RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2004. március 14., vasárnap
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XII. évfolyam, 2669. szám
Olyan Erdélyt kell építeni, amelyben otthon van a magyar is, a román is, ehhez kell keresnünk a méltányos együttműködés lehetőségeit
*** – jelentette ki ünnepi beszédében Markó Béla szövetségi elnök a Szilágy megyei Zsibón, ahol 2004. március 14-én Wesselényi Miklós szobrának avató ünnepségére került sor. Sepsi József szobrászművész alkotását március 14-én, vasárnap ünnepélyes keretek között leplezték le. Az avató ünnepségen részt vett Markó Béla szövetségi elnök, ugyanakkor jelen voltak: Dr. Kötő József oktatási és egyházügyi, Szép Gyula művelődési, Porcsalmi Bálint szórványügyi és Kovács Péter ifjúsági alelnökök, Szepessy László az RMDSZ Elnöki Hivatalának igazgatója, Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Íjgyártó István a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Szentpéteri István főkonzul helyettes, Seres Dénes Szilágy megyei szenátor, Marc Tiberiu Szilágy megye prefetktusa, Csóka Tibor Szilágy megye alprefektusa, valamint a Megyei Tanács tisztségviselői. Az ünnepségsorozaton továbbá részt vettek Szilágy, valamint Szatmár, Bihar és Máramaros megye parlamenti képviselői, szenátorai, RMDSZ tisztségviselők, közéleti személyiségek.
Wesselényi Miklós szobrának ünnepélyes leleplezését követően koszorúzási ünnepségre kerül sor, majd a résztvevők a Wesselényi kriptánál rótták le kegyeletüket. A műemlék az idők folyamán romos állapotba jutott, a helyzet orvoslása érdekében a jelenlevő RMDSZ vezetők egyhangúan kijelentették, hogy felvállalják a Wesselényi-kripta feljavítását, ezzel pedig egy újabb zarándokhellyel bővül az 1848–49-es szabadságharcnak emléket állító műemlékek sora.
Az ünnepi-megemlékező rendezvényen beszédet mondott Markó Béla szövetségi elnök, Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete Medgyessy Péter magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét tolmácsolta, ugyanakkor Adrian Nastase román miniszterelnök ünnepi szavait Marc Tiberiu, Szilágy megyei prefektus olvasta fel a jelenlevőknek.
„A történelem sokszor fordított szembe egymással minket, magyarokat és románokat, sokszor voltak ellentétes érdekeink, sok könnyet és vért hullattak népeink ebben a meg-megújuló küzdelemben, sok fölösleges szenvedésre emlékezhetünk mindannyian, ha visszatekintünk. Ezek az emlékek természetesen nem tűnnek el parancsszóra, és valószínűleg még hosszú időnek kell eltelnie, amíg hasonlóképpen ítéljük meg egymás történelmének fontos pillanatait és jelentős személyiségeit. Holnap március 15-e van, a szabadság, egyenlőség és testvériség ünnepe, és számos helyen már együtt ünnepelünk, megtisztelik a románok is, maga a román kormány is az 1848-as magyar forradalom évfordulóját, de valószínűleg még mindig másképpen látjuk például Kossuth Lajost vagy Avram Iancut, más-más érzelmekkel gondolunk rájuk” – mondta ünnepi beszéde bevezető szavaiban Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozva azt, hogy olyan Erdély megteremtésén kell dolgoznunk, amelyben magyarok és románok egyaránt otthon vannak, ugyanakkor a békés együttélés és az együttműködés útját kell keresnünk.
(…)”Vannak bizony kishitűek, akik az RMDSZ politikáját is megkérdőjelezik, és talán a fáradságos küzdelemtől megriadva, csodavárásra biztatják, csodával hitegetik magyar közösségünket. Nekünk a csodát senki más elhozni nem fogja. Keserves munkával mi kell hogy megváltoztassuk az életünket. A kitartó, következetes, az első válságos helyzettől vissza nem hőkölő összefogásnak megvan és meglesz az eredménye.” – jelentette ki a szövetségi elnök arra utalva, hogy hosszú hónapok politikai vitái után Aradon állni fog a Szabadság szobor, amely annak is a jele – tette hozzá Markó Béla-, hogy vannak már Romániában olyan román politikusok, akire az európai gondolkodásmód a jellemző, akik felismerték a románok és magyarok közötti békés együttműködés fontosságát.
