RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2004. február 27., péntek
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XII. évfolyam, 2655. szám, II. kiadás
A székelyföldi magyar felsőfokú képzés helyzetéről, perspektíváiról, a felsőfokú oktatási reform és a munkaerőpiac átalakulásának vonatkozásairól tárgyaltak
Újabb 41 ingatlan kerül vissza a magyar történelmi egyházak tulajdonába
Folytatódik az önkormányzati szakértők és tisztségviselők felkészítése
Maros megyei hírek
Sajtótájékoztatót rendezett Marosvásárhelyen az RMDSZ megyei szervezete
A székelyföldi magyar felsőfokú képzés helyzetéről, perspektíváiról, a felsőfokú oktatási reform és a munkaerőpiac átalakulásának vonatkozásairól tárgyaltak
***Az elmúlt évek során létrehozott jogi és intézményi keretek révén ma már reális lehetőség van a teljeskörű önálló magyar felsőoktatás megteremtésére – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke péntekeken, a Csíkszeredában megrendezett magyar oktatáspolitikai konferencián. A Sapientia Magyar Tudományegyetem, az RMDSZ Oktatási és Egyházügyi Főosztálya, valamint a Magyar Tudományos Akadémia által közösen szervezett rendezvényen, neves előadók, hazai és magyarországi egyetemi tanárok, RMDSZ-politikusok, társadalomkutatók és oktatáspolitikai szakértők tanácskoztak a székelyföldi magyar felsőfokú képzés helyzetéről, perspektíváiról, a felsőfokú oktatási reform és a munkaerőpiac átalakulásának vonatkozásairól.
A rendezvényen Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen volt Bálint–Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke (HTMH), Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ székelyföldi frakciójának elnöke, Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Szilágyi Pál rektor, illetve Lányi Szabolcs, a Sapientia csíkszeredai karainak dékánja, Borbély Gábor, a Magyar Oktatási Minisztérium főosztályvezetője, valamint a Magyar Tudományos Akadémiarészéről Lévai Imre.
A rendezvényen elhangzott: a székelyföldi régió jelenlegi legfontosabb kérdése a humán erőforrás politika. A szakértők úgy vélték, a térség adottságainak hasznosítása, a közösséget megtartó gazdasági fejlesztés, az európai integrációra való hatékony felkészülés jelentős mértékben attól függ, hogy a lakosság milyen szaktudással rendelkezik.
A szövetségi elnök előadásában úgy értékelte, optimizmusra ad okot az erdélyi magyar felsőoktatás egyre dinamikusabb fejlődése. Statisztikai adatok szerint míg a 1998–1990-es tanévben 16118 magyar diák tanult valamelyik a romániai felsőoktatási intézményben, ez a szám 2002–2003-as tanévben 25762-re emelkedett. Ennél is biztatóbb adat az, hogy míg 1991–1992-ben 8777 magyar egyetemistának csupán 6 százaléka, mintegy 581 diák tanult magyar tannyelvű intézményben, 2002–2003-as tanévben a magyar egyetemisták közel 26 ezres létszámából mintegy 40 százalék, azaz valamivel több mint tízezren magyar nyelven tanulnak. Az egyetemi képzés számára erőteljes utánpótlást biztosít az a kiterjedt önálló magyar iskolarendszer, amely jelen pillanatban 58 önálló tanintézményt foglal magába, ezt a hálózatot további 75 magyar tagozattal rendelkező középiskola egészíti ki. A következő évek alapvető feladata, hogy a politikum, a szakma, a civil szféra összefogásával megőrizzük, és növeljük a magyar felsőoktatás fejlődésének dinamikáját – mutatott rá.
Markó Béla előadásában úgy vélte, a XXI. század elején, az európai uniós csatlakozási folyamat teljében alapvetően fontos, hogy milyen célt követ az anyanyelvű oktatás kiterjesztése. Értékelése szerint a székelyföldi magyar felsőoktatás szerepének és fejlődési irányának meghatározása döntő mértékben függ attól, hogy milyen fejlődési irányt szabunk a Székelyföld általános fejlődésének. – A székelység szerves része az erdélyi magyarságnak, ám ezen belül egy önálló entitást képez. Ennek megfelelően az székelyföldi felsőoktatásnak, a kultúrához, a gazdasághoz hasonlóan önálló egységként, de az erdélyi anyanyelvű oktatás szerves részeként kell működnie – hangsúlyozta.
