RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2004. október 26.,kedd
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XII. évfolyam, 2846. szám., II. kiadás
Markó-Tőkés megbeszélés Kolozsváron
Képviselőházi tájékoztató – 2004. október 26.
Szenátusi hír
Markó-Tőkés megbeszélés Kolozsváron
A romániai magyarság parlamenti képviseletéről és az autonómia kérdéséről tárgyalt hangsúlyosan ma, 2004. október 26-án Kolozsváron Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
A kétoldalú megbeszélést követő sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta: Tőkés Lászlóval egyetértettek a magyarság politikai képviseletének fontosságában. Azzal kapcsolatosan viszont, hogy a következő években a politikai egységet miként kell biztosítani, egyelőre eltérően gondolkoznak, de látnak lehetőséget a konszenzusra. A Szövetség listáit a romániai magyarság az előválasztásokon való jelentős részvételével hitelesítette, éppen ezért ezen változtatni nem fognak. – A mi érdekünk, hogy a Szövetséget az egész magyar közösség támogassa, így a jelöltlistákat módosítani már nem lehet – fogalmazott Markó. A Szövetség elnöke viszont felajánlotta, hogy az RMDSZ listáin befutó helyre került, a Magyar Polgári Szövetséggel szimpatizáló jelöltek a Romániai Magyar Demokrata Szövetségen és a majdani parlamenti frakción belül képviseljék a Szövetségen kívüli szervezeteket.
Az autonómia kérdéséről szólva, Markó Béla kifejtette: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a kulturális autonómiát a következő parlamenti ciklusban megvalósíthatónak tartja. Markó kijelentette, az adminisztratív-területi autonómia, így a Székelyföld autonómiája irányában további lépéseket kívánnak tenni, főképp a decentralizáció fokozásával és az intézményi autonómiák megerősítésével.
Markó Béla és Tőkés László megegyeztek abban, hogy a párbeszédet két héten belül folytatják.
Képviselőházi tájékoztató – 2004. október 26.
***Napirend előtti felszólalásában Kerekes Károly Maros megyei képviselő saját, és Borbély László képviselőtársa múlt heti – az utolsó magyar nemzetiségű marosvásárhelyi általános iskola-igazgató leváltásával kapcsolatos – politikai nyilatkozatának kontextusában Adrian Moisoiunak, a Nagy Románia Párt (PRM) képviselőjének vádjaira reagált. Ezeknek megfelelően az RMDSZ-es honatyák ezzel a leváltással próbálták igazolni az általuk képviselt Szövetség Párbeszéd az autonómiáért című választási programját. Ugyanakkor az ellenzéki képviselő azt is felrója Kerekes Károlynak, hogy egy korábbi napirend előtti felszólalásában nem említi: a szóban forgó Andrássy Árpád iskolaigazgatónak bűnügyi dossziéja van.
A képviselő figyelmeztetett: Adrian Moisoiunak az elbocsátott igazgató bűnügyi dossziéjára vonatkozó kijelentése a helyi Cuvântul liber napilapban is megjelent, félretájékoztatva ez által a közvéleményt. A rágalomnak is minősíthető tettel kapcsolatban viszont Moisoiu szerencsés helyzetben van, hiszen az Alkotmány 72. cikkelyének megfelelően, immunitásnak örvend.
Andrássy Árpád nem áll bűnvádi kivizsgálás alatt – mutatott rá Kerekes Károly, hiszen a Maros megyei Ügyészség április 7-i határozata megerősíti, hogy nem indítanak kivizsgálást ellene.
Az NRP képviselőjének válaszolva így összegzett: „Valamely nemzeti kisebbség, így a magyar kisebbség azon törekvései, hogy saját oktatási intézményei legyenek nem pusztán egy választási jelszó kifejeződései, hanem valós célkitűzés, amelynek jogalapját olyan nemzeti,nemzetközi dokumentumok képezik, amelyeknek Románia is aláírója, éspedig A nemzetközi kisebbségek védelmére vonatkozó (1995. február 1., Strassbourg) keretegyezmény”.
***A Képviselőház plénuma cikkelyenként megtárgyalta és végső szavazással jóváhagyta a Kataszterre és telekkönyvi rendszerre vonatkozó törvényt módosító sürgősségi törvényerejű rendeletet. Az RMDSZ frakció ellene szavazott a rendeletnek. Az RMDSZ álláspontját Márton Árpád képviselő ismertette, aki egyben módosító javaslatait is fenntartotta.
A parlamenti csoport a törvényt jóváhagyása ellen szavazott, mivel az egész telekkönyvi rendszer veszélybe sodródhat azáltal, hogy nem szabályozza egyértelműen, hogy mi is történik a telekkönyvi hivatalokban, az erdészeteknél, és más szakosodott kataszteri hivatalokban létező dokumentumokkal. A törvény nem rendelkezik arról, hogy az új telekkönyvi hivatalok hol fognak működni azokon a településeken, ahol nincs kataszteri hivatal, illetve hova kerül azokon a településeken, ahol van. A törvény a kataszteri hivatalok személyzetének átvételéről rendelkezik, de a telekkönyvi hivatalok személyzete számára csak a létező üres állások betöltését teszi lehetővé versenyvizsga útján, ez által fennáll annak a veszélye, hogy ezek a hivatalok nem fognak megfelelő, a telekkönyv vezetését, illetve annak követését elvégezni tudó, képzett alkalmazottakkal. A jogszabály egésze inkább megnehezíti, mint megkönnyíti az ingatlanok helyzetének követését az állam és az Unió polgárai számának ezen információkhoz való hozzáférését. Feltehetően néhány hónap múlva ki fog derülni, hogy nekünk volt igazunk, és módosítani kell majd a rendeletet úgy, ahogy az a Polgári Perrendtartási Törvénykönyv módosítása esetében bekövetkezett.
***Megtárgyalásra és jóváhagyásra került a Turisztikai parkok szervezésére és működésére vonatkozó 2004. évi 62. számú sürgősségi kormányrendelet. A jogszabály a turisztikai parkok létrehozásának jogi keretét teremti meg, mely parkok hozzájárulnak a román turizmus tartós fejlődéséhez, a hazai turisztikai erőforrások hatékony és racionális kiaknázásához. A tervezet kidolgozásában jelentős szerepelt vállaltak Antal István és Erdei D. István RMDSZ képviselők, akiknek elfogadott módosító javaslatai hozzájárultak a turisztikai park fogalmának explicit meghatározásához, amely olyan speciális elhatárolt területet jelöl, ahol turisztikai tevékenység zajlik, és amelynek célja a létező turisztikai potenciál értékesítése. Az illető területek elhatárolása területrendezési/urbanisztikai dokumentumok alapján történik, melyeket a hatályos törvények értelmében az érintett, kompetens hatóságok véleményeznek és hagynak jóvá.
***A plénum jóváhagyta az államelnök kérésére újratárgyalt, a román nyelv közintézményekben, nyilvános helyeken való használatáról szóló törvényt (Pruteanu-törvény). Fontos kiemelni, hogy a jogszabály jelen változatából eltörölték azokat a cikkelyeket, amelyek büntetéseket szabtak ki a helytelen nyelvhasználat eseteire.
***Elfogadásra került az Adóügyi törvénykönyvet módosító 2004. évi 83. számú sürgősségi kormányrendelet.
A 2005. évtől kezdődően alkalmazásra kerülő módosítások jelentős része az adóteher csökkentéséhez járul hozzá úgy a természetes, mint a jogi személyek esetében. Az utóbbiak esetében a nyereségadó 25%-ról 19%-ra csökken.
A személyi jövedelemadó csökken, a jelenlegi 5 sávos jövedelemadó tábla egyszerűbbé válik, 3 adókulcsból tevődik össze, a legalacsonyabb 14 a legmagasabb 38%.
Az adómentes nyugdíj 8 millióról 9 millió lejre nő. A természetes személyekre vonatkozó osztalékadó az eddigi 5%-ról 10%-ra emelkedik.
További lényeges változás, hogy az eddig kihágásnak minősített adócsalás ez után bűncselekménynek számít. A helyi adókra és illetékekre vonatkozó előírások olyan értelemben módosultak, miszerint az állam vagy az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanokra kiszabott adókat a bérlő állja.
Szenátusi hír
***A Szenátus október 25-i plenáris ülésén Szabó Károly Szatmár megyei szenátor politikai nyilatkozatában csatlakozott azokhoz a felszólalókhoz, akik a hadsereg napja alkalmából tisztelegtek a háborús veteránok emléke előtt és jó egészséget kívántak a mai napig túlélőknek. Visszautalva a 60 évvel ezelőtti eseményekre, kiemelte, mekkorát változott velünk a világ. Az egykori ellenségek ma ugyanannak a katonai szövetségnek a tagjai, esetenként partnerségi kapcsolatban állnak egymással és szokássá vált, hogy a harcmezőn elesett katonák sírkertjeit az az állam gondozza, melynek területén találhatók, beleértve azokat a temetőket is, ahol az egykori ellenségek tetemei nyugszanak. Elismeréseként annak a ténynek, hogy a szemben álló feleket egyaránt hazájuk iránti kötelességük teljesítése közben érte a halál, s hogy mára nincs már igazán jelentősége annak, hogy kik tartoztak a győztesek és kik a legyőzöttek közé. A román Honvédelmi Minisztériumot, számos ilyen jellegű kétoldalú egyezmény kötelezi, teljesítésük érdekében azonban vannak még tennivalók.
A Nagykárolyban megrendezett emlékünnepséggel kapcsolatban Szabó Károly szenátor kifogásolta a kizárólagosságot, azt hogy a katonaság képviselői a tisztelgő rendezvényeket önkörükön belül szervezték meg. Még a parlamenti képviselőknek és szenátoroknak sem küldtek meghívókat. Holott a honvédelmi célokra szánt, illetve a NATO-beli kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges törvényi és költségvetési feltételeket, a Kormány által betervezett mintegy 70 000 milliárd lejes, azaz több mint 2 milliárd dollárnyi védelmi kiadást, végtére a parlamentnek kell jóváhagynia, s a hadsereg, az egész katonai apparátus gazdálkodásának a felügyelete szintén a Parlament kötelessége, melynek – sajnos – nem kellőképpen tesz eleget.