2004

2004. július 5., hétfő XII. évfolyam, 2764. szám

RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája                                             Szerkeszti: Márton Adél-Evelin

           www.rmdsz.ro                                                                         2004. július 5., hétfő

   elhivbuk@rmdsz. ro                                                                  XII. évfolyam, 2764. szám

Magyarország továbbra is támogatja Románia EU-integrációs törekvéseit

A Velencei Bizottság tárgyalja Frunda javaslatát

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának július 3-i, marosvásárhelyi ülésén elfogadott határozatai

Magyarország továbbra is támogatja Románia EU-integrációs törekvéseit

***hangzott el ma 2004. július 5-én, hétfőn a Székelyhíd-Létavértes határállomáson, amelyet ünnepélyes keretek között Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök nyitott meg. Az ünnepélyes eseményen Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is jelen volt.

Medgyessy Péter magyar miniszterelnök a határállomás megnyitásának alkalmából elmondta, Magyarország továbbra is támogatja Románia európai integrációs törekvéseit. A magyar kormányfő ugyanakkor hozzátette, az Unió tíz tagországgal való kiegészítése korántsem jelenti a bővítési folyamat végét, ez a továbbiakban is folytatódni fog hisz ez az Európai Unió érdeke is. Magyarország támogatni fogja Romániát abban, hogy az integráció sikeresen végződjön – jelentette ki Medgyessy Péter, majd hozzátette, véleménye szerint, a román és a magyar nép szoros együttműködése révén hozzájárulhat egy jobb, egységesebb és békés Európa kialakításához.

A Velencei Bizottság tárgyalja Frunda javaslatát

***A hétvégén Barcelonában ülésezett az Európai Ombudsmanok Kerekasztala, amelyen részt vett Frunda György szenátor is. Az ülés eseményeit taglalva az RMDSZ szenátora elmondta, hogy az ombudsmanok (nép ügyvédje) nemzeti kisebbségek jogvédelmét illetően a barcelonai ülésen több javaslatát is elfogadták. Kezdeményezésére megállapították, hogy az európai ombudsmanoknak foglalkoznia kell a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogaival, e célból pedig országonként létre kell hozni nemzeti kisebbségi ombudsmanokat.

Frunda György ugyanakkor azt is elmondta, a Velencei Bizottság napirendre tűzte az európai államokban érvényben levő választási törvények kivizsgálását szorgalmazó javaslatát, amelyet nemrég Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén terjesztett elő.

Mint mondta, erre elsősorban azért van szükség, mert ezen a téren még nem létezik egy egységes európai mérce, a különböző országok választási törvényeit elemezve viszont, ki lehetne dolgozni egy olyan európai standardot, amely biztosítaná a nemzeti kisebbségek számára mind az önkormányzati, mind a parlamenti választásokon való méltányos részvételt.

HATÁROZAT

a 2004. évi parlamenti választások előkészítéséről

Tekintettel a 2004. novemberében sorra kerülő parlamenti választásokra, a Szövetségi Képviselők Tanácsa az alábbi határozatot hozza a választások előkészítésére vonatkozóan:

