RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2004. március 31., szerda
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XII. évfolyam, 2683. szám, II. kiadás
A NATO-csatlakozás nem lett volna lehetséges az RMDSZ nélkül
Megjelent a 83/1999-es sürgősségi kormányrendeletet elfogadó törvény
Haladnak az aradi Szabadság-szobor helyreállításának munkálatai
RMDSZ polgármesterjelölt Petrozsényban
Képviselőházi tájékoztató
A NATO-csatlakozás nem lett volna lehetséges az RMDSZ nélkül
***Amikor a 90-es évek elején az RMDSZ úgy döntött, hogy a politikai alakulatokkal való párbeszéd és együttműködés útját választja, az ország politikai stabilitásához való aktív hozzájárulás mellett döntött – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke, 2004. március 31-én, a Bukarestben megtartott heti sajtóértekezletén. Romániának az Észak-atlanti Szövetséghez való csatlakozása történelmi valóság, mely meggyőződésem szerint nem lett volna sikeres az RMDSZ építő, a párbeszédet mindenkoron előnyben részesítő hozzáállása nélkül, mint ahogy az uniós csatlakozás is elképzelhetetlen a Szövetség által kifejtett erőfeszítés nélkül. A romániai magyarságnak a NATO-, illetve az uniós csatlakozás is vitathatatlanul érdeke – mondta a Szövetség elnöke, majd rámutatott: e két folyamat a közeljövőben még szorosabbra fogja fűzni Románia és Magyarország közötti kapcsolatot, hiszen a két országnak mostantól egyazon nemzetközi politikai, biztonsági és gazdasági struktúrákban kell a jövőben együttműködniük.
A Szövetség elnöke felhívta a sajtó figyelmét a hét végén erdélyszerte megrendezett előválasztásokra: az előválasztásokon való nagyszámú részvétel annak egyértelmű bizonyítéka, hogy a romániai magyarság helyesen értékeli az idei választások tétjét, felismerte annak fontosságát, és az eredmények alapján továbbra is az RMDSZ-t támogatja érdekképviseleti szervezeteként. A választásokra való felkészülésnek szerves része a Párbeszéd a jövőért címet viselő felhívás, amelyet a Szövetség a múlt héten kezdeményezett Kolozsvárott, és amelyre meghívást kaptak az egyházak, a civil szervezetek, az ifjúsági szervezetek és az RMDSZ platformok egyaránt. A párbeszéd célja az, hogy a romániai magyarságot foglalkoztató kérdések alapján együtt határozzuk meg a parlamenti választásokra vonatkozó prioritásainkat, a Szövetség még hatékonyabb munkájának érdekében – szögezte le Markó Béla. Újságírói kérdésre a Szövetség elnöke elmondta, hogy természetesen az SZNT és az EMNT is meghívást kapott a párbeszédben való részvételre.
Borbély László RMDSZ-képviselő felhívta a sajtó figyelmét arra, hogy jelenleg az RMDSZ az egyetlen szervezet, amely direkt szavazással, belső választások kertében választja ki jelöltjeit a helyhatósági választásokra. Idén az előző években lezajlott előválasztásokon való jelenlétet jóval meghaladó arányban vettek részt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Csíkszéki és Gyergyószéki előválasztásain. Véleménye szerint a lakosság nagyszámú részvétele az előválasztásokon egyrészt a hatékony kampánynak köszönhető, a jelöltek ugyanis plakátok, illetve a helyi médiákban való részvételükkel is megszólították a közönséget, ugyanakkor hangsúlyt fektettek az RMDSZ 2004-es kampányának három legfontosabb pontjára: nyitottság, fiatalítás, szakmaiság.
2004. március 28-án, vasárnap került sor Hargita megye részét alkotó csíki és gyergyói medencében az RMDSZ által szervezett állóurnás előválasztásokra, amelyek során kialakult a megyei és helyi önkormányzati képviselőjelöltek végleges sorrendje. Borbély László az előválasztásokon való nagyszámú részvétel kapcsán felhívta a jelenlévők figyelmét néhány adatra: Gyergyószentmiklóson a szavazati joggal rendelkező magyar polgároknak több mint 50%-a az urnák elé járult, a csíkszeredai előválasztásokon pedig 27000-en vettek részt. Újságírói kérdésre válaszolva Borbély László elmondta, Bukarestben tárgyalások folynak arról, hogy az előző évekhez hasonlóan magyar tanácsosjelöltek induljanak más pártokkal együtt kialakított közös listán a fővárosban megrendezett helyhatósági választásokon.
