RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2004. február 24., kedd
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XII. évfolyam, 2652. szám
Szenátusi tájékoztató
Képviselőházi tájékoztató
Felvételi vizsga nélkül a felsőoktatási intézményekbe
Pataki Júlia a pozitív diszkriminációért
Az igazságszolgáltatási rendszerről
Bővül a szociális háló
Jóváhagyták Verestóy Attila és Garda Dezső törvénykezdeményezését
Maros megyei hírek
Március 15 – Marosvásárhely
Bővített választmányi ülés Marosszentgyörgyön – Az elektoros jelölési rendszert választották
Iskola-névadó ünnepség Vámosgálfalván
Csíki hírek
Megbeszélés fiatal jelöltekkel
Szenátusi tájékoztató
***A Szenátus február 23-i ülésén három RMDSZ szenátor tett politikai nyilatkozatot.
Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor az Európai Parlament Külpolitikai Bizottságának Romániára vonatkozó jelentéséből az igazságszolgáltatás reformjával, pontosabban a bírák függetlenségének biztosításával kapcsolatos elmarasztaló észrevételeket emelte ki. Ezt követően arra kérte munkatársait, hogy tegyék meg utólagosan a szükséges módosításokat a törvényhozásban részlegesen már letárgyalt vonatkozó törvénytervezeteken, annak érdekében, hogy minél hamarabb elkezdődjék a Bírák és Ügyészek Legfelső Tanácsának megszervezéséről, és működéséről szóló törvénytervezet parlamenti vitája. A legsürgősebben korrigálandóknak azokat a törvényszövegeket jelölte meg, amelyek a bíróságok függetlenségének szaktárca általi csorbítását tehetik lehetővé. Hivatkozott arra, hogy egyaránt szó esett erről a mondott jelentésben, de ugyanakkor az Egyesült Államok bukaresti nagykövetének nyilatkozataiban, valamint a Bírák és Ügyészek Egyesületének nemrég megtartott értekezletén is.
***Markó Béla Maros megyei szenátor, szövetségi elnök a Szenátusban elhangzott politikai nyilatkozatában, az RMDSZ-t ezen a fórumon is érő, intoleráns, a választási kampány beindulásának jeleként felfogható vádaskodásokkal szembefordulva emlékeztetett arra, hogy az Szövetségi Képviselők Tanácsa nyilatkozatban állt ki ismételten Románia mielőbbi európai uniós integrációja mellett, és nem ért egyet a folyamat lelassítását, lefékezését, netán felfüggesztését eredményező semmilyen intézkedéssel.
Ami az autonómia eszményét illeti – mondta – ennek különféle formái már meghonosodtak Romániában, például a felekezetek autonómiája, a helyhatóságok autonómiája tény, a Helyi autonómia chartáját becikkelyeztük. A kisebbségek, a kisebbségi közösségek életére érvényes autonómia pedig lényegében két kívánalmat kell magába foglaljon: a kisebbségek ama jogát, hogy részt vehessenek a rájuk vonatkozó döntések meghozatalában, illetve azt, hogy saját maguk határozhassanak a kizárólag őket érintő kérdésekben. Az RMDSZ programjának szerves részét képezik a különböző autonómia formák-tette hozzá a szövetségi elnök.
Az autonómia eszménye a döntéshozatalnak ebben a két formájában ölt testet. Az, hogy ténylegesen milyen intézményi, közigazgatási, oktatási, kulturális területeken valósul meg, és miként változik, az már a többség és a kisebbség párbeszédétől függ, Romániában csakúgy mint másutt.