1. Felkéri az Ügyvezető Elnökséget, az RMDSZ Alapszabályzatának 113. cikke alapján,hogy az SZKT szeptember elején sorra kerülő ülésére készítse elő a parlamenti képviselők és szenátorok jelöltállítására vonatkozó határozat-tervezetet, a következő alapelvek szerint:
a jelöltállítási eljárásnak lehetővé kell tennie a széleskörű megmérettetést, a nyitottság és a szövetség belső pluralizmusának érvényesülését, az RMDSZ Alapszabályzata szerinti kötelezettségek betartásával;
a nyilvánosság biztosítása a jelöltállítás során;
a jelöltállítás legfontosabb kritériumai a politikai felkészültség és szakmai hozzáértés;
2. A jelöltállításra vonatkozó határozattervezetet a Szövetségi Operatív Tanács elé kell terjeszteni augusztus 25-ig. A határozat előkészítése során az Ügyvezető Elnökség egyeztet a területei szervezetekkel és a platformokkal.
3. Felkéri a Szövetségi Operatív Tanácsot, hogy augusztus 25-ig hozza létre a választási programot kidolgozó bizottságot, amelynek tagjai a területi szervezetek által javasolt személyek is, és fogadja el a választási program alapelveit.
4. Felkéri a szövetségi elnököt, hogy vizsgálja meg az államelnök-jelölt indításának kérdéskörét, és folytasson tárgyalásokat e körben.
5. A Szövetségi Képviselők Tanácsa szeptember eleji ülésén dönt a parlamenti képviselők és szenátorok jelöltállításáról, az államelnök-jelölt indításáról, elfogadja a Szövetség választási programját, valamint a parlamenti választások előkészítésének ütemtervét, határozatot fogad el az Országos Kampánystáb létrehozásáról.
6. A Szövetségi Operatív Tanács követi a választási törvény módosításának folyamatát, szükség esetén döntéseket hoz ezzel kapcsolatosan.

Elfogadta a Szövetségi Képviselők Tanácsa,

Marosvásárhely, 2004. július 3.

HATÁROZAT

az RMDSZ önkormányzati tisztségviselőinek tevékenységére vonatkozóan

A 2004. júniusi önkormányzati választások eredményeként a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltjeként 186 polgármester, 112 megyei tanácsos és 2481 helyi tanácsos nyert el mandátumot. Meggyőződésünk, hogy a választásokon való sikeres szereplés az elmúlt időszakban elért megvalósításoknak, illetve annak a nyitottságnak az eredménye, amelyet a Szövetség az önkormányzati képviselők jelölési folyamata, a belső megmérettetés során tanúsított. A választások eredményei azt is bizonyítják, hogy azok a jelöltjeink, akik eddigi önkormányzati tevékenységükkel a helyi közösség életében pozitív változásokat tudtak elérni, kisebbségi helyzetben is nyerni tudtak.

A jövő önkormányzatai szolgáltató önkormányzatok, ezért a megválasztott tisztségviselők vállalják a bürokrácia csökkentését és a közönségbarát önkormányzat, zökkenőmentes ügyintézés megvalósítását. Folyamatosan együttműködnek a helyi társadalom szereplőivel, az egyházakkal, a vállalkozókkal, a civil szférával, valamint a szakmai- és rétegszervezetekkel. Ugyanakkor továbbra is nyitottak a különböző térségi, regionális és nemzetközi együttműködésre, a település fejlesztése érdekében.

A közigazgatásban tapasztalattal rendelkező és az újonnan mandátumot szerzett polgármesterek és alpolgármesterek magukénak vallják a közösségi érdekképviselet elvét, éppen ezért az önkormányzati képviselőkkel közösen biztosítani kívánják a romániai magyar közösség gazdasági fejlődését, történelmi-kulturális hagyományainak megőrzését és ápolását, az anyanyelvhasználatot a közintézményekben, a magyar kulturális és oktatási intézmények fenntartását és fejlesztését.

Az önkormányzati vezetők szem előtt tartják, hogy az Európai Unió bővítési stratégiája értelmében mandátumuk utolsó évében önkormányzataink az európai Közösség érték- és intézményrendszerének szerves részévé válnak, éppen ezért fokozott figyelmet fordítanak az Európai Unió követelményeinek alkalmazására. A helyi döntéshozásban és végrehajtásban szerepet betöltő tisztségviselők vállalják a lakosság, a vállalkozói és civil szféra felkészítését annak érdekében, hogy az általuk vezetett helyi közösségek a csatlakozás nyertesei legyenek.

A fentiek megvalósítása érdekében a választási programot cselekvési programmá kell alakítani, közösségi konzultációra kell bocsátani azt.