Az RMDSZ elnöke a továbbiakban méltatta, valamint köszönetét fejezte ki a Szilágy megyei magyarságnak, a helyi RMDSZ szervezetnek és a helybeli románoknak is azért, hogy lehetővé tették Wesselényi Miklós szobrának elkészítését és felállítását.
A reformkor egyik legkiválóbb személyiségéről szólva Markó Béla elmondta, Wesselényi Miklós példája sokféle tanulsággal szolgál, többek közt arra is figyelmeztet, hogy talán voltak mulasztásai az erdélyi arisztokráciának a történelemben, talán voltak rossz döntései is, de voltak olyan ragyogó vezéralakjai is, mint Wesselényi Miklós, Petőfi Sándor, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Széchenyi István. A reformkor, és a szabadságharc személyiségeiről szólva Markó Béla kifejtette, a felsorolt államférfiaknak, közéleti személyiségeknek különböző világnézetük, vérmérsékeltük volt, a haza „felemelése” azonban mindannyiuknak közös célja, célkitűzése volt. „A feladat tette őket naggyá. De ehhez kellett tehetség, kellett akarat, kellett erkölcsi tartás. A feladat tette naggyá annak a kornak a vezetőit szinte mind. Feladat van ma is. Fel kell nőni hozzá!” – hangsúlyozta a szövetségi elnök.
Ünnepi beszéde záró szavaiban Markó Béla összefogásra, kitartó munkára hívta fel a jelenlevőket, valamint rámutatott: „ (…)Áldozattal kell fordulni a közös cél felé, meg kell őrizni a szövetséget, amelyet 1989-ben létrehoztunk, mert nekünk csak összefogva van esélyünk jövőt teremteni a magunk számára. A jövő itt van közel: közös Európa, határok nélküli együttlét Magyarországgal, olyan Románia, olyan Erdély, ahol végre egyszerre lehetne nyertes magyar és román, ami eddig a történelemben lehetetlennek látszott.”
Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete Medgyessy Péter magyar miniszterelnök ünnepi szavait tolmácsolta. A magyar kormányfő beszédében rámutatott: az idéni Március 15 különlegesebb, mint az elmúlt évtizedek megemlékező ünnepségei, hiszen Magyarország EU-csatalkozásával nem csak emlékezhetünk azokra, akik egy modernebb és igazságosabb, békésebb Európáért küzdöttek, hanem cselekvő részesei lehetünk annak, hogy ez a több mint 150 éves küzdelem elérje célját. Az anyaország tagja az euroatlanti világ legnagyobb szövetségének, szellemi értékközösségének, ez pedig belátható időn belül az egész, 10 milliós magyarság életére jótékony hatással lesz – fejette ki beszédében a magyar miniszterelnök. Európa újraegyesítésével megszületett a lehetőség a nemzet határok feletti békés újraegyesítésére is. Az Európai Unióhoz való csatlakozással egyre közelebb kerülünk ahhoz a pillanathoz, amikor az egész Kárpát-medencei magyarság súlyának megfelelőbb arányban képviselheti értékeit.
Medgyessy Péter ünnepi üzenetében kitért az aradi Szabadság-szobor, valamint a felvidéki Kossuth Lajos-szobor felállításának tényére, ugyanakkor összefogásra és kitartásra bíztatta a magyarságot.
Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára beszédében visszatekintett a reformkor nagy emberének életművére, majd kifejtette: a magyar kormány programjában hitet tett a határon túli magyarság számára kedvező, a gyakorlatban bevált együttműködési és támogatási formák folytatása mellett. A magyar kormány továbbra is megtesz mindent annak érdekében, hogy minden magyar saját szülőföldjén boldogulhasson. „Erősíteni kívánjuk az egyetemes magyarság nemzeti összetartozásának tudatát, nyelvünk és kultúránk európai érvényesülésének esélyeit” – jelentette ki Szabó Vilmos.
***Markó Béla szövetségi elnök zsibói ünnepi beszédét mellékelten küldjük.