***Sógor Csaba Hargita megyei szenátor politikai nyilatkozatában a Szoboszlay-csoport pereként elhíresült ügyet, illetve annak utóéletét elevenítette fel. Az 1956-os forradalmat követő kirakatperek egyike volt ez, többek között 11 halálos ítélettel végződött, melyeket haladéktalanul végre is hajtottak. A túlélő volt politikai foglyok: Orbán Péter, Tamás László és a hozzátartozók, minden szóba jöhető forrást felkutatva kiderítették, hogy az ítéletet 1958 nyarán a Kolozs Tartományi Katonai Törvényszék Temesvárra kihelyezett tárgyalásán mondták ki, valamint azt, hogy a percsomó az 1958 május 30-i keltezésű 719. iktatószámot viseli. Halotti bizonyítványokat is sikerült kikérni, ezek dátuma l958. szeptember 1. A temesvári anyakönyv elhalálozási nyilvántartásában a bejegyzések azonban más-más, 1960 és 1971 közé eső, időpontokban lelhetők meg. Valószínűsíthető, hogy a halálraítélteket az aradi börtönből vitték utolsó útjukra. Egyes értesülések szerint a Temesvárhoz közeli mácsai erdőbe, mások szerint Jilavára. Az elhantolás bármelyik említett helyen megtörténhetett. A családtagok a szomorú emlékezetű esemény 45. évfordulóján szerettek volna koszorúkat helyezni a jeltelen sírokra. Ez azonban nem sikerült, ezért Sógor Csaba szenátor arra kérte kollegáit, hogy segítsenek a keresett információk megszerzésében.
Képviselőházi tájékoztató
*** Hat hargitai és egy máramarosi község megalapítására vonatkozó törvénytervezetet hagyott jóvá a Képviselőház plénuma
2004. február 23-án a Képviselőház plénuma megtárgyalta, és ma végső szavazással jóváhagyta az alábbi törvénykezdeményezés-csomagot:
Kelemen Hunor, Ráduly Róbert, Sógor Csaba kezdeményezők:
– A Hargita megyei Csíkszentkirály község átszervezése révén Csíkszentlélek község megalapítására vonatkozó törvénytervezet;
Verestóy Attila, Asztalos Ferenc, Antal István kezdeményezők:
Böndi Gyöngyike társkezdeményező:
Felvételi vizsga nélkül a felsőoktatási intézményekbe
***A plénum jóváhagyta az 1995. évi 84. számú Tanügyi törvény egyes cikkelyeit módosító 2003. évi 68. számú sürgősségi kormányrendeletet. A jogszabály elfogadott, az RMDSZ által támogatott változata szerint a líceumot végzett, érettségi bizonyítvánnyal rendelkező diákok, akik az utóbbi 4 iskolai év valamelyikében (a korábbi 2 évvel szemben) nemzetközi tantárgyversenyeken, valamint kontinentális szintű, világszintű, vagy olimpiai szintű művészi és sportversenyeken helyezést értek el, felvételi vizsga nélkül jogosultak beiratkozni felsőoktatási intézményekbe.
Kiemeljük továbbá, hogy az állami óvodai oktatás, illetve a kötelező oktatás számára biztosítottak az ingyenes tankönyvek. Ugyanezt az ingyenességet élvezik azon felsőéves líceumi tanulók is, akik szüleinek, vagy törvényes eltartóinak egy családfőre eső havi jövedelme megegyezik az országos, bruttó minimál alapfizetéssel, vagy annál kisebb.
Pataki Júlia a pozitív diszkriminációért
***Politikai nyilatkozatában Pataki Júlia RMDSZ képviselő a nemek közötti esélyegyenlőség előmozdításának fontosságára kívánta felhívni a közvélemény figyelmét. Elmondta, hogy bár alkotmányos garanciák, speciális törvények léteznek, amelyek adott esetben pozitív diszkriminációs intézkedéseknek is helyet adnak, és ily módon a nők arányos képviseletét de jure biztosítják a politikai életben, közéletben, a politikai akarat hiánya azonban gátat szab a nemek közötti esélyegyenlőség tényleges megvalósulásának.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a társadalom többségét képező nők aktív szerepvállalása a nem diszkriminatív normák, viselkedésformák előmozdításában és gyakorlatba ültetésében, illetve a törvényhozási, intézményi intézkedések és cselekvések támogatásában kell, hogy megmutatkozzon. Ugyanakkor nehezményezte, hogy a Képviselőházban, több mint egy éves lobby után, a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség bizottsága még nem alakult meg. Éppen ezért hangsúlyosan kérte a Ház vezetőségét, hozza meg a Házszabálynak megfelelő intézkedéseket, hogy ez a bizottság minél előbb bekapcsolódhasson a törvényhozási folyamatba.