Összegzésében elmondta: a magyar felsőoktatás elsősorban az önállóság, a célszerűség és a korszerűség kritériumainak kell megfeleljen annak érdekében, hogy elébe menjen a jövő kihívásainak. A szövetségi elnök ugyanakkor úgy vélte, ennek megvalósítása érdekében közvetlenül a választások utáni időszakban meg kell kezdeni az oktatási törvény felülvizsgálatát és módosítását, ugyanis tovább kell bővíteni az intézményi önállóság, az anyanyelvi oktatás további kiterjesztésének törvényi lehetőségeit. A jogszabály megváltoztatása amiatt is időszerű, mivel az alaptörvény módosítása nyomán alkotmányos joggá sikerült emelni a felekezeti oktatás lehetőségét, amelynek működését az oktatási törvény keretében szabályozni kell.
Az RMDSZ elnöke úgy vélte, a felsőoktatási rendszer továbbfejlesztése terén ugyanakkor még számos tennivaló van: mihamarabb rendezni kell a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében létrehozandó magyar karok ügyét, pontosabban ki kell eszközölni az erre vonatkozó kormányrendelet megszületését, ezáltal ugyanis feloldható az a patthelyzet, amely az egyetemi autonómia helytelen értelmezéséből adódóan, az intézmény szenátusának ellenállása idézett elő. – Az egyetemi szenátus illetékessége és felelőssége az anyanyelvű oktatás szakmai kérdéseiben van, az anyanyelvű oktatáshoz való alapvető jogot, azonban nem ennek a grémiumnak, hanem a román államnak kell biztosítani – szögezte le. Markó Béla jelentős eredménynek nevezte, hogy az elmúlt hónapokban sikerült elérni a marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetemen zajló magyar nyelvű oktatás beiskolázási számainak rögzítését, ez ugyanis stabilitást és tervezhetőséget teremt az oktatás ezen szakágazatában.
Bálint–Pataki József, a HTMH elnöke előadásában beszámolt a határon túli magyar oktatást célzó magyar kormányzati támogatásokról. A politikus elmondta, a mindenkori magyar kormányzat alapvető céljának tekintette a kommunizmus alatt a határon túli magyar felsőoktatásban bekövetkezett leépülési folyamat megállítását és visszafordítását. Elmondta, e téren kialakított támogatási stratégia, a magyarországi továbbképzéssel szemben mindenekelőtt a határon túli diákok szülőföldön való továbbtanulását támogatja. Bálint-Pataki ugyanakkor bejelentette: a magyar állam az idén 1531 millió forintos, mintegy 235 milliárd lejes támogatást nyújt az erdélyi magyar oktatásnak.
A rendezvény során Szilágyi Pál rektor, a tudományegyetem helyzetéről és fejlesztési terveiről Lányi Szabolcs, a Sapientia csíkszeredai karainak dékánja, a székelyföldi tudományosság hagyományairól, Verestóy Attila szenátor a székelyföldi falu- és birtokközösségek szerepéről, Kötő József ügyvezető alelnök az erdélyi magyar felsőoktatás és az integráció összefüggéseiről, Borbély Gábor, a Magyar Oktatási Minisztérium főosztályvezetője, a Bolognai folyamat magyarországi tapasztalatairól, valamint Lévai Imre a magyarországi felsőoktatási reform tapasztalatairól tartott előadást.
Újabb 41 ingatlan kerül vissza a magyar történelmi egyházak tulajdonába
***Az Egyházi Ingatlanok Visszaszolgáltatásáért felelős Bizottság mai, 2004 február 27-én megtartott ülésén újabb 71 ingatlan visszaszolgáltatásáról született döntés. A szóban forgó ingatlanok közül ezúttal 41, vagyis a tárgyalt több mint fele az erdélyi magyar történelmi egyházak tulajdonába kerül vissza (20 ingatlan az Erdélyi Református Egyházkerület, 10 a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, 8 a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és további 3 ingatlan a Szatmári Római Katolikus Püspökség tulajdonába).
Az említett ingatlanok között található a romániai magyarság számára nagy jelentőséggel bíró nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium épületcsoportja, amely a Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonába kerül vissza.
Folytatódik az önkormányzati szakértők és tisztségviselők felkészítése
***A pénteki nap is hasznosnak bizonyult a magyarkapusi képzésen résztvevők számára. Amint arról a tájékoztató előző kiadásaiban tudósítottunk, február 26-29. között az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége és az Önkormányzati Menedzsment Alapítvány közös szervezésében zajlik az Új kihívások a romániai magyar önkormányzatok előtt címet viselő felkészítő. A mai napot az előadók, Bárd András, a budapesti Általános Vállalkozási Főiskola tanára, Csulák András újságíró, Szeredi Pál történész, valamint Tarján Miklós újságíró a csoportfoglalkozásoknak szentelték, hogy a résztvevők gyakorlati szinten tapasztalhassák meg, mit jelent az audiovizuális médiában való megjelenés, valamint a sajtókapcsolatok szervezése. A képzés további programjairól szombati külön kiadásunkban tudósítunk.
