RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2004. március 5., péntek
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XII. évfolyam, 2661. szám , II. kiadás
Szakmai tanácskozás a romániai magyarok körében észlelhető demográfiai tendenciákról
Bihar megyei hírek
Szakmai tanácskozás a romániai magyarok körében észlelhető demográfiai tendenciákról
***Ez a tanácskozás rendkívül fontos, hiszen egy igen fontos kérdésről van szó: a Kárpát-medencében élő magyarság körében észlelhető tendenciák nem túl biztatóak – mutatott rá az eszmecsere központi témájára Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke Kolozsváron, 2004. március 5-én az Ügyvezető Elnökség Demográfiai Munkacsoportjának szervezésében tartott konferencián. Beszélni kell róla és meg kell vitatni a jelenséget, mind szakmai, mind politikai szempontból, szükség van a közös konklúziók megfogalmazására. A jövőnk ugyan demográfiai kérdés, de a tendenciák irányának a politikumot is aktívvá kell tennie, mégpedig a megfelelő jövőkép kidolgozása által, olyan égető problémák tekintetében, mint az alacsony születési arány, a kivándorlás valamint az asszimiláció problémái – mondta a Szövetség elnöke. Nemcsak a szülőföldhöz való ragaszkodás példáját, hanem a megfelelő intézményes rendszert és a gazdasági fejlődést is fell kell ajánlanunk – így befolyásolhatjuk a kedvezőtlen demográfiai mutatókat. A magyarságban tudatosítanunk kell azt a tényt, hogy egyedül képtelenség változtatni a tendenciákon: közös nemzetstratégiára van szükség, Magyarországnak velünk együtt kell támogatnia a romániai magyarok itthonmaradását – zárta szavait Markó Béla.
Kiss Tamás az, RMDSZ Ügyvezető Elnökségének munkatársa több olyan összehasonlított adatot mutatott be, amely az 1992–2002 évtizedben történt demográfiai mutatók elemzésére épül. A romániai magyarok születési arányszáma -27,7%, a többségi románok esetében ez 19,9%, míg általában Romániára nézve 19,1%-ról beszélhetünk. Ezek az alacsony arányok egyébként a volt Szovjetunió országaira is jellemzőek. A termékenységi mutatók alacsony szintje egy olyan jelenség, amely Kelet Európa 1989 utáni összes országára jellemző. A romániai magyarok esetében, magasabb szintű az elhalálozás Bánságban, Bihar és Kolozs megyékben, a tendencia viszont 2002-re valamennyire fellazult. Veres Valér szociológus más európai országok viszonylatában a romániai magyarság, valamint az ország általános demográfiai mutatói kapcsán a következő konklúziókat mutatta be: míg Románia 1970 és 2001 között az elhalálozások szempontjából kedvező mutatókkal rendelkezett, ma az európai országok között az utolsók között található. Ugyancsak európai viszonylatban, Románia utolsó előtti helyen van a természetes szaporodás kérdésében, a volt Szovjetunió országaival együtt. Európai szinten Románia ugyanezt a pozíciót foglalja el a termékenységi arány esetében is, ahol a Kárpát-medence adatai a legrosszabbak Dél-Erdély, Bánság és Észak Erdély, a legjobbak pedig Székelyföld esetében. A szórvány- és szigetmagyarság problémáinak okai közé sorolható az, hogy az adatregisztráció adatai torzítanak és a kivándorlás, valamint a vegyes-házasságok aránya is nagyobb volt. Románia teljes lakosságához viszonyítva, a romániai magyarságot elöregedettebb népesség jellemzi, mely jelenség a legerőteljesebb a Partiumban, míg Kovászna megye ebből a szempontból a legfiatalabb.
A konferencia a délutáni órákban is folytatódott, Magyari Tivadar média-szociológus moderálásával.
