RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2004. november 4., csütörtök
elhivbuk@rmdsz.rdsnet ro XII. évfolyam, 2855. szám., II. kiadás
Új kihívások az önkormányzatok előtt – szakmai tanácskozás Kolozsváron
Az önkormányzatok mellet, fontos egy erős parlamenti képviselet megléte (folytatás
Hárompillérű új magyar nemzetpolitika: a szülőföldön való boldogulást szorgalmazza
Új kihívások az önkormányzatok előtt – szakmai tanácskozás Kolozsváron
Az önkormányzatok mellet, fontos egy erős parlamenti képviselet megléte (folytatás)
***A tanácskozás második részében Lábody László, az Új Kézfogás Közalapítvány elnöke a magyar költségvetésből a határon túli magyaroknak biztosított támogatások rendszeréről, ezen belül a gazdaság-fejlesztésre szánt pályázási lehetőségekről és az alapítvány szerepéről, a megítélt támogatások struktúrájáról, valamint a következő évek elképzeléseiről, a romániai magyar vállalkozók fokozottabb támogatásáról, új pályázati lehetőségek bevezetéséről tartott előadást.
Ezt követően Pete István szenátor, a romániai vidékfejlesztési koncepciókat ismertette és elemezte, bemutatta a vidékfejlesztés céljait és eszközeit, valamint a következő években igénybe vehető európai uniós forrásokat.
Borbély László képviselő, az RMDSZ kormányzati kapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke Románia és az erdélyi magyarság az európai integráció küszöbén címmel megtartott előadásában a felzárkózás és a csatlakozás kérdéskörét taglalta, ismertette az RMDSZ kritikus véleményét a jelenlegi regionális felosztásról, számba vette a közeljövő politikai feladatait, érdekvédelmi szövetségünk vállalásait, mint például a székelyföldi regionális fejlesztési régió létrehozása. Hangsúlyozta, hogy a romániai magyar közösség felkészülésében a csatlakozásra jelentős szerepe van a magyarországi tapasztalatok átvételének, és ugyanakkor az egységes fellépésnek is.
Hárompillérű új magyar nemzetpolitika: a szülőföldön való boldogulást szorgalmazza
*** A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szerint, a magyar költségvetés hullámzásának kitett határon túli magyar támogatást az elkövetkező időszakban úgy kellene stabilizálni, hogy valamilyen módon egy bizonyos arányt, százalékot lehessen a mindenkori költségvetéshez képest megállapítani. Megértjük azt, hogy vannak költségvetési kényszerek, de vannak határon túli magyar intézmények, amelyek ezáltal nem tudnak a jövőre nézve biztonságosan tervezni – fogalmazott Markó Béla, a Szövetség elnöke, ma, 2004. november 4-én, Kolozsváron, Kiss Péter kancelláriaminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
A magas rangú magyar vendég illetve a Szövetség vezetősége közötti mai megbeszéléséről tartott beszámolójában Markó elmondta, hogy ennek során a kettős állampolgárság kérdése is hangsúlyos szerepet kapott. Az RMDSZ elnöke elismerte, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a magyar kormánypártok álláspontja e kérdésben egymástól eltérő, a Szövetség szerint ugyanis az e célból kiírt népszavazáson igennel kell válaszolni. Az RMDSZ értelmezésében arról szól a népszavazás, hogy az állampolgárságot megadása esetén, kell-e különbséget tenni azok között, akik magyar nemzetiségűek és azok között, akik nem. – Meggyőződésünk, hogy e megkülönböztetés szükséges, hogy milyen módon, arról nyilvánvalóan a magyar Országgyűlésnek kell határoznia. Ebben a kérdésben tehát az RMDSZ és a magyar kormánypártok nincsenek egy véleményen, ezért van szükség egyeztetésre, konzultációra. Mi megpróbáltuk a véleményeket egyeztetetni, és arra kértük Kiss Péter miniszter urat, hogy vegyék fontolóra az általunk elmondottakat – hangsúlyozta Markó.
Szerettem volna világossá tenni, hogy melyek azok az üzenetek, azok a pillérek, amelyeket Magyarország, a magyar kormánypártok az új nemzetpolitikával, új magyarságpolitikával kapcsolatban ki akarnak mondani – mondotta Kiss Péter, a magyar kormány kancelláriaminisztere. Első a szülőföldön való maradás: minden magyarnak ott kell sikeresnek, boldognak lennie, ahol született – fogalmazott a magas rangú vendég. A magyar kormány magyarságpolitikájának másik kulcskérdése a békés nemzeti újraegyesítés.
Kiss Péter megerősítette: számukra fontos, hogy az Európai Uniós csatlakozással, az Unió határain kívül kerülve, a magyarságot elválasztó határok megszűnjenek. A magyar kormány új nemzetpolitikájának harmadik pillére a magyar-magyar kapcsolatok útjában álló akadályok speciális megoldásokkal való kezelése. Ez azoknak az országoknak az esetében szükséges, amelyek egyértelmű csatlakozási menetrenddel még nem rendelkeznek – összegzett Kiss Péter. A mai tanácskozás arról szólt, hogy Magyarország, a mai tapasztalataival hogyan tudja segíteni Romániát és a romániai magyarságot, abban, hogy Uniós csatlakozása sikeres legyen. Másodsorban – mondta a kancelláriaminiszter –, hogy a második nemzeti fejlesztési tervet, amely 2007-2013 közötti időszakról szól, ne csak szűken vett magyarországi nemzeti fejlesztési tervnek, hanem magyar nemzeti tervnek lehessen kidolgozni, azzal az igénnyel, hogy az egész Kárpát-medence magyarsága számára a felzárkózás lehetőségét biztosítsa.
Újságírói kérdésre válaszolva Markó Béla emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ korábban is kifejtette aggodalmát, hogy sokan nyilatkoztak úgy, hogy kitelepülnének, ha kettős állampolgárságot kapnának. – Ez az aggodalmunk továbbra is megvan, azt gondoljuk, hogy mindenkinek teljesen jogos az az igénye, hogy magyarként kedvezményes módon jusson a magyar állampolgársághoz, ha azt kéri. Markó leszögezte: olyan formát kell kialakítani, hogy ki-ki eldönthesse, hogy kéri-e a magyar állampolgárságot, élni akar-e ezzel a lehetőséggel. A kitelepülés kérdését pedig nem korlátozó eszközökkel kell megoldani, hanem olyan helyzetet kell teremteni Erdélyben, hogy ne akarjanak innen kitelepülni, az okokat kell felszámolni és nem a lehetőségeket kell korlátozni-mutatott rá.