és az előválasztások lebonyolításáról
Magyar Világ 2004 – Médiatalálkozó
*** 2004. szeptember 15-én, Magyarországon, a Budapesti Vásárközpont médiatermében kerül sor a Magyar Világ 2004 elnevezést viselő médiatalálkozóra, A határon túli írott és elektronikus sajtó helyzete- uniós kihívások és válaszok témakörben. A rendezvény háziasszonya Rózsa Edit, a Hungexpo Rt. rendezvény- és kapcsolati igazgatója, a moderátor Kövér Tamás, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének alelnöke, a Budapest TV szerkesztő-műsorvezetője.
A médiatalálkozón a jeles magyarországi személyiségek mellett, mint például Szabó Vilmos a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Barabás János, a Hungexpo Rt. Vezérigazgatója, Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára, Rudi Zoltán az MTV elnöke, Belénessy Csaba a Duna Televízió alelnöke, Váradi Emil az MTI alelnöke, Pomogáts Béla az Illyés Közalapítvány kuratóriumi elnöke –részt vesznek a határon túli magyar médiák képviselői is.
Romániát Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke, Karácsonyi Zsigmond, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének alelnöke, Balló Áron, a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületének alelnöke képviseli.
A találkozón ugyanakkor részt vesz Bunyik Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, a Vajdaság Autonóm Tartomány Oktatási és Kulturális Titkárságának titkára, Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, és Kőszeghy Elemér, az UMDSZ alelnöke, a kárpáti Igaz Szó főszerkesztője.
Gáspárik Attila a médiatalálkozó keretében a leendő erdélyi magyar televízió helyzetéről tájékoztatja a résztvevőket. A rendezvényen továbbá olyan kérdésekről tárgyalnak, mint például a kisebbségi lapok helyzete Európában, a magyarországi kormány médiastratégiája, a határon túli írott és elektronikus sajtó szerepe az unióba való belépés után, az informatika szerepe a magyar-magyar kapcsolatrendszer alakulásában, a határon túli magyar tv és rádió stúdiók, illetve a magyar közszolgálati médiumok közti együttműködés tapasztalatai.