RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2004. február 28., szombat
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XII. évfolyam, 2656. szám
Találkozó az Ügyvezető Elnökség székházában
A Magyarország és Románia közötti együttműködés megfelelő, erkölcsileg alátámasztott kapcsolaton alapszik
Találkozó az Ügyvezető Elnökség székházában
***Románia Európa Uniós integrációja, a határátkelők kérdése, a munkavállalási vízum, az autópálya, valamint a határon túli magyarságnak szánt támogatások kérdése merült fel többek között azon a találkozón, amelyre 2004. február 28-án került sor Kolozsváron, dr. Lamperth Mónika, a Magyar Köztársaság belügyminisztere és a Markó Béla szövetségi elnök vezette Romániai Magyar Demokrata Szövetség delegációja között. Az Európa Uniós integráció kapcsán a Szövetség képviselői – Nagy Zsolt, Borbély László, Porcsalmi Bálint, Szép Gyula ügyvezető alelnökök – ismételten hangsúlyozták Románia mielőbbi csatlakozásának fontosságát, ez ugyanis az itt élő magyarság számára is létfontosságú kérdés.
Lamperth Mónika biztosította partnereit a magyar kormány további támogatásáról, mint mondotta, ez Magyarország számára is fontos, és a májusi csatlakozás után minden bizonnyal még intenzívebben lobbizhat annak érdekében, hogy Románia is mielőbb az Unió tagjává váljék. A Szövetség képviselői kitértek a két ország közötti határátkelők problémájára, külön kiemelve a Székelyhíd-Létavértes átkelőt, amelynek a még ebben az évben történő megnyitása irányába már komoly előrelépések történtek. Az RMDSZ delegációjának tagjai szorgalmazták a munkavállalói vízum megszerzéséhez befizetendő díj csökkentését, ezzel kapcsolatban ugyanis számos panasz érkezett azok részéről, akiknek ezt igénybe kell venniük. Felmerült mindemellett az autópálya kérdése is. Az RMDSZ képviselői olyan találkozók megszervezését javasolták, ahol azoknak a településeknek az önkormányzati képviselői vehetnek részt, amelyek mellett elhalad a Bukarestet-Budapesttel összekötő sztráda. A hasonló jellegű találkozókon ugyanis lehetőség nyílhat arra, hogy a két ország önkormányzati képviselői megoszthassák az e kérdésben szerzett tapasztalataikat. A határon túli magyaroknak szánt támogatás a kétoldalú találkozó egyik legfontosabb kérdésének bizonyult. Markó Béla szövetségi elnök kérte a magyar kormány képviselőjét, hogy lehetőség szerint próbálják megteremteni azokat a forrásokat, amelyek igénybevételével még ebben az évben visszaszerezhetőek a most elvont összegek.
A Magyarország és Románia közötti együttműködés megfelelő, erkölcsileg alátámasztott kapcsolaton alapszik
***„A romániai magyarok számára nem létezik csatlakozási dilemma olyan értelemben, hogy Romániának az Európai Unióhoz kell tartoznia” – e gondolattal indította Markó Béla szövetségi elnök Románia Európai Uniós csatlakozása és a romániai magyarság című előadását a magyarkapusi képzés szombat délelőtti munkálatain. Dilemmáink vannak viszont olyan értelemben, hogy miről mond le, illetve mit vállal fel Románia a csatlakozás érdekében. Ez a kérdés hangsúlyozottan érvényesül a romániai magyar közösség szempontjából, azaz úgy tevődik fel, hogy mit hajlandó teljesíteni Románia az emberi és kisebbségi jogok, az önkormányzatok decentralizációja terén az európai közösséghez való tartozás érdekében – mondta az előadó. Ugyanez a helyzet az autonómia kérdéskörével is: az e téren folytatott viták nem arról szólnak, hogy kell-e a romániai magyar közösségnek autonómia, hiszen a különböző autonómia-formák teszik lehetővé e közösség tartós jelenlétét, hanem arról, hogy ezt hogyan kívánjuk elérni.
Választási évben egy fő prioritás van – hangsúlyozta a szövetségi elnök, a választás. Mind az önkormányzati, mind a parlamenti választások eredményeként erős képviseletet kell elérnünk, hiszen az elkövetkező időszakban a csatlakozás kényszere a szemléletváltást is gyorsítani fogja, és csak erős képviselettel rendelkező szervezetként érvényesíthetjük célkitűzéseinket – fogalmazott Markó Béla.
Románia csatlakozási folyamata során ma olyan kisebbségi jogok érvényesülését tapasztalhatjuk, mint a teljes körű anyanyelvi oktatás, a közigazgatási törvény által előírt nyelvhasználati szabályozás, illetve a 2003-as alkotmánymódosítás által teremtett keret az igazságszolgáltatásban való anyanyelvhasználatra. Ezzel a törvénykezési folyamattal párhuzamosan folyamatosan bővült a romániai magyar közösség képviselőinek a kormánytól független intézményekben való jelenléte. A csatlakozási folyamat mellett alapvető érdekünk maga az integráció – hívta fel a figyelmet a szövetségi elnök, hiszen az integráció önmagában fontos megoldásokat kínál a romániai magyar közösség számára, mint például a határok megszűnése, ezáltal lehetővé téve a magyar közösség re-integrációját, illetve a szubszidiaritás elvének érvényesüléseként az Európai Unión belüli különböző autonómia-formák létrehozása.
