RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2004. július 6., kedd
elhivbuk@rmdsz. ro XII. évfolyam, 2765. szám, II. kiadás
A párbeszéd nélkülözhetetlen, a magyar–magyar viszony vonatkozásában is
*** 2004. július 5-én, hétfőn nyitotta meg kapuit a tusnádi Univers-kempingben, a Magyar Ifjúsági Értekezlet, az RMDSZ, Hargita Megye Tanácsa, valamint az orosházi Demokrácia Szolidaritás Esélyegyenlőség Alapítvány által szervezett, a Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió nevet viselő diákszeminárium.
Az rendezvényt az esti órákban Medgyessy Péter magyar miniszterelnök, Markó Béla szövetségi elnök, és dr. Vastagh Pál, a magyar Országgyûlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottságának elnöke nyitotta meg. A megnyitón számos ismert közéleti személyiség és politikus vett részt, többek között Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarság ügyeiért felelős államtitkára, Bálint Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Zólya Zoltán, Tusnádfürdő polgármestere.
Markó Béla szövetségi elnök a diákszemináriumot megnyitó beszédében mindenekelőtt kifejtette: mi nem egyenként, hanem együtt, közösségként akarunk bejutni az Európai Unióba. Az erdélyi magyarságnak voltak ugyan integrációs dilemmái, de ezek mára feloldódtak, kitűzött célunk pedig az, hogy felgyorsítsuk az EU-integráció folyamatát. Az RMDSZ elnöke a továbbiakban rámutatott: a romániai magyar közösség Európai Unióhoz való közeledése, az anyaországhoz való közeledést is jelenti. Markó Béla ugyanakkor méltatta Magyarország azon törekvését, hogy a kisebbségek kérdése az Európai Unió Alkotmányában tételesen bekerült.
A helyhatósági választások eredményeit elemezve a szövetségi elnök elmondta, az RMDSZ-nek, és az erdélyi magyarságnak sikerült önkormányzati képviseletét megerősítenie, sőt olyan településeken sikerült polgármesteri mandátumokat megszereznünk, ahol a magyar lakosság kisebbségben van – jelentette ki Markó Béla utalva mindezzel arra a szemléletváltásra is, amely Erdély nyugati térségeiben végbement, és amely az ideiválasztások egyik legfontosabb előrelépését, kihívását jelenti. Ahhoz azonban, hogy az EU-integrációs folyamat, és az EU csatlakozás pillanatának valóban nyertesei lehessünk, egyaránt jól kell szerepelnünk az őszi parlamenti választásokon is. – tette hozzá a szövetségi elnök.
Ugyanakkor utalt azokra a törekvésekre, amelyeknek célja az erdélyi magyarság megosztása, hangsúlyozva azt, hogy csak egy egységes magyar szervezet érhet el Erdélyben nagyobb eredményeket, csak összefogva tarthatjuk meg parlamenti képviseletünket. Mint korábban is tette, Markó Béla a diákszeminárium megnyitója alkalmából is kifejtette, tisztességtelennek tartja a Magyar Polgári Szövetség azon ajánlatát, hogy a parlamenti mandátumokat elosszák, hozzátéve, az erdélyi magyarság érdekképviseletéről kizárólag az erdélyi magyarság dönthet, az ősszel megrendezendő előválasztásokon, és parlamentiválasztásokon. A szövetségi elnök azonban leszögezte: bármikor hajlandók vagyunk nyíltan beszélgetni, tárgyalást folyatni arról, hogy az RMDSZ-en belül mit és hogyan lehetne az elkövetkezőkben jobban tenni.
Az RMDSZ elnöke beszédében kitért arra a segítségre, amelyet Magyarország nyújthat a Székelyföld fejlesztésére, ahol elsősorban a helyi sajátosságokat kellene kihasználni. Ugyanakkor utalt arra is, Magyarország az általános autonómia kivívásában is jelentős támogatást nyújthat. Mint mondta, az anyaországnak támogatnia kell az Erdélyi Magyar Tudományegyetem modern egyetemmé válását, az Erdélyi Magyar Televízió létrejöttét, mindezt azonban úgy, hogy a támogatások rendszerré alakuljanak.
Medgyessy Péter, magyar miniszterelnök beszédében leszögezte: a számunkra sok sérelmet, fájdalmat jelentő 20. század Magyarország 2004. május elsejei európai uniós csatlakozásával végleg lezárult. Ugyanakkor reményét fejezte ki aziránt, hogy Románia 2007-ben csatlakozni fog az Európai Unióhoz, hozzátéve Magyarország minden lehetőségét kihasználva támogatja ezt, és mindent megtesz azért, hogy ne épülhessen egy újabb fal a két ország közé.
A nemzetiség, a hagyományok megőrzésének fontosságáról szólva a magyar miniszterelnök kifejtette, az Unió nem egy olvasztótégely, „először magyarnak kell lenni, utána jöhet a többi, hogy baloldali vagy jobboldali, hiszen ezt kívánja a túlélés racionalitása. Aki ezt nem érti, az önző és meggondolatlan” – fogalmazott. A szülőföldön való boldogulás esélyeit taglalva a miniszterelnök rámutatott, az erdélyi magyarságnak itthon kell boldogulnia, az anyaország feladata pedig az, hogy az itthon maradást segítse. Véleménye szerint az együttműködés sikerre vezethet, ezért arra kérte az itteni közösséget, keresse a párbeszéd lehetőségét, hangsúlyozva, a párbeszéd nélkülözhetetlen, a magyar–magyar viszony vonatkozásában is. Ennek a jegyében a magyar miniszterelnök bejelentette, hogy szeptember 11-ére összehívja a Magyar Állandó Értekezletet, azt megelőzően pedig a határon túli magyar püspökökkel is találkozót kezdeményez.
A tábor megnyitása előtt több ízben a sajtóban is felmerült az a kérdés, hogy a diákszeminárium helyszínéül miért éppen a “bálványosi” szabadegyetem helyszínét választották. Erre reagálva Markó Béla elmondta: „Erdélyben ne jussunk oda, hogy tereket kisajátítsunk, hiszen Erdély közös, a tábor pedig mindenképpen hasznos.
Vastagh Pál, a magyar Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottságának elnöke, az esti beszélgetés moderátora, a tábor magyarországi kezdeményezője kifejtette: nem azért szervezték ezt a tábort, hogy a magyar belpolitikai harcot úgymond exportálják Erdélybe, hanem azért, hogy Magyarország EU-integrációval és csatlakozással kapcsolatosan felhalmozott tudásanyagát átadják.