RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2004. február 7., szombat
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XII. évfolyam, 2639. szám
Kolozsváron ülésezett a Szövetségi Egyeztető Tanács
Haza a magasban – Romániai magyar közéleti és kulturális személyiségek életművéről
Kolozsváron ülésezett a Szövetségi Egyeztető Tanács
***A Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belüli két magyar kar létrehozásának szükségessége, az Észak-Erdélyi autópálya megépítésének fontossága, az Illyés Közalapítvány aktuális helyzete, az alkotmánymódosítás hozadékai, a helyhatósági és általános választásokra való felkészülés, a kormánypárttal folytatott együttműködés kiértékelése – ezek, és számos más kérdés merült fel szombaton, 2004. február 7-én, a Kolozsváron lezajlott Szövetségi Egyeztető Tanács keretén belül. A fórumon, amely a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a civil szféra és a történelmi magyar egyházak között kíván párbeszédet kialakítani, ez alkalommal is olyan témák körül alakult ki érdembeli vita, amelyek különös jelentőséggel, és aktualitással bírnak a romániai magyarság életében, és ezen túlmenően jövőjében. Mindezek között elsőrendű kérdésnek bizonyult a két magyar karnak, a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül való létrehozása. Ennek kapcsán Markó Béla szövetségi elnök elismerte: ez a kérdés valóban a kormánypárttal kötött együttműködési szerződés egyik megvalósítatlan pontja. Hozzátette azonban: a kormánypárt és a Szövetség között e kérdésben nincs vita. A Szociáldemokrata Párt képviselői elismerik a karok létrehozásának fontosságát, ennek ellenére az egyetem szenátusa komoly akadályokat gördít e kérdés megoldása elé. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség azonban nem fogadja el, hogy az egyetemi autonómia lehetetlenné tegye a kisebbségek egyik alkotmányos jogának érvényesítését. Nem egyetemi autonómia kérdése, hogy a romániai magyarság jogait gyakorolhassa – mondotta a szövetségi elnök. Hozzáfűzte: az RMDSZ egy pillanatig sem mond le a két kar létrehozásáról, bizonyítja ezt az is, hogy a Szövetség képviselői elkészítették azt a kormányhatározat tervezetet, amely ezt a kérdést hivatott megoldani, és amelynek megvitatására a lehető legrövidebb időn belül fog sor kerülni. A kormánypárttal kötött együttműködés mérlegének másik – pozitív – nyelvén azonban ott van az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatának beindítása, a közbirtokossági erdők visszaadásának sikeres lezárása, az anyanyelvhasználat újabb formáinak érvényesítése – kétnyelvű helységnévtáblák és állomásfeliratok –, a magyar nyelvű rádióadások bővítése vagy a státustörvény előírásainak – így például az oktatási-nevelési támogatás – gyakorlatba ültetése, vagy a választási rendszert a romániai magyarság számára kedvezően alakítani. Az arányos választási rendszer ugyanis lehetővé teszi a magyarságnak a parlamentben való arányos képviseletét. A következő négy év azonban a következő negyven évre eldöntheti sorsunkat. Döntő lesz ugyanis, hogy parlamenti és önkormányzati szinten egyaránt hogyan tudunk befolyást gyakorolni az uniós csatlakozásra – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Ez a befolyásgyakorlás történhet úgy is, hogy a Székelyföld és a magyarlakta vidékek is részesülnek uniós támogatásban, de történhet úgy is, hogy az erdélyi magyarság lemarad az Európai Unió biztosította pályázatokról, és az ezek által biztosított anyagi forrásoktól. Ehhez azonban szükség van arra, hogy közösen bonyolítsuk le a jelöltállítást – intézte felhívását a Szövetség elnöke az egyházak és a civil szféra képviselőihez.
Felhívást fogalmazott meg Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány Kuratóriumának elnöke is, ezúttal a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőihez. Az Illyés Közalapítvány helyzetéről szóló helyzetelemzésében ugyanis hangot adott azon aggodalmának, amely szerint a budapesti kormány új kijelölt pénzügyminisztere mintegy harminc százalékkal kívánja csökkenteni az Illyés Közalapítvány rendelkezésére álló pénzkeretet. Ennek gyakorlatba ültetése következtében az alapítvány rendelkezésére álló 300 milliárd forint 300 millió forinttal csökkenne. Ez azt jelentené, hogy a romániai alkuratórium, az idei 232 millió 50 ezer forintos költségvetése 56 millió forinttal csökkenne. Ez ellentmondana Medgyessy Péter magyar miniszterelnök kijelentésének, amely szerint a nyugdíjasoknak és az egyházaknak előírt támogatások mellett nem fognak csökkenni a határon túli magyarságnak jutatott pénzösszegek sem. Pomogáts Béla azonban leszögezte: amennyiben a kijelölt pénzügyminiszter „jóslata” igazolódik be, leköszön a kuratórium éléről. „Felkérem az RMDSZ vezetőségét: vesse latba tekintélyét és befolyását Medgyessy Péter magyar miniszterelnöknél, hogy ez a csökkentés ne érvényesüljön” – fogalmazott az Illyés Alapítvány Kuratóriumának elnöke.