Szabó Károly RMDSZ szenátor, a Honvédelmi, köz- és nemzetbiztonsági bizottság tagja a NATO-csatlakozás kapcsán elmondta, az RMDSZ következetes politikája nagymértékben hozzájárult a politikai stabilitás fenntartásához, az Észak-atlanti Szövetségben való teljes jogú tagság megszerzése pedig egy újabb lépéseként értelmezhető a normalitás útján. A csatlakozással azonban a munka nem ér véget, és a vállalt felelősség folytán több törvényhozási folyamatnak is sorra kell kerülnie a közeljövőben, különösen ami a parlamentnek a biztonsági szektorra vonatkozó hatáskörét vagy a nemzeti titkosszolgálati stratégiát illeti. Az RMDSZ ugyanakkor javasolja, hogy egy helyettes ombudsmant (a nép ügyvédje) nevezzenek ki, aki kizárólag ezen a területen fejti ki majd a tevékenységét.
Megjelent a 83/1999-es sürgősségi kormányrendeletet elfogadó törvény
*** Románia Hivatalos Közlönye március 30-i, 278. számában közzéteszi: Románia Parlamentje 2004. március 24. törvényt fogadott el a 83/1999-es számú, a kisebbségi közösségek tulajdonába tartozó ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló sürgősségi rendelet elfogadására vonatkozóan. A tárgyalt jogszabályok kidolgozása nagyrészt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség hathatós közbenjárásának köszönhető. A Hivatalos Közlöny idézett számában megjelent törvény értelmében az említett sürgősségi rendelet több új cikkellyel egészül ki(6,7,8,9-es cikkelyek), amelyek szerint: 6. cikkely mindazok a kisebbségi közösségek tulajdonába tartozó ingatlanok, amelyeket 1940 szeptember 6. és 1989 december 22. között jogtalanul kobozott el a román állam, különböző szövetkezetek vagy más jogi személyek, visszakerülnek eredeti tulajdonosaikhoz a hozzájuk tartozó melléképületekkel, és területekkel együtt. Egy következő szakaszban leszögezik: ingatlannak tekintik azokat az épületeket, ezek melléképületeit és a hozzájuk tartozó területet, amelyek valamely helységen belül helyezkednek el.
A törvény nemzeti kisebbségi közösségeknek azok a jogi személyiséggel rendelkező entitásokat nevezi, amelyek a hatályban levő román törvények értelmében működnek, egy bizonyos nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok jogait védik, és amelyeknek tulajdonába tartoztak olyan ingatlanok, amelyeket a már említett időszakban jogtalanul elkoboztak, valamint a továbbiakban is bizonyítani tudják, hogy azon jogi személyek jogutódjai amelyektől az illető javakat törvénytelenül elidegenítették. A jogutódlás kérdésében a 10/2001-es törvény értelmében, az illetékes bíróság dönt. Az ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó kérvényeket és a szükséges dokumentációt, az Országos Restitúciós Bizottsághoz nyújthatják be az érintettek a törvény hatályba lépésétől számított 6 hónapon belül.
Amennyiben az illető ingatlanokban közszolgálati célokat szolgáló intézmények működnek (oktatási és kutatási, egészségügyi –, szocio-kulturális intézmények, vagy hivatalosan bejegyzett politikai pártok, nagykövetségek, konzuli irodák, vagy más nemzeti és nemzetközi létesítmények) a tulajdonos több opció közül választhat, például: a tulajdonjog visszaszerzése, amennyiben maga az ingatlan 5 évig megtarthatja rendeltetését, az említett időszak alatt a tulajdonos mentesül az ingatlanért fizetendő adó kötelezettsége alól, ugyanakkor a kormány által meghatározott összegű használati bért kap. Az időközben felmerülő karbantartási, vagy egyéb költségeket a haszonélvező/bérlő állja a törvény értelmében. Egyéb opció esetén a 10/2001-es törvény értelmében járnak el.