Maros megyei hírek
Sajtótájékoztatót rendezett Marosvásárhelyen az RMDSZ megyei szervezete
***Bölöni Lászlóról nevezik el a marosvásárhelyi stadiont – jelentette be a Maros megyei RMDSZ-szervezet pénteki, február 27-i sajtótájékoztatóján Borbély László parlamenti képviselő, a Területi Képviselők Tanácsának elnöke. Az értekezleten jelen volt Dávid Csaba, a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet elnöke és Brassai Zsombor megyei ügyvezető elnök is. A Szövetség tisztségviselői ismertették az RMDSZ kérésére végzett közvélemény-kutatás eredményeit, továbbá nyilatkozat hangzott el az autópálya-építéssel, és a marosvásárhelyi terelőutakkal kapcsolatosan. Állást foglaltak a Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester elhíresült „15 millió lejt adok a cigány családoknak, hogy elhagyják a várost” kijelentésével kapcsolatosan, illetve tájékoztattak a március 15-i rendezvénytervezetükről, és az Aquaserv helyzetével, valamint nyilatkoztak a Marosvásárhelyi Tanács csütörtöki ülésén történtekkel kapcsolatosan is.
– A stadion névadási ceremóniája előtt a létesítményt felújítják, a román kormány 10 milliárd lejt utalt ki a tervezett munkálatokra. A névadási ünnepséget májusra tervezzük, a programban román – magyar öregfiúk válogatott mérkőzés is szerepel. A rendezvényen természetesen jelen lesz Bölöni László, vele már többször is egyeztettünk, és hivatalosan is értesítettük a marosvásárhelyiek szándékáról. A stadion felújítását és a névadást az RMDSZ kezdeményezte – mondta Borbély László. A képviselő emlékeztetett arra: 1999-ben volt egy elképzelés, hogy a város tulajdonába kerüljön át a létesítmény, de akkor nem sikerült végigvinni az ügyet. Az azóta eltelt években az önkormányzat nem mutatott érdeklődést a dolog iránt, úgyhogy a stadion állagának a leromlása szinte természetszerűnek mondható. Ezért kezdeményeztük a kormánytámogatás kiutalását, illetve ezzel párhuzamosan a névadást is javasoltuk – nyilatkozta Borbély László.
A szervezőbizottság ma délben tartotta ülését, amelyen a létesítményt igazgató Maros Sportklub képviselői ismertették a legfontosabb felújítási munkálatok ütemtervét. A kezdeményezők egyeztettek a román és a magyar labdarúgó-szövetség vezetőségével is, hogy az öregfiúk válogatott mérkőzést jó körülmények között rendezhessék meg.
Az RMDSZ által megrendelt közvélemény-kutatás eredményeit ismertetve Borbély László kiemelte: a marosvásárhelyi választópolgárok 56%-a szavazna az RMDSZ-re, a magyar lakosság esetében az RMDSZ-t választók aránya 94%-os. A Szövetség polgármesterjelöltje ugyanakkor a voksok 51%-át tudhatja magáénak – ez pedig azért fontos szám, mert a válaszadók már tudták, hogy dr. Kelemen Atillát indítjuk a megmérettetésen – mondta Borbély. A képviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy a marosvásárhelyi magyarok 79%-a szavazna most dr. Kelemen Atillára, kb. 6 százalékuk a polgári szövetség jelöltjére, 2,3 százalékuk a szabaddemokratákéra, másra pedig 4,6%. – A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a magyarok 1,6%-ának esik a választása Dorin Floreára – mondta a képviselő. A parlamenti választásokon ugyanakkor az RMDSZ 54%-os eredményt érne el, ide beleszámítanak a román és a magyar szavazók is.