Markó Béla szövetségi elnök előadásának következtetése: amennyiben a 2004-es önkormányzati és parlamenti választások eredményeként erős képviseletünket mind helyi, mind pedig országos szinten megőrizzük, a csatlakozás nyertesei leszünk.
„A Magyarország és Románia közötti együttműködés megfelelő, erkölcsileg alátámasztott kapcsolaton alapszik” – vette át a szót dr. Lamperth Mónika, a Magyar Köztársaság belügyminisztere, fontos tapasztalatokat osztva meg a konferencia résztvevőivel Önkormányzatiság az Európai Unióban című előadása keretében. Markó Béla szövetségi elnökhöz csatlakozva, a belügyminiszter asszony üdvözölte az észak-erdélyi autópálya megépítését, és felhívta az önkormányzatok figyelmét e befektetés által teremtett lehetőségek kihasználására. Az Európai Uniós intézményrendszer bemutatása során az előadó hangsúlyozta, hogy a csatlakozás lehetőséget teremt, e lehetőség kihasználásáért pedig tenni kell. Erre kell felkészíteni az önkormányzatokat, hogy egyrészt megfeleljenek az olyan Uniós működési elveknek, mint a megbízhatóság, kiszámíthatóság, átláthatóság, elszámolhatóság, nyitottság, másrészt éljenek is az európai közösség tagjaként élvezett jogaikkal.
A Magyarországon jelen pillanatban végbemenő közigazgatási reform kapcsán a belügyminiszter asszony elmondta, hogy ez nem Uniós elvárás, hanem az ország alapvető érdeke, mivel a közösségi forrásokhoz való hozzáférés a régiók, kistérségi társulások szintjén valósul meg. A magas rangú vendég segítséget, együttműködést ajánlott fel a romániai önkormányzatoknak, felkínálva mind a minisztérium, mind pedig az önkormányzatok által felhalmozott tapasztalatok megosztását, hiszen, mint mondotta: „a bölcs a más kárán is tanul”.
A Magyar Köztársaság támogatta és támogatja, hogy Románia az Európai Unió tagállama legyen – erősítette meg Lamperth Mónika a konferencia keretén belül sorra kerülő sajtótájékoztatón. Elmondta: Magyarország ebben segítséget nyújt Romániának, átadja a csatlakozási folyamatban felhalmozott tapasztalatait. Ezt a célt szolgálja a mai konferencia is – erősítette meg a magyar kormány képviselője. Véleménye szerint az EU tagság egy lehetőség, amellyel csak akkor tudunk élni, ha kellőképpen felkészülünk és megfelelünk az integrációs követelményeknek. Lamperth Mónika külön értékelte a magyar és a román hatóságok közötti együttműködést, minisztériumi, határrendészeti, rendőrségi stb. szinten, szerinte mindez további biztosítékot nyújt a tapasztalatok megosztásában. A magyar belügyminiszter emlékeztetett 2004 májusa az Unióhoz, 2007 januárja pedig – ami várhatóan Románia uniós csatlakozásának időpontja – a Schengeni Egyezményhez való csatlakozás dátumát jelenti Magyarország számára. Addig is, a Magyarország határain kívül élő magyaroknak nem szabad azt érezniük, hogy egy újabb függöny választja el őket az anyaországtól – fogalmazott a miniszter asszony.
Az Unióhoz való csatlakozás folyamatában sokat számít az, hogy az önkormányzatok hogyan viszonyulnak az integrációhoz: lesznek-e felkészült szakemberek vagy sem, képesek lesznek-e kihasználni a finanszírozási lehetőségeket, és ezeket a maguk a hasznára fordítani – fogalmazott a sajtótájékoztatón Markó Béla szövetségi elnök, ugyanakkor hozzátette: ez igen lényeges a többségében magyarlakta településeken, fontos, hogy ott is maximálisan érvényesíteni tudják a felmerülő lehetőségeket.
Újságírói kérdésre válaszolva Lamperth Mónika kifejtette: Magyarország természetesen átadja Romániának a közigazgatás reform során felhalmozott tapasztalatait, azonban meggyőződését fejezte ki, hogy minden országnak önállóan kell kidolgoznia a közigazgatási reform végrehajtásához szükséges tervet. E kérdésről a Szövetség elnöke hangsúlyozta: az RMDSZ nem ért egyet a jelenleg érvényben lévő fejlesztési régiókkal, ezek mesterségesen létrehozottak, és nem szolgálják a régiók fejlődését, ily módon a Szövetség továbbra is szorgalmazza ezek újragondolását.
Az autonómia tervezettel kapcsolatban a Magyar Köztársaság belügyminisztere kifejtette: hasonló kérdésben csak párbeszéd révén lehet eredményt elérni, ezt nem lehet ultimátummal, agresszív fellépéssel megvalósítani. Lamperth Mónika elmondta azt is: nem tud egyetérteni olyan törekvésekkel, amelyek az RMDSZ megosztására irányulnak, amelyek csökkentenék a Szövetség politikai szerepvállalását.