RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2004. május 18., kedd
elhivbuk@rmdsz. ro XII. évfolyam, 2722. szám, II. kiadás
Szenátusi hírek
***A Szenátus május 17-i ülésén elhangzott politikai nyilatkozatában Pete István Bihar megyei szenátor az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetőségének problémáival foglalkozott. Számos kis településen, főként falun megszűntek a körzeti rendelők, nincs orvos, képzett ápolónő, sőt védőnő se – mutatott rá az RMDSZ politikusa. A valamikori poliklinikák különféle utód-létesítményei ugyanakkor csak azokat a betegeket fogadják, akik felmutatják, egyebek mellett, a családi orvos küldőlapját és a biztosítás tanúsítványát. Azonban ezekben az intézményekben sem teljes személyzet, hiányos az orvosi és laboratóriumi felszerelés, hiány van egyes hatóanyagokból. Az orvosok rákényszerülnek arra, hogy beutalják a járóbetegeket, így mértéken felül növekednek a ráfordítások bizonyos betegségek esetében. Feltétlenül szükség van tehát a kezelési módok és költség-variánsok felmérésére az otthoni, illetve a befektető orvosi kezelés eseteiben. Közismert probléma az is, hogy számos esetben szociális meggondolásból választja a beutalást az orvos, tudván, hogy odahaza a betegnek nem tudják biztosítani a gyógyuláshoz szükséges legelemibb feltételeket sem.
A betegellátás költségeit az is növeli, hogy nincs kidolgozva a beteg egészségi állapotára vonatkozó információk nyilvántartási rendszere. Gyakorlatilag sehol sem őriznek pontos feljegyzéseket a kiadott orvosi bizonyítványokról és a betegségmegelőző vizsgálatok eredményeiről. Számos esetben csak előrehaladott állapotban fognak hozzá a jóval korábban, már kezdeti stádiumában, diagnosztizált betegség kezeléséhez. Jelentős megtakarítást eredményezhetne, ha a családorvos évente összegezné, beteglapon vagy az egészségügyi könyvecskében, a biztosított egészségi állapotára vonatkozó adatokat. –jelentette ki Pete István. A kórházak és a járóbeteg ellátók átszervezésekor tekintettel kell lenni a reális szükségletekre, azzal együtt, hogy minden – hozzávetőleg húszezer lakost kiszolgáló városi korházban kötelezően működtetni kell radiológiát, klinikai laboratóriumot, de gyermekgyógyászati, nőgyógyászati, belgyógyászati részleget és intenzív terápiás osztályt is. Eszerint kellene tervezni az orvosok szakképzését és továbbképzését is. Az egészségügyi tárcának mindenekelőtt a megfelelő adatfelmérést kellene megejtenie, illetve eszerint kellene megkönnyítenie a szakképzettség megszerzését. Mivel mindez jelenleg központilag van megszervezve, akárcsak a versenyvizsgák és a közbeszerzési eljárások rendje, a megyei egészségügyi felügyelőségek úgyszólván feleslegessé váltak, leginkább az egészségügyi rendfenntartással foglalkoznak. A megoldás azonban az volna, lévén, hogy a kórházak működtetése az önkormányzatokra hárul, ha a megyei tanácsok vagy a prefektúra hatáskörébe, döntési jogkörébe tartozó szakfeladatok ellátása egészében rájuk tartozna és felügyelhetnék a megye rendelkezésre álló pénzalapok elköltését is. Evégett, persze, a vonatkozó jogszabályokat is revideálni kellene –hangsúlyozta politikai nyilatkoztában Pete István szenátor.
***Ugyanekkor elhangzott politikai nyilatkozatában Szabó Károly Szatmár megyei szenátor a választói névjegyzékeknek a helyhatósági választási kampány alakalmával történő kifüggesztése kapcsán napvilágra került problémákra hívta fel a figyelmet. Ismét szembesülnünk kell, mondotta, a lakosság-nyilvántartási dokumentumok pontatlanságaival, melyeket – tekintettel a választások gyorsan pergő lebonyolítási rendjére – sürgősen ki kellene igazítani. A személyazonossági okiratok és az útlevelek kiadásával megbízott hivatal, mint ismeretes, korábban a Belügyminisztérium, illetve a rendőrség keretében működött, de a Parlament által nemrég elfogadott törvény értelmében átkerült a közigazgatási apparátusba. Időközben azonban fúzió következtében egyetlen főhatóság, a Közigazgatási és Belügyminisztérium jött létre, és a lakosság-nyilvántartási hivatalok most már ennek fennhatósága alá tartoznak. Helyileg azonban, Szatmár megyében legalább is, az átszervezés során teljesen elfogadhatatlan, sőt egyenesen katasztrofális helyzet alakult ki. Az új minisztériumnak sürgősen intézkednie kell, tekintettel arra, hogy ezeknek a hivataloknak a mintegy 15 millió jogosultból évente körülbelül egy millió személy számára kell kibocsátania útlevet, személyazonossági okmányt, vagy más igazolást elfogadható időn belül. Nem lehet, míg a világ „szűk keresztmetszetre”, létszámhiányra, az iroda fogyatékos technikai ellátottságára hivatkozni. Sok még tehát a tennivaló, s ennek érdekében talán nem ártana kiterjeszteni a Parlament felügyeleti jogát is – fejtette ki május 17-i politikai nyilatkozatában az RMDSZ politikusa.