A politikai nyilatkozat teljes szövege:
POLITIKAI NYILATKOZAT
Elnök Úr, tisztelt kollegák!
Mai felszólalásomban szeretném felhívni a közvélemény figyelmét a nők jogai, valamint a nemek közötti egyenlőség előmozdításának fontosságára.
Komoly probléma ez egy komoly társadalomban. Egy demokratikus társadalomban. Egy európai társadalomban. Azért mondom ezt, mivel egy társadalom demokratikus fejlődése a nők és férfiak között létező esélyegyenlőségen is lemérhető.
A kelet-európai országokhoz hasonlóan, Romániában a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség de jure létezik. Alkotmányos garanciák, speciális törvények léteznek, – A nők és férfiak közötti esélyegyenlőségre vonatkozó 2002. évi 202. számú törvény, valamint A diszkrimináció leküzdését célzó törvény – amelyek az esélyegyenlőséget hivatottak biztosítani a társadalomban, a közéletben, mi több pozitív diszkriminációt célzó intézkedéseknek is helyet adnak a nők közéletben és politikai életben való arányos képviselete érdekében.
Ami hiányzik, az a politikai tényezők akarata a nemek közötti egyenlőség de factogyakorlatba ültetésére vonatkozóan, ami Románia valódi demokratikus fejlődésének, és a civilizált európai országok családjába való illeszkedésének biztosítéka. Valamely társadalom fejlődéséhez elengedhetetlen valamennyi emberi tényező felhasználása, úgy a nőké, mint a férfiaké, akik különféle tapasztalatukkal hozzájárulnak a felmerülő problémák megoldásához, valamint egy olyan jövő előkészítéséhez, amely minden állampolgár igényeit kielégíti.
De ahhoz, hogy mi, nők, arányosan részt vehessünk annak a társadalomnak a modernizálásában, amelynek többségét képezzük, aktív szerepet kell vállalnunk
Azonos felelősségünk van egy életképes társadalom felépítésében, és aktív partnerek kívánunk lenni e felelősség vállalásában. Részt akarunk venni a politikai, társadalmi, gazdasági problémákat érintő, mindennapi életünket befolyásoló döntések meghozatalában. Úgy véljük, hogy érdekeinket, törekvéseinket csak mi, nők tudjuk hatékonyan képviselni. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy társadalmi jelenlétünkkel arányos képviseletünk kiegyensúlyozza majd a mindannyiunk javát szolgáló közéletet, és politikai életet.
Rendkívüli fontossággal bír a koherens és folytonos cselekvés egy, a nemek közötti egyenlőséget előmozdító mechanizmus létrehozása érdekében, amely kibocsátja, és gyakorlatba ülteti a nemek egyenlőségét biztosító jogszabályokat és politikákat.
És kezdeném a Képviselőházzal. Elfogadhatatlan, hogy több mint egy éves lobby után, a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség bizottsága még nem alakult meg. A Szenátusban pedig e procedúra nem haladta meg az egy hónapot. Vajon szenátor kollegáink reálisabbak vagy toleránsabbak a képviselő kollegáknál? Függetlenül attól, hogy nemtörődömségről, avagy a politikai akarat hiányáról van szó, felkérem a Képviselőház vezetőségét, hozza meg a Házszabálynak megfelelő intézkedéseket, hogy ez a bizottság a lehető legrövidebb időn belül elkezdhesse tevékenységét és így bekapcsolódjon a törvényhozási folyamatba.
Köszönöm a figyelmet.
Pataki Júlia
bukaresti képviselő
RMDSZ parlamenti csoport
Bukarest, 2004. február 23.