Szükséges-e a felekezeti oktatás formáinak feltámasztása – erre a kérdésre kereste a választ Kötő József oktatásügyi ügyvezető alelnök A felekezeti oktatás perspektívái az alkotmánymódosítás után című előadásában. Az RMDSZ ügyvezető alelnöke válaszában előbb az Uniós országok példáit ismertette. Elmondta, a közoktatásban mindenekelőtt a szülők iskolaválasztási szabadsága érvényesül. A legtöbb államban két pillérű oktatás létezik: állami és magán. A magánoktatás pedig több ágra szakad: egyházi, alternatív pedagógiai módszerekkel működő, állami iskoláknak megfelelő, de privát, és állammal szerződéses viszonyban álló iskolákra. Mivel az egyházi oktatás a magán oktatás egyik alágazataként működik, elmondhatjuk, hogy az alkotmánymódosítás következtében Európa előtt járunk, hiszen mi – elsősorban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség munkája eredményeként – három fő vonalról beszélhetünk: állami, magán és egyházi oktatásról – fogalmazott Kötő József. A Szövetség ügyvezető alelnöke hangsúlyozta: gyakorlatunkat összeférhetővé kell tennünk az európai gyakorlattal, amely átjárhatóságot követel, hogy közösségünk tagjai versenyképesek legyenek az integráció előnyeivel. Ugyanakkor tájékoztatta a SZET tagjait annak az egyeztetés–sorozatnak az eredményeiről, amelyet az Ügyvezető Elnökség Oktatásügyi Főosztálya folytatott a történelmi magyar egyházak képviselőivel a Tanügyi Törvény módosítása érdekében. Ezek következtében az egyházak többek között hangsúlyozták a szabad iskolaválasztás jogának érvényesítését, az állam által elismert felekezetek intézményalapítási jogát, szorgalmazták ugyanakkor a felekezeti intézmények autonómiáját. Kötő József elmondta, hogy az elkövetkező időszak prioritása egy, az állam-egyház közötti egyezmény létrehozása a Tanügyi Törvényt módosító alapelvek egyeztetése érdekében, valamint a felekezeten belüli saját statútumok kidolgozása.
Nyelvi jogok az új alkotmányban címszó alatt vázolta Varga Attila képviselő az anyanyelvhasználat újabb lehetőségeit. A Szövetség képviselője előadásában külön kitért az anyanyelvhasználat jogának három szintjére: azaz a helyi önkormányzatok, az államigazgatás területi szervei valamint az igazságszolgáltatási hatóságok szintjére.
Winkler Gyula a személyi jövedelemadóból leírható költségek kérdését érintette az Egy százalékos támogatás a non-profit szervezetek és intézmények számára című előadásában. A romániai törvényhozásban először történik meg, hogy az adófizető polgárnak megadatik az a jog, az a lehetőség, hogy saját maga rendelkezzen az általa az államnak befizetett jövedelemadó egy bizonyos részének felhasználásáról. Ez egyfajta versenypiacot fog megnyitni a civilszervezetek között, hiszen nyilvánvaló, hogy azok a szervezetek fognak több felajánlást kapni, amelyek tevékenységük által közel vannak a közösséghez, és amelyek kézzelfogható, széles körben ismert eredményeket tudnak felmutatni – tájékoztatta a jelenlévőket a Szövetség politikusa
Haza a magasban – Romániai magyar közéleti és kulturális személyiségek életművéről
***Nem csak az alkotás, hanem az alkotás megbecsülése is alkotás – jellemezné a legjobban azt a bemutatót, amelyet az RMDSZ Művelődési Főosztálya február 7.-én, az Ügyvezető Elnökségen rendezett. Az eseményen 11 videokazetta bemutatására, valamint a művészekről szóló felvételek részleteinek vetítésére került sor. Markó Béla szövetségi elnök a rendezvény címe kapcsán legfőbb gondolatként kiemelte azt, hogy van haza a magasban, és ennek van érzelmi üzenete: lehetséges az együttlét, mert van valami, ami minket összeköt. És ez nem a politika: ezen túl van valami, ami összeköt: magyarságunk, erdélyiségünk – mondta. Együtt vagyunk, van valami,ami összeköt erdélyiként. Van haza a magasban, ez pedig az értékek hazája, sokkal több, ami összeköt, mint ami elválaszt – zárta szavait az elnök.