Az RMDSZ önkormányzati tisztségviselőinek be kell tartaniuk a helyi, területi, illetve országos RMDSZ-döntéseket. Ugyanakkor konzultációs és beszámolási kötelezettségük van a helyi és területi RMDSZ-el szemben.

Az önkormányzati munka összehangolása érdekében a területi szervezetek szeptember 15-ig megalakítják a Megyei Önkormányzati Tanácsokat, október 15-ig megalakul az Országos Önkormányzati Tanács.

Elfogadta a Szövetségi Képviselők Tanácsa,

Marosvásárhely, 2004. július 3.

HATÁROZAT

a megyei egyeztető tanácsok hatásköréről

A Szövetségi Képviselők Tanácsa, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Alapszabályzata 18. pont d) alpontja és 19. pontja alapján a következőket határozza:

1. Azokban a megyékben, amelyekben több területi szervezet működik, 2004. augusztus 1-ig újjáalakulnak a megyei egyeztető tanácsok.
2. A megyei egyeztető tanácsba a területi szervezetek választmánya delegál tagokat, az illető területen a legutóbbi helyhatósági választásokon a megyei tanácsi listára leadott szavazatok arányában.
3. A megyei egyeztető tanácsnak kötelező módon tagjai: a területi szervezetek elnökei.
4. A megyei egyeztető tanács 5-21 tagú testület.
5. A megyei egyeztető tanácsok módosítják működési szabályzatukat a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Alapszabályzatával és jelen határozattal összhangban, és azt legkésőbb 2004. augusztus 15-ig ellenőrzés céljából eljuttatják a Szövetségi Szabályzat-Felügyelő Bizottsághoz. A Szövetségi Szabályzat-Felügyelő Bizottság 2004. szeptember 15-ig dönt a működési szabályzatok szabályszerűségéről és célszerűségéről. A megyei egyeztető tanács a Szövetségi Szabályzat-Felügyelő Bizottság működési szabályzatot jóváhagyó határozatának közzétetéletől kezdi meg tényleges működését.
6. A megyei egyeztető tanács elnöki tisztségét a területi szervezetek elnökei látják el, felváltva, 6 hónapos időszakonként, a működési szabályzatban megállapított kezdési sorrendben.
7. A megyei egyeztető tanács soros elnöke gyakorolja az állami hatóságokkal való viszonyokban és a román törvények szerint a megyei szervezetek elnökeire háruló feladatköröket. Ennek érdekében, a szövetségi elnök magbízása alapján pecséttel és aláírási joggal rendelkezik. A soros elnök köteles a testület döntése értelmében eljárni.
8. A megyei egyeztető tanács üléseit a soros elnök hívja össze. Amennyiben szükséges, a megyei egyeztető tanács ülésének összehívását bármelyik területi szervezet elnöke kezdeményezheti. A megyei egyeztető tanács ülése tagjainak 2/3-nak jelenlétében döntőképes. A határozatokat minősített többséggel fogadják el.
9. Határozatképtelenség esetén a szövetségi Ügyvezető Elnökség, illetve esetenként a szövetségi Ügyvezető Elnökség javaslatára a Szövetségi Operatív Tanács dönt. A soros elnök köteles a döntés szerint eljárni.
10. A megyei egyeztető tanács feladatköre:
a) megyei szintű döntések meghozatala;
b) megyei kormányzati tisztségviselők, megyei önkormányzati képviselők és parlamenti képviselők, szenátorok munkájának felügyelete. A közös felügyeleti jog a területi szervezetek felügyeleti hatáskörét nem korlátozhatja;
c) a területi szervezetek tevékenységének összehangolása;
d) megyei szintű közös programok szervezése;
e) a működési szabályzatban megállapított további feladatkörök ellátása;
11. A megyei egyeztető tanács határozatai kötelezőek az illető területi szervezetekre és a tisztségviselőkre nézve.

Elfogadta a Szövetségi Képviselők Tanácsa,

Marosvásárhely, 2004. július 3.