Örülök, hogy az RMDSZ hasonló, a demográfiai csökkenéssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik, bár meggyőződésem, hogy a politikának semmi köze ahhoz, hogy ki vállal gyermeket, és ki nem. A politikának, a politikai pártok felelőssége, hogy a megkapott népességet jobb állapotban adja át a következő nemzedéknek fogalmazott Tóth Pál Péter, a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal képviselője azon a sajtóbeszélgetésen, amelyre a Demográfiai tendenciák a romániai magyarok körében című konferencia keretén belül került sor, 2004. március 5-én, Kolozsváron. Markó Béla szövetségi elnök ennek kapcsán elmondta: az RMDSZ programja azon alapul, hogy ezt a közösséget szülőföldjén kell megtartani, hozzá kell segíteni, hogy itt boldogulhasson. Markó Béla elismerte, hogy a demográfiai tendenciák itt továbbra sem pozitívak: rossz a születési arány, ehhez hozzájárul a kitelepülés, az asszimiláció. Ezek okát kell feltárni, megoldásokat kell ezekre keresni, de természetesen másokkal együtt fogalmazott az RMDSZ vezetője. Erre a megoldás, ha egy a mostaninál egy pozitívabb jövőképet tudjunk közösségünk számára biztosítani vélekedett Markó, aki ezáltal megerősítette a Tóth Pál Péter által mondottakat. A magyar szociológus ugyanis kijelentette: felelős politikusnak úgy kell lépnie, hogy ne csak a holnap, hanem a holnapután is biztosított legyen. A szövetségi elnök elismerte, hogy a kérdés több, így gazdasági, regionális vagy érzelmi vetületét kell megvizsgálni, a globális válasz azonban mindenképpen az, hogy nem a munkaerőt kell elvinni, hanem a tőkét kell idehozni.
A ma megvizsgált kérdés fontosságát hangsúlyozta Takács Csaba ügyvezető elnök is. A demográfiai csoport tevékenysége, konferenciák szervezése, valamint értékes kiadványok publikálásban fog folytatódni. Az ügyvezető elnök ugyanakkor hangsúlyozta a műhely független jellegét, amely együttműködve a hazai szakemberekkel, hosszú távon értékes eredményekkel szolgálhat. Markó Béla mindehhez hozzáfűzte: a szakmai tanácskozást azonnali hasznokra fordítani nem lehet, de bizonyos döntéseket meg lehet hozni. A szövetségi elnök emlékezetett arra, hogy az RMDSZ a 1990-es évek elején, pontosan a kivándorlás csökkentése érdekében csupán a részképzésre, vagy továbbképzésre kiutazó magyar diákokat támogatta anyagilag. A Szövetség ugyanakkor felkérte a magyar kormányt, hogy a Romániából Magyarországra tanulni érkező diákokra fordított összegeket próbálja meg inkább az itthontanulásra, az Erdélyben való tanulásra fordítani. Ehhez hasonló a kettős állampolgársághoz való viszonyulás kérdése: az erdélyi magyarság túlnyomó többsége, 80-90 százaléka jó dolognak tekinti a kettős állampolgárságot, több mint 60 százaléka igényelné ezt, ám az igénylők 14 százaléka rögtön kitelepedne. Rendkívül dilemmatikus helyzet. Ennek megoldására azonban közös nemzetstratégiára van szükség összegzett a szövetségi elnök.
Bihar megyei hírek
***Várasfenes és Köröstárkány két, a belényesi medencében található község RMDSZ szervezetei eldöntötték, hogy állóurnás módszerrel fogják eldönteni a polgármester és tanácsos jelöltek rangsorolását.
Várasfenes 37 százalékban magyarlakta település, itt két polgármesterjelöltre lehet majd szavazni: Boros Péter helyi RMDSZ elnökre, valamint Vura Albert jelenlegi alpolgármesterre. A tanácsos–jelöltek listáján 15 név szerepel, amelyből 13 helybeli, illetve egy Körösjánosfalvi, és egy Belényessonkolyosi jelölt szerepel.
Köröstárkány magyarok által 53 százalékban lakott község, ahol szintén két polgármester jelölt indul az előválasztáson Benedek Ferenc RMDSZ elnök és Cupin Péter László alpolgármester személyében, a tanácsosok listáján 11 jelölt található.
Szalárdon március 4-én tartottak választmányi ülést, amelyen eldőlt, hogy az eddigi szentimrei alpolgármester, Nagy Miklós indul RMDSZ színekben a polgármesteri címért. A Lakatos Péter megyei elnök, valamint Szabó Ödön megyei tanácsos által levezetett gyűlésen tették nyilvánossá a tanácsosi listát, amelyen 12 szalárdi, 3 hodosi és 3 szentimrei jelölt szerepel.
Az Illye községhez tartozó Mezőbaj és Erdőgyarak is rangsorolta jelöltjeit, mely során a 27 százalékban magyarlakta községben Széll Kálmán erdőgyaraki vállalkozó lesz az RMDSZ jelöltje, a tanácsosok listáján 13 név szerepel.