A 7. cikkely leszögezi: Az Országos Restitúciós Bizottság a benyújtott kérvények, illetve a hozzájuk tartozó dokumentáció átvizsgálása hoz döntést arra vonatkozóan, hogy elfogadja, vagy elutasítja a visszaszolgáltatási kérelmeket. A Bizottság döntése megfellebbezhető a döntés meghozatalától számított 30 napon belül azon közigazgatási egység bíróságán, amelyhez az illető ingatlan tartozik.
A 8. cikkely értelmében az általunk tárgyalt sürgősségi rendelet kiegészül a 94/2000 sürgősségi kormányrendelettel, amelyet az 501/2002–es törvény fogad el.
A 9. cikkely értelmében a törvény hatályba lépésétől számított 60 napon belül Románia Kormánya kibocsátja a jogszabály alkalmazási normáit. Ugyancsak a hatályba lépéstől számított 60 napon belül a Kormány megállapítja a Bizottság hatáskörét és működési szabályzatát Továbbá a Közigazgatási és Belügyminisztérium költségvetését megfelelő módon kiegészítik a Bizottság működési feltételeinek biztosítása érdekében.
Haladnak az aradi Szabadság-szobor helyreállításának munkálatai
***Március 30-án, kedden látogatást tett Aradon, a Tűzoltó téri talapzatnál Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Serban Mihailescu kormányfőtitkár, ugyanakkor jelen voltak az RMDSZ helyi vezetői, illetve Dorel Popa polgármester és Vasile Dan Ungureanu Arad megyei prefektus is. A látogatás célja a munkálatok haladásának felülvizsgálata volt annak érdekében, hogy a Szabadság-szobor visszaállítása a kitűzött határidőben lehetséges legyen.
Takács Csaba mindezzel kapcsolatban elmondta: tegnap délután aláírták a Szabadság-szobor felállításához szükséges gépek behozatalára vonatkozó szerződést. “A debreceni KEMAD cég szombatra, április 3-ra egy-egy 400 tonnás emelődarut és 10–15, tizenöt tonnás teherautót hoz Aradra Magyarországról. A gépeknek reggelre a talapzatnál kell lenniük, hogy idejében elkezdhessük a munkákat” – hangsúlyozta a Szövetség ügyvezető elnöke.
RMDSZ polgármesterjelölt Petrozsényban
***Polgármesterjelöltet indít Petrozsényban az RMDSZ helyi szervezete – erről a tegnap, 2004. március 30-án sorra kerülő petrozsényi szövetségi közgyűlésen született döntés. A polgármesterjelölt Babóczi Imre első helyet foglalja el a tanácsosi listán is, őt követi Bálint Róbert Zoltán, Wersanyszky Eduárd, Varga Éva Jozefina, Tóth János, Streifert Ildikó és Kovács Imre Gábor. A petrozsényiak a megyei RMDSZ tanácsosi listára Wersanyszky Eduárdot javasolták.
Képviselőházi tájékoztató
*** A napokban fog megjelenni a Hivatalos Közlönyben az a Kormány által kibocsátott kerettörvény, amely egyes községek és létező városok átszervezése révén történő új községek létrehozására vonatkozik. Az elsőként megkeresett Képviselőházban az RMDSZ már előzőleg benyújtott új községek létrehozására vonatkozó törvénykezdeményezéseket, és ezeket sikeresen beépítette a fenti kerettörvénybe. E munka eredményeként az alábbi magyar települések szerepelnek a jogszabályban:
Arad megye – Kisíratos község;
Kovászna megye – Bükszád, Mikóújfalu községek;
Hargita megye – Csíkcsicsó, Galambfalva, Csíkrákos, Csíkszentimre, Máréfalva, Csíkszentlélek községek;
Maros megye – Koronka, Sóvárad községek;
Máramaros megye – Koltó község;
Szatmár megye – Egri, Csomaköz községek.
Az új helyhatósági választásokig az átszervezésre kerülő községek és városok helyi közigazgatási hatóságai mostani formájukban működnek.
Az RMDSZ a kerettörvény megjelenését követően is folytatja e területen eddig kifejtett munkáját, amely újabb magyar települések létrehozását célozza.