Az igazságszolgáltatási rendszerről
***A plénum napirendjén szerepeltek a bírák és ügyészek jogállásáról, illetve az igazságszolgáltatás szervezetéről szóló törvénytervezetek is. Különös jelentőséget kölcsönöz a témának az EU által megfogalmazott, az igazságszolgáltatás nem megfelelő működésére, kiszámíthatatlanságára és megbízhatatlanságára vonatkozó bírálat. EU integrációs elkötelezettségével összhangban az RMDSZ is úgy vélekedik, hogy e két sarkalatos fontosságú törvény bizottsági vitájára szánt idő nem volt elégséges. A plénum javaslatára a tervezeteket visszaküldték a szakbizottsághoz.
Bővül a szociális háló
***A családtámogatást célzó jogszabály-csomagot egészíti ki a családi pótlékot és a gyermekét egyedül nevelő szülőnek nyújtott támogatást szabályozó 2003. évi 105. számú sürgősségi kormányrendelet, amelyet a Képviselőház plénuma végső szavazással jóváhagyott. E szerint pénzbeli támogatásban részesülnek a kisjövedelmű gyermekes családok (ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az 1, 5 millió lejt). Ha a családot a 2001. évi 416. számú, a minimális garantált jövedelemről szóló törvényben előírt támogatás megilleti, az összegek 25%-al növekednek.
A jogszabály meghatározza a gyermekét egyedül nevelő szülő fogalmát, és szociális támogatásra szorult kategóriaként ismeri el. A támogatás összege a háztartásban lévő gyermekek számától és az egy családtagra jutó jövedelemtől (ugyancsak 1, 5 millió lej) függ.
Jóváhagyták Verestóy Attila és Garda Dezső törvénykezdeményezését
***A tavalyi, szenátusi elfogadást követően, hosszas viták eredményeként a Képviselőház plénuma is jóváhagyta Verestóy Attila szenátor és Garda Dezső képviselő törvénykezdeményezését, amely a Kormány 1998. évi 96. számú, az erdőrendtartás szabályozására és az országos érdekű erdészeti alap igazgatására vonatkozó rendeletének módosítását célozza.
E módosítás célja a magyarság szempontjából is oly jelentős erdővagyon nagy részének magántulajdonba, illetve közösségi tulajdonba való visszaszolgáltatása, valamint a magánerdészetek létrehozása következtében felmerült jogi problémák szabályozása. Bár a jogszabály nem tökéletes, jelentős előrelépést jelent az erdőkitermeléssel, és a fakereskedelemmel kapcsolatos ügyintézés leegyszerűsítésében.
Maros megyei hírek
Március 15 – Marosvásárhely
***Az RMDSZ megyei szervezete hamarosan véglegesíti március 15-i rendezvényeinek műsortervét. Az előző évekhez hasonlóan idén is lesz megemlékezés és koszorúzás a Bem-plakettnél, valamint a Székely Vértanúk emlékművénél, a Petőfi-szobornál pedig az ifjúsági szervezetek tartanak műsort. Este, a Kultúrpalota nagytermében zenés-táncos előadást rendez az RMDSZ. Fellép Komáromi István magyarországi zeneszerző és előadóművész. Az előadásra a belépés ingyenes.
Bővített választmányi ülés Marosszentgyörgyön / Az elektoros jelölési rendszert választották
***Tevékenység-elemző és a választási előkészületeket tárgyaló ülést tartott hétfőn este a marosszentgyörgyi RMDSZ-szervezet bővített választmánya. A tanácskozáson jelen volt Brassai Zsombor, a megyei szervezet ügyvezető elnöke.
Marosvásárhellyel szomszédos településen az RMDSZ-nek 11 tanácsosa van, illetve a Szövetségé a polgármesteri és az alpolgármesteri szék is. Orbán Balázs, a gazdasági-költségvetési szakbizottság vezetője azt tartja az elmúlt évek legnagyobb megvalósításának, hogy a község bevételeit 1,3 milliárd lejről 5,2 milliárdra növelték. Ennek köszönhetően dönthettek a szentgyörgyi iskola bővítéséről is – mert volt, amiből finanszírozniuk a munkálatokat. – Elodázódott viszont az önkormányzat tulajdonában levő kereskedelmi helyiségek értékesítése. Az ügyet rendezni kell, hogy a befolyó pénzt további befektetésekre fordíthassuk – mondta Orbán Balázs.
