RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2004. november 9., kedd
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XII. évfolyam, 2860. szám
Átadták a restaurált sepsikillyéni unitárius műemléktemplomot
Megvalósult egy régi álom – megnyílt a Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókja
Továbbra is a szórványért – Markó Béla Beszterce megyében
Partium a gazdasági fellendülés kapuja – Markó Béla partiumi kampánykörútja
Szenátusi hírek
Képviselőházi hírek
Átadták a restaurált sepsikillyéni unitárius műemléktemplomot
***Kedden, 2004. november 9 én Markó Béla, az RMDSZ államelnökjelöltje részt vett Sepsikillyénben, a nemrégiben restaurált unitárius műemléktemplom átadási ünnepségén. A műemléktemplom felújítása, szakszerű kijavítása a román és a magyar kormány közös anyagi és szakmai erőfeszítésének eredményeként valósult meg.
Az átadási ünnepségen az egyházi méltóságok mellett jelen volt Razvan Theodorescu, művelődési és vallásügyi miniszter, a magyar kultuszminisztérium képviseletében pedig Vass Lajos politikai államtitkár, valamint az RMDSZ megyei vezetősége, képviselők, szenátorok, közéleti személyiségek.
Megvalósult egy régi álom – megnyílt a Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókja
***November 9-én kedden, Sepsiszentgyörgyön a Megyei Könyvtár Gábor Áron termében került sor a Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának indító rendezvényére. Az eseményen részt vett Markó Béla a Szövetség államelnökjelöltje, a magyar kultuszminisztérium képviseletében Vass Lajos politikai államtitkár, az RMDSZ Kovászna, Hargita és Maros megyei tisztségviselői, képviselők, szenátorok, valamint helyi közéleti személyiségek és a sajtó képviselői.
Az ünnepi rendezvényt Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke nyitotta meg, aki köszöntő beszédében elmondta: egy régi álom, és több év munkája látszik megvalósulni a Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának létrehozásával. A megyei tanács elnöke kifejtette: az intézménynek elsősorban az a célja, hogy a három székely megye kulturális együttműködését megerősítse, tevékenységi körét kiszélesítse. Demeter végezetül köszöntet mondott mindazoknak, akik segítettek e terv megvalósításában.
Vass Lajos, a magyar kultuszminisztérium politikai államtitkára mindenekelőtt Hiller István kultuszminiszter üdvözlő szavait tolmácsolta, majd hangsúlyozta, az általa képviselt intézmény nevében elmondhatja: várja, hogy a jelen eseménynek széleskörű konzultáció, együttműködés formájában folytatása legyen. Vass hozzátette, nem véletlen az, hogy a MKI sepsiszentgyörgyi fiókját létrehozták, egyrészt azért mert Erdély, a Székelyföld a magyar kultúra kiemelkedő részét képezik, ugyanakkor a magyar kultúrát Európa és a világszerte népszerűsítik, állandó kiállítások, valamint hasonló hatáskörű intézmények létesítése révén.
Markó Béla szövetségi elnök beszédében kifejtette, az, hogy megszületett az elvi döntés az intézet létrehozásáról a román és a magyar kormány közös erőfeszítésének, valamint az RMDSZ hathatós közbenjárásának köszönhető. A Szövetség elnöke hangsúlyozta, a jövőben is ilyen jellegű együttműködésre lesz szükség. A Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókja is egyike azoknak a láncszemeknek, amelyek a három megyét összekapcsolják, és egységessé kovácsolják. Markó Béla elmondta, a magyar kormány eddig is támogatta a Székelyföldet különböző kulturális programokban. Erre a segítségre számítunk a jövőben is, hiszen mindannyiunk közös célkitűzése a Székelyföld gazdasági felemelése – hangsúlyozta a szövetségi elnök.
A kettős állampolgárság kérdéséről szólva az RMDSZ államelnökjelöltje elmondta: mindannyian azon dolgozunk, hogy a kivándorlás, a kitelepedés folyamata megálljon, valamint azon, hogy itthon teremtsünk magunknak, fiataljainknak jövőt. Tehát senki sem a kitelepedést akarja megkönnyíteni, hanem éppen ennek meggátolásán dolgozunk. Véleményünk szerint azonban ezt a kérdést nem a kettős állampolgárság lehetőségének korlátozásával kellene megoldani. Az RMDSZ ezért arra fogja kérni a magyarországi választópolgárokat, hogy december 5-én igennel szavazzanak, ugyanakkor arra kérjük a magyarországi politikai erőket, hogy gondolják át, és változtassák meg álláspontjaikat a kettős állampolgárság kérdésében.
