RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2004. június 25., péntek
elhivbuk@rmdsz. ro XII. évfolyam, 2756. szám, II. kiadás
Erőfeszítések, kudarcok és eredmények a magyar közösségekkel való együttműködésben
*** Az amerikai Project on Ethnic Relations romániai szervezetének megrendezésében kerül sor a Közép- és Kelet-Európai Kormányok és Együttműködés a Magyar Közösségekkel: Erőfeszítések, kudarcok és eredmények című konferenciára, 2004 június 25 és 26 között Sinaián. A rendezvényre jelentős romániai, és magyarországi politikusok mellett meghívást kaptak szerbiai, montenegrói, szlovákiai, ukrajnai politikusok, illetve az említett országok magyar érdekvédelmi szervezeteinek vezetői, Michael Guest, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Gabriel Andreescu a Helsinki Bizottság képviseletében, valamint az Európai Bizottság romániai képviselői is.
Az RMDSZ képviseletében a konferencián részt vesz Markó Béla szövetségi elnök, dr. Verestóy Attila és Frunda György szenátorok, Borbély László és Tokay György parlamenti képviselők, valamint Markó Attila helyettes államtitkár (Interetnikus Kapcsolatok Hivatala).
Allen Kassof, a PER elnöke bevezető beszédében ismertette a PER Romániában kifejtett eddigi tevékenységét, eredményeit. Beszédében rámutatott arra, hogy a romániai magyar kisebbség pragmatikus politizálásának köszönhetően alakult ki a többségi nemzettel folytatott hatékony párbeszéd. E megállapítása kapcsán utalt a szerbiai és albániai helyzetre, ahol a kisebbségi közösségeknek mindeddig nem sikerült hasonló dialógust kialakítaniuk. A párbeszéd létrejöttében rendkívül fontos szerepe volt az erdélyi magyar politikusoknak, az anyaországnak, és nem utolsó sorban az európai vonzásnak.
Livia Plaks, a PER ügyvezető elnöke beszédében kifejtette, a különböző kisebbségek különböző módon küzdenek céljaik elérése érdekében. Az anyaország – jelen esetben Magyarország – rendkívül fontos szerepe az volt, hogy egyezségeket kötött azokkal a szomszédos országokkal, ahol magyar kisebbség él. Elismerte azt, hogy a romániai magyar kisebbség sikeresen nemzetköziesítette a kisebbségi kérdéseit, a román politikai életben pedig továbbra is következetes és hű politikai partnerként van jelen.
Adrian Severin, parlamenti képviselő, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet parlamenti közgyűlésének tiszteletbeli elnöke beszédében méltatta az RMDSZ érdekvédelmi tevékenységét, ugyanakkor rámutatott, a kisebbségi jogok kivívásáért nem szabad politikai alkukat kötni, az identitás megőrzése nemzeti érdek és nem pedig politikai.
Markó Béla szövetségi elnök felszólalásában külön méltatta a PER tevékenységét. Kifejtette, kezdetben azt hitte, a PER egy naiv próbálkozás, idővel azonban világossá vált, hogy nem naiv, hanem egy rendkívül optimista kezdeményezésről van szó, és az is nyilvánvalóvá vált, hogy csak a párbeszéd révén lehet változtatni az etnikumok közötti viszonyokon. Ez egyaránt érdeme a kárpát-medencei magyarságnak, hiszen ők sem naivak voltak ebben a kérdésben, hanem inkább optimisták, természetesen ez a folyamat még nem ért véget –tette hozzá Markó Béla.
Konklúzióként az RMDSZ elnöke a helyhatósági választások eredményeit ismertetve elmondta, a 2004-es választások során az RMDSZ-t képviselő polgármesterek és helyi tanácsosok száma jelentősen megnövekedett: az RMDSZ 186 polgármesteri, 112 megyei tanácsosi és 2481 helyi tanácsosi mandátum megszerzésével megerősítette önkormányzati képviseletét, valamint több megyében sikerült többséget szereznie a megyei tanácsokban, illetve megszerezni a megyei tanácsi elnöki tisztséget is.
A továbbiakban az RMDSZ elnöke a választások eredményeit elemezve kifejtette: arról még nincs szó, hogy az etnikai szavazás teljesen megszűnt volna, de az elért eredmények nyilvánvalóan mentalitásváltozásra utalnak, hiszen az RMDSZ jelöltjei több olyan településen is elnyerték a polgármesteri tisztséget, ahol a magyar lakosság részaránya csupán 30-40 % között mozog. A romániai magyarság kiharcolta magának azt, hogy részt vegyen a közös döntéshozatalban, végrehajtásban, önkormányzatokban, ennek eredményeképpen pedig a velünk kapcsolatos döntéseket nem hozhatják meg nélkülünk. Következő lépésként a Szövetség elnöke az önálló döntéshozatal, illetve az önrendelkezés létrehozását nevezte meg célként, majd elmondta, a választások eredményei igazolják azt a tényt is, hogy a romániai magyarságnak továbbra is szüksége van egy egységes érdekvédelmi szervezetre.
Mona Musca, az Nemzeti Liberális Párt alelnöke a választások eredményeit elemezve szintén a mentalitásváltozásra utaló jeleket emelte ki, Szeben és Szatmárnémeti esetét. Ugyanakkor pozitívumként értékelte a nacionalista retorika visszaszorulását.
Tokay György parlamenti képviselő felszólalásában a választási eredményeket összegezve megfogalmazta, a választó polgárok szemében a „nagypolitika” leértékelődött, és hangsúlyosan előtérbe került a helyi és közvetlen politika, ugyanakkor pozitívumként értékelte a civil társadalom nagymértékű aktivizálódását. Az RMDSZ választási sikerére utalva kifejtette, mindez annak köszönhető, hogy a Szövetség megfelelő embereket jelölte a polgármesteri és tanácsosi tisztségek betöltésére.