Simon Ferenc alpolgármester arról számolt be, hogy rendkívül nagy gondot jelentenek a szociális problémák, a község nem tud eleget tenni az összes igénylésnek. – Három havonta átlagban egyszer tudunk fizetni – vázolta a helyzetet. A szegény sorú gyerekek megsegítésére keddtől (mától) három teremben kezdődik délutáni foglalkozás, melynek keretében a közös tanulás mellett szerény ellátásban is részesülnek a kiskorúak.
Vízi József polgármester beszédében felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy bevezették Csejdre a gázt, minden évben lekövezték az oda vezető utat, továbbá közbenjártak, hogy a helyi autóbuszjárat ne szűnjön meg. Az elmúlt négy éves időszakban a község területén épült fel a megye egyik legkorszerűbb vállalata, illetve további sikerként könyvelhető el, hogy az önkormányzat bevételeit nagymértékben növelték a településen felépült üzemanyagtöltő állomások is.
A beszámolókat elfogadták, ezután a jelöltállítás mikéntjéről döntöttek. Brassai Zsombor közölte: ami a helyieknek megfelel, a megyei szervezetnek is jó. Ismertette a jelöltállítási lehetőségeket: mozgóurnás, állóurnás vagy elektoros módon választhatják ki azokat, akiket tanácsosi, illetve polgármesteri tisztségre jelölnek. Felvetődött egy negyedik módszer is, az elektorosnak és az állóurnásnak a keveréke, amelyben az előválasztási eredményeket közvélemény-kutatásként fognák fel, és aszerint is pontoznák a jelölteket. A jelenlevők végül az elektoros választás mellett döntöttek, tehát küldöttgyűlés dönti el, kik lesznek a Szövetség tanácsos jelöltjei a júniusi helyhatósági választásokon. Egy további döntés nyomán a küldöttgyűlésen a választmányi tagok mellett az az 50-70 személy vesz részt majd, akiket a körzetek megjelölnek.
Iskola-névadó ünnepség Vámosgálfalván
***Fogarasi Sámuel református lelkész, történetíróról nevezték el a vámosgálfalvi tanintézményt, az RMDSZ hathatós közreműködésével. A névadó ünnepségen jelen voltak a Szövetség megyei, kerületi és helyi képviselői. Borbély László parlamenti képviselő, a Területi Képviselők Tanácsának elnöke beszédében hangsúlyozta, minden talpalatnyi földért, minden magyar nyelvű tábláért és szoborért meg kell vívni a harcot. A névadási ceremóniára meghívták a magyarországi testvértelepülések képviselőit is.
A román tagozat pedagógusai távol maradtak a rendezvényről.
A vámosgálfalvi Fogarasi Sámuel iskolában 356 diák tanul, ebből 37-en a román osztályokban.
Csíki hírek
Megbeszélés fiatal jelöltekkel
***Mintegy negyven alcsíki fiatal részvételével tartott stratégiai megbeszélést Kozmáson a Csík Terület Ifjúsági Tanácsának elnöksége 2004. február 23-án, hétfőn.
A megbeszélésen az alcsíki ifjúsági szervezetek önkormányzati képviselő jelöltjei vettek részt és a március 28-i RMDSZ előválasztások előkészületeiről értekeztek, megtárgyalták annak eljárásbeli részleteit, majd egy képzésre került sor, amely keretében két témában tartottak előadást és konzultációt. Így a helyi önkormányzatok felépítése és működése és a nyilvános beszéd retorikai vonatkozásai kerültek megvitatásra.
Mint kiderült, több településen adódnak jelölési gondok, főként azokban a falvakban, ahol a helyi RMDSZ-vezetőség nem támogatja teljes mértékben azt, hogy az ifjúsági szervezet is állít jelölteket. A CSTIT a csíki medencében majd minden településen indít fiatal tanácsos-jelöltet, összesen több mint hetvenet.