RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2004. február 23., hétfő
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XII. évfolyam, 2651. szám, II. kiadás
Újabb állomás az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatában
Egyetlen települést sem szabad a magyar szótól kiüríteni
Előtérben a szociális kérdések
Kolozs megyei hírek
Kiértékelés Magyarszováton
Beszámoló a gyalui szervezetnél
Maros megyei hírek
A település sajátos gondjairól tárgyaltak Mezőkölpényben
Hunyad megyei hírek
Megújuló RMDSZ szervezet Vulkánban
Újabb állomás az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamatában
***Az egyházaktól eltulajdonított ingatlanok visszaszolgáltatásának folyamata újabb állomásához érkezett. A 2000. évi 94. számú sürgősségi kormányrendelet elrendelte a jogcímmel vagy jogcím nélkül elkobzott ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását, ám egyben kivételt is megfogalmazott azon ingatlanok esetében, amelyekben diplomáciai képviseletek, közoktatási, egészségügyi, vagy szociális intézmények, nem kormányzati szervezetek vagy politikai pártok működnek. A jogszabály kimondta azt, hogy ezekben az esetekben az egykori tulajdonos választhat a tulajdonjog visszaszerzése és 5 éves kényszerbérleti szerződés megkötése, illetve a pénzbeli kárpótlás között, melyet kormányhatározat pontosít.
Az RMDSZ vezetősége azóta is folyamatosan kérte, hogy megszülessen ez a szabályozás. A múlt pénteken, február 20-án elfogadott kormányhatározat rögzíti a kényszerbérleti szerződések esetében fizetendő bér összegét.
Az érvényes jogcím alapján elkobzott ingatlanok után járó bér összege a következő (zárójelben a telek után járó bér összege):
A jogcím nélkül elkobzott ingatlanok közül a kényszerbérleti szerződést kizárólag abban az esetben kell megkötni, ha ezekben állami iskolák és óvodák, kórházak, társadalomvédelmi intézmények, gyermek elhelyező központok, vagy aggmenházak működnek. Ebben az esetben a bérösszeg a következő:
1. iskolák és óvodák – 6000 lej/m2 (1500/m2)
2. kórházak – 6000 lej/m2 (2000/m2)
3. gyermek elhelyező központok, aggmenházak – 2000 lej/m2 (1000/m2)
A kormányhatározat továbbá rendelkezik arról, hogy amennyiben valamilyen okból kifolyólag a szerződés nem kerül megkötésre, a bérlő köteles minden hónap 10-én a jogszabály által megállapított bért kifizetni.
Mint ismeretes, a 2000. évi 94. számú sürgősségi kormányrendelet, illetve az azt jóváhagyó 2002. évi 501. számú törvény értelmében a kényszerbérleti szerződés tartama alatt a tulajdonos mentesül a tulajdonadó fizetése alól, az ingatlan fenntartásának költségeit pedig a felhasználónak kell állnia.
Egyetlen települést sem szabad a magyar szótól kiüríteni
***A kistérségi iskolaközpontok kialakításának előkészítése volt annak a tanácskozásnak a központi témája, amelyre 2004. február 20-án került sor Kolozsváron, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Oktatási Főosztályának szervezésében. A megbeszélésen a Szövetség területi oktatási alelnökei, valamint a magyar oktatásért felelős főtanfelügyelő helyettesek, tanfelügyelők mellett jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök, Murvai László, az Oktatási Minisztérium vezérigazgatója, Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, valamint Vetési László lelkész.
Kötő József oktatási ügyvezető alelnök mindenekelőtt a magyar oktatási hálózatban bekövetkező struktúraváltásra hívta fel a jelenlévők figyelmét. Ennek egyik okaként a demográfiai csökkenést jelölte meg. Meg kell vizsgálnunk, hogy milyen gondokat vet fel ez a magyar oktatásban, különösen a szórványoktatásban, ahol sok esetben a magyar gyerekeknek több mint fele román iskolába jár – hívta fel a figyelmet az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Az oktatási törvény módosítása, a tanintézetek finanszírozására vonatkozóan, hasonlóképpen kellő felkészülést kér tőlünk, hiszen ez végzetes károkat okozhat a magyar oktatásban, hisz a csökkenő gyereklétszám után járó fejpénz nem fogja fedezni a működtetési költségeket. Fel kell készülnünk a rontás kivédésére – fogalmazott Kötő József. Az ezt kivédő stratégia többlépcsős koncepció kidolgozása révén valósulhat meg: elsőként, már megtörtént, a regionális szórványhálózat tervezetének elkészítése, majd ezt a kistérségi oktatási központok kialakítása kell, hogy kövesse. El kell készíteni Erdély iskolatérképét, a kistérségek kialakításában tekintetbe véve a földrajzi-gazdasági adottságokat, a kistérségeket összekötő kulturális hagyományokat, megjelölve az ingázási lehetőségeket, a bentlakásos rendszer létrehozásának feltételeit stb. – vázolta a szakma képviselői előtt álló feladatokat az ügyvezető alelnök. Majd hangsúlyozta: olyan iskolatérképet kell kialakítani, amely közösségünk fenntartását segítheti. A kis közösségek keretében kialakuló oktatási és egyházi központok kapcsán Kötő József fontosnak tartja a helyi oktatási potenciál figyelembe vételét, valamint az értelmiség hazavonzását: „Egyetlen települést sem szabad magyar szótól kiüríteni.”