Borbély László rendkívül jelentős dolognak tartja, hogy 2004-ben beindul az észak-erdélyi autópálya-építési program, méghozzá egyszerre két irányból: Borstól Berettyószéplak felé, illetve Kapustól Aranyosgyéres irányába. – Jövőben pedig Aranyosgyérestől Marosvásárhely felé is elkezdődik az autópálya építése, ez pedig azt jelenti, hogy 2008-tól nyugati körülmények között utazhatunk – ismertette az elképzeléseket Borbély László. Felhívta a figyelmet arra, hogy a terelőút-építéssel kapcsolatos terveket az autópályáéhoz kell idomítani, illetve figyelni kell a környezet kímélésére, és arra is, hogy ne kampánycélokat szolgáljon az erre irányuló kezdeményezés. – Mindezekből kiindulva nem tudjuk támogatni Dorin Florea elképzelését, hogy a Somostetői erdőt kivágva létesítsünk közlekedési lehetőséget. Ez ügyben a megyei tanács tervét tartjuk reálisnak – mondta.
A képviselő állást foglalt a marosvásárhelyi polgármesternek azzal a – felelőtlennek, sőt rasszistának nevezett – kijelentésével kapcsolatosan is, amelyben a városvezető 15 millió lejt ajánlott a roma nemzetiségű családoknak, ha azok az összegért cserében elhagyják a helységet, és soha többé nem térnek ide vissza. – Az RMDSZ álláspontja szerint Dorin Florea nem csak diszkriminál, hanem egyenesen kisebbségellenes tevékenységet folytat. Egy város vezetője nem tehet ilyen kijelentést, hiszen ő mindenki polgármestere kell legyen, nemzetiségtől függetlenül. Nyilatkozatáért Floreanak felelnie kell – vélekedett Borbély László, aki a sajtó segítségét kérte ahhoz, hogy a nyilatkozatról esetleg létező felvételt megszerezzék. A helyszínre ugyanis kiszállt az Országos Diszkriminációellenes Tanács két vezető képviselője, előttük azonban a polgármester letagadta, hogy ő ilyesmit mondott volna.
Március 15-én együtt szeretnénk ünnepelni mindenkivel – fogalmazta meg az RMDSZ felhívását a TKT-elnök. – Felkérjük a megye lakosságát, hogy méltóképpen ünnepeljen, ne használja senki kampánycélra az alkalmat. Ez a világ minden sarkában élő magyarok legnagyobb ünnepe. Nemzeti szimbólumainkat, Nemzeti Imánkat ma már törvényesen használhatjuk, felkérek tehát mindenkit, hogy vegyen részt rendezvényeinken – fogalmazott Borbély, aki a román újságírókhoz intézve szavait azzal egészítette ki mondanivalóját: el kell tudnunk fogadni egymás ünnepeit, és tiszteletben kell tartanunk azokat.
Érthetetlen, a polgármester miért támadja folyton az Aquaservet – háborgott a továbbiakban az RMDSZ-képviselő. – A marosvásárhelyi ivóvíz-szolgáltató társaságot az ország legjobb vállalatai között tartják nyilván a szakmai egyesületek, amely ráadásul több tíz millió eurót hozott a városba, különböző beruházások révén. Dorin Florea ahelyett, hogy segítené a vállalkozást, feljelentette azt az önálló ügyvitelű vállalatokat felügyelő országos testületnél. Kiszállt egy bizottság, de természetesen semmilyen jelentősebb kihágást nem tudtak megállapítani, ami azt bizonyítja, hogy a polgármester vádjai megalapozatlanok. Eközben pedig a Városháza adóssága az Aquaserv fele a 16 milliárd lejt is eléri –tette hozzá Borbély László.
Dávid Csaba is támadta a polgármestert. A marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet vezetője a Florea nyilatkozatai és tettei közötti ellentmondásra hívta fel a figyelmet. – Amikor hivatalba került, azt mondta, hogy csökkenteni fogja a Városházán dolgozó személyzet létszámát, és növelni fogja munkájuk hatékonyságát. A tanács több milliárd lejt költött a hivatal informatikai rendszerének a felújítására, mégsem eredményesebb a munka. Három és fél év alatt 170 fővel növekedett a Városháza személyzete – mutatott rá Dávid Csaba. A városi szervezet elnöke közölte, hogy a csütörtöki tanácsülésen nem módosították jelentősen a korábban elfogadott, de a prefektus által visszaküldött határozataikat (feleakkora a kétnyelvű cégtáblák esetében fizetendő engedélyezési díjszabás, mint ez egynyelvűek esetében; a Városháza közlönyében ne jelenjenek meg szubjektív műfajú írások). Dávid Csaba mindezt úgy értékelte: ha a prefektus továbbra is ilyen gyakorisággal támadja meg azokat a tanácsi döntéseket, amelyek a város lakosságának a magyar részére vonatkoznak, fel kell tennünk magunknak a kérdést, vajon objektíven végzi-e munkáját a prefektúra?