Markó Béla végezetül elmondta: a kettős állampolgárság megléte közelebb hozna minket, magyarországi és határon túli magyarokat, erre pedig még az európai uniós csatlakozás előtt szükségünk lesz.
Továbbra is a szórványért – Markó Béla Beszterce megyében
***A múlt héten megkezdett szórványkörútját folytatva, Markó Béla, az RMDSZ államfőjelöltje, valamint az RMDSZ számos megyei és országos vezetője november 10-én Beszterce-Naszód megyébe tesz látogatást. A körút első állomásaként az RMDSZ küldöttsége Tacs községbe érkezik, ahol a magyarlakta település vezetőivel, és a helyi lakossággal találkozik. A karaván a délelőtt folyamán érkezik Besztercére, ahol a Szövetség székházában megbeszélést folytatnak a megyei szervezet képviselőivel A program 12-kor folytatódik Bethlenben, ahol helyi tanácsosokkal, polgármesterekkel, alpolgármesterekkel, és a megyei gazdakör tagjaival találkoznak az RMDSZ képviselői. Ezt követően az RMDSZ-karaván Magyarnemegyeren folytatja a körútját, ahol a helyi lakossággal való találkozó után megtekintik a főtéri világháborús emlékművet is.
Partium a gazdasági fellendülés kapuja – Markó Béla partiumi kampánykörútja
***Az európai uniós csatlakozást megelőző években Partium meghatározó szerepet játszik majd Erdély és az ország gazdasági felzárkóztatásában, ezért az RMDSZ álláspontja szerint ez a régió meg kell kapja azt a figyelmet és támogatást, amely biztosíthatja számára a gazdasági kibontakozást. Ennek jegyében az RMDSZ államelnökjelöltje november 10. és 14. között Erdély észak-nyugati megyéiben, Máramaros, Szatmár, Szilágy, valamint Kolozs megyékben tesz négy napos kampány körútat, mely során az RMDSZ vezetője számos magyar közösséget, települést és intézményt keres fel.
A körút első napján az RMDSZ küldöttsége Máramaroszigetre érkezik, ahol 17 órakor választási fórum keretében találkozik a helyi magyarsággal. A november 10-i program, Nagybányán folytatódik, ahol szintén választási találkozót szerveznek.
November 11-én már Szilágy megyei településeket keres fel a kampánykaraván. A Szövetség politikusai reggel 9-kor a zsibói Wesselényi-szobornál találkoznak a magyarság képviselőivel, majd 10.50-kor meglátogatják a szilágycsehi Magyar Házat. A körút keretében az RMDSZ politikusai 11 órakor Ballán és 11.30-kor Sarmaságon is megállnak, ahol a települések magyar vezetői fogadják a küldöttséget.
Ezt követően az RMDSZ államelnökjelöltje 12.15-kor, Zilahon sajtótájékoztatón számol be a körút tapasztalatairól, majd 12.55-kor Krasznán találkozik a magyar választókkal.
A körút november 13-án, Kolozs megyében folytatódik. Az RMDSZ megyei és országos vezetői Kalotaszentkirályon 15 órakor részt vesznek a helyi kultúrotthonban tartandó választási rendezvényen, majd 17 órakor Bánffyhunyadon tartanak választási fórumot. Kőrösfőn folytatódik a körút: az RMDSZ elnökjelöltje 18 órakor, a helyi kultúrházban mutatkozik be a helyi közösségnek majd 20 órakor Magyarlónán vesz részt hasonló rendezvényen. 22 órakor Várfalván népviseletbe öltözött helyiek fogadják az RMDSZ küldöttséget, ahol ezt követően kampányrendezvényre kerül sor.
A körút negyedik napján a Szövetség politikusai Szatmár megyei településeket keresnek fel. Délelőtt 11 órakor megbeszélést folytatnak Nagykárolyban a város polgármesterével, majd megkoszorúzzák Petőfi Sándor és Kafka Margit szobrát. 13 órakor Szatmárnémetiben részt vesznek Petőfi Sándor szobrának ünnepi felavatásán, majd 14.30-kor sajtótájékoztatót tartanak az RMDSZ megyei szervezetének székházában.
A körutat Kolozsváron, 18 órakor, a Filharmónia termében tartandó ünnepi műsor zárja.
Szenátusi hírek – Szabó Károly Ferenc Szatmár megyei szenátor politikai nyilatkozatáról
***Szabó Károly Ferenc Szatmár megyei szenátor politikai nyilatkozatot tett a Szenátus november 8-i ülésén azzal kapcsolatban, hogy aláírták a Distrigaz Nord és Distrigaz Sud vállalatok magánosítására vonatkozó szerződést, illetve törvénytervezetet terjesztettek elő, amely tartalmazza a földgáz elosztó hálózat tulajdonosi jogait gyakoroló kereskedelmi társaság magánosítását célzó intézkedéseket.
Hozzávetőleg egy ével ezelőtt ugyanerről az emelvényről már felhívtam, és most újra felhívom a figyelmet arra, – mondotta Szabó szenátor – , hogy nem a két szóban forgó vállalt jogelődje, a ROMGAZ befektetései révén készültek el a földgázt a fogyasztókhoz eljuttató csővezetékek, s az elosztórendszert működtető gépek és berendezések egy bizonyos része sem. Ezek a vállalti vagyonrészek – közgazdasági szakkifejezésekkel élve: aktívumok – három kategória befektetéseiből álltak elő. Vagy a városi és községi önkormányzatok és hatóságok kezelésében levő közpénzekből, vagy a lakosság saját zsebéből származó pénzből vagy magáncégek beszállásával jöhettek létre. Anélkül azonban, hogy ennek hivatalos nyoma maradt volna. A gázvezetékek használata jelenleg nem hoz semmiféle profitot az említetteknek, minthogy ők nem tűnnek fel, mint tulajdonosok. Nyilvánvalóan, károsulnak tehát és módjukban sem áll jogorvoslatot szerezni.
Mi hát a megoldás? Környező országokban van példa rá, hogyan lehet hasonló helyzetben eljárni. Amennyiben a vagyonrészek lehatárolhatók, a magánosítás során a rájuk eső részvények megfelelő hányada juttathatna a károsultaknak, vagy pedig, értékbecslés útján, kártérítéssel is meg lehetne oldani a problémát. Minthogy vállalati vagyoni leltár mindenütt létezik, egyszerűen azokat kellene tekintetbe venni, és egy törvénytervezettel megoldható lenne az egész ügy. Ekképpen szerezhetnénk érvényt igazán az alkotmánynak, a magántulajdon alkotmányos garanciájának, és tehetnénk eleget a piacgazdaság feltételeinek. A törvényhozás feladata lenne tehát – választási kampányokon innen és túl – ennek a problémának a tisztességes rendezése.
Képviselőházi hírek
***A Képviselőház plénuma megtárgyalta és jóváhagyta a mezőgazdaság, erdészet és élelmiszeripar területén működő kutatási-fejlesztési intézmények, valamint a „Gheorghe Ionescu–Siseşti” Mezőgazdasági- és Erdészettudományi Akadémia működéséről szóló törvény módosítását. A módosítás megteremti annak jogi keretét, hogy az arra jogosult természetes és jogi személyek tulajdonjogát visszaállítsák azon mezőgazdasági területekre vonatkozóan, amelyek eddig az említett kutatási állomások birtokában voltak.
Az RMDSZ részéről Márton Árpád képviselő szólalt fel, aki újra megpróbálta elfogadtatni azt a javaslatot, hogy az állami köztulajdonból az önkormányzatok magántulajdonába átkerülő mezőgazdasági területek jegyzékét tartalmazó mellékletbe kerüljön be a Kézdivásárhelyi Mezőgazdasági Kutatási-fejlesztési Állomás is (300 hektár visszaszolgáltatandó földterület). A plénum elutasította a javaslatot, így az RMDSZ a végső szavazásnál a tervezet elfogadása ellen szavazott, hiszen Kovászna megye lakósaival szembeni igazságtalan intézkedésnek tartja.