„Nem hiszem, hogy nincs megoldás, hogy a romániai magyar oktatás ügye kilátástalan lenne. Ehhez azonban nem szabad passzívan szemlélnünk mindazt, ami körülöttünk zajlik” – mondta Takács Csaba ügyvezető elnök a tanácskozáson elhangzott felszólalásában. Nem fogadható el az sem, hogy 180.000 diák tanul magyar oktatási intézményben, ennél azonban sokkal többen lehetnének, ha nem kellene számot vetnünk azzal a körülbelül 40.000 magyar anyanyelvű diákkal, akik román nyelvű intézményekben folytatják tanulmányaikat. Ezeken az arányokon tanároknak, diákoknak, szülőknek, politikusoknak kell közös erőfeszítéssel megpróbálniuk javítani. Szakmai szolidaritás, polgári összefogás, politikai közreműködés szükséges ahhoz, hogy a minőségi anyanyelvű oktatás erejét növeljük – fogalmazott az RMDSZ ügyvezető elnöke. Takács Csaba felhívta a figyelmet a tankönyvek problémájára. Ennek kapcsán emlékeztette a jelenlévőket, hogy az oktatási minisztérium kiírja a felekezeti oktatás számára a tankönyvpályázatot, jelenleg csak az I-II. osztály számára, így lassan az alkotmánymódosítás nem csak politikai nyilatkozatok szintjén fog élni, hanem tapasztalható lesz ennek tételes beépülése a minisztérium feladatai közé. Takács Csaba kiemelte: el kell kezdeni azt a műhelymunkát, amelynek eredményeként olyan tankönyveink lehetnek, amelyek magyar szerzők munkái.
A kistérségi iskolaközpontok kialakítása érdekében az Oktatási Főosztály és a Szórvány Alapítvány egy szakszerű felmérést kíván elvégezni. Ennek érdekében kidolgoztak két, egy településre és egy iskolákra vonatkozó kérdőívet. Kádár Magor szociológus felkészítette a jelenlevőket, kérdezőbiztosi minőségükben, a kérdőívek kitöltésének szakszerű elvégzésére. A meghívottak átvehették a megyéik számára előkészített kérdőívcsomagokat, hogy ezek eljuthassanak minden településre és iskolába, ahol magyar nyelvű oktatás folyik, ugyanakkor vállalva, hogy felkészítik a helyi kérdezőbiztosokat. A jelenlevők megegyeztek, hogy a kérdőívek kitöltésének határideje 2004. április 20. A kérdőívek alapján elkészítendő megvalósíthatósági tanulmányt közvitára bocsátják. Kiemelték, hogy a megvalósíthatósági tanulmány ugyanakkor az alapítványok munkaeszközéül fog szolgálni, hogy támogatásaikat célszerűen, hatékonyan egységes oktatási stratégia jegyében ítélhessék oda.
Előtérben a szociális kérdések
***Olyan jellegű párbeszédet kívánunk ma kialakítani, amelynek elsődleges célja olyan kapcsolódási pontok és együttműködési keretek kialakítása, amelyek lehetővé teszik a folyamatos kommunikálást, érdekegyeztetést, konzultálást az érintett szféra képviselői és a törvényhozók, illetve az önkormányzatok között – hangsúlyozta Porcsalmi Bálint ügyvezető alelnök azt a tanácskozást követően, amelyre a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ügyvezető Elnökségének Szórvány és Szociális Főosztályának szervezésében került sor 2004. február 20-án, Kolozsváron. A megbeszélésen mintegy húsz, szociális problémákkal foglalkozó a romániai magyar civil szervezet képviselője vett részt, mindemellett jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök, valamint a Szövetség szociális kérdésekkel foglalkozó parlamenti képviselői: Böndi Gyöngyike, Pataki Júlia, Kerekes Károly és Winkler Gyula.
Takács Csaba szerint a hasonló jellegű tanácskozások olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek leginkább foglalkoztatják a magyar közvéleményt: mi lesz a megélhetéssel, miből fedezzük költségeinket, stb. Az RMDSZ nem tudja egyedül ezeket a kérdéseket megoldani, csak könnyíteni tud azoknak a rászorulóknak a helyzetén, akiket a szociális kérdésekkel foglalkozó civil szervezetek már rég megkerestek – hangsúlyozta az RMDSZ ügyvezető elnöke. A Szövetség támogatja a civil szervezetek munkáját törvény, jogalkotás szintjén, ugyanakkor igyekszik érvényesíteni azt az álláspontot, amelyet a szociális kérdésekkel foglalkozó szervezetek képviselnek. Takács Csaba hangsúlyozta azt is: a szakmai vitának akkor van értelme, ha abban valóban a legfontosabb dolgokra utalnak. A célravezető vita számunkra segítséget jelent, együttműködésnek tekintjük – fogalmazott az ügyvezető elnök.
Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő, a Képviselőház munkaügyi és szociális bizottságának tagja Az önkormányzatok szerepe a szociális kérdések kezelésében című előadásában az érvényben lévő jogszabályokat ismertette, Pataki Júlia parlamenti képviselő, a Képviselőház egészség- és családügyi bizottságának tagja pedig az egészségügyi kérdésekre, fogyatékos személyekre és hátrányos helyzetű csoportokra vonatkozó jogszabályokat foglalta össze. A civil szféra támogatásának lehetőségeiről, pontosabban a személyi jövedelemadóból célirányosan felajánlható egy százalékról tartott előadást Winkler Gyula, a Képviselőház költségvetési, pénz- és bankügyi bizottságának tagja, a szociális szolgáltatásokról szólt Kerekes Károly a Képviselőház munkaügyi és szociális bizottságának tagja.
A jelenlévők felszólalásából egyértelműen kiderült: kommunikációra van leginkább szükségük, a szociális kérdésekkel foglalkozó civil szervezetek igenis igénylik azt, hogy részt vegyenek a döntések meghozatalának folyamatában. Porcsalmi Bálint ennek kapcsán hangsúlyozta: az RMDSZ területi, helyi szervezetei, önkormányzati képviselői révén kíván együttműködni a nem-kormányzati szervezetekkel, és fogja támogatni ezek tevékenységét.
Kolozs megyei hírek
Kiértékelés Magyarszováton
***Falugyűlésen folytatódott az RMDSZ-es helyi tanácsosok, polgár- és alpolgármester 4 éves tevékenységének kiértékelése, 2004. február 22-én vasárnap Magyarszováton. Az RMDSZ helyi választmánya február 17-én tartotta az első kiértékelést, majd vasárnap falugyűlés keretén belül folytatták a gyűlést. Mintegy 150 személy jelenlétében a polgármester felolvasta a választmány által már elfogadott jelentést az eddigi megvalósításokról.
A megyei RMDSZ részéről jelen volt Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, megyei elnök, Kerekes Sándor a Megyei Tanács alelnöke, Boros János Kolozsvár alpolgármestere és Pálffy Zoltán megyei tanácsos.
A polgármester beszámolóját közel négy órás heves vita követte, a falugyűlés végül elfogadta a jelentést.
Kónya-Hamar Sándor ismertette az SZKT határozatát a helyhatósági választásokra vonatkozólag, így április 18-án urnás előválasztásra kerül sor, ahol a jelöltek megméretkeznek. (a magyar lakosság aránya a községben közel 51%)
Beszámoló a gyalui szervezetnél
***Vasárnap február 22-én tartotta rendes évi beszámoló gyűlését az RMDSZ gyalui szervezete. Ennek keretében kiértékelték az elmúlt év munkáját. A feltett kérdésekre Okos Károly helyi tanácsos válaszolt. Egyik legsúlyosabb gondként az iskola magyar tagozatának sorsát jelölték meg a résztvevők, mivel a településen sok szülő nem adja magyar osztályba a gyermekét. Az általuk felhozott indok az, hogy az említett esetben a gyerekeknek kevesebbet kell tanulniuk és magyar nyelvből nem kell vizsgázniuk.
A gyűlés második felében a helyi tanácsosok beszámolója következett, majd ezek kiértékelésére és titkos szavazással történő elfogadására került sor. A 3-tagú RMDSZ-frakció mindhárom tagjának beszámolóját elfogadta a közgyűlés.
A gyűlésen meghívottként részt vett: Eckstein Kovács Péter szenátor, Vekov Károly parlamenti képviselő és Bitay Levente megyei ügyvezető elnök, akik a felmerülő kérdésekre válaszoltak. A megyei szervezet részéről jelen volt: Schwarz Róbert és Csoma Botond a megyei kampánystáb tagjai.
Maros megyei hírek
A település sajátos gondjairól tárgyaltak Mezőkölpényben
***14 éve nem volt tisztújítás a faluban, a helyi RMDSZ-szervezet nem működött, a település lakói sajátos elszigeteltségben, rendkívül nehéz körülmények között élnek – ezek voltak a február 19-én, csütörtökön rendezett mezőkölpényi tisztújító közgyűlés fő témái. A rendezvényen meghívottként jelen volt Brassai Zsombor, a megyei szervezet ügyvezető elnöke és Szabó Levente, a mezőcsávási kerület vezetője.
A megbeszélésen kb. 35-40-en vettek részt, ami, „tekintettel arra, hogy kis faluról van szó, azt jelenti, hogy a helyi közösség érdeklődéssel fogadta látogatásunkat”, mondta Brassai Zsombor. A közgyűlésen hét tagú választmányt választottak, majd a település sajátos gondjait vitatták meg. – A faluba rendkívül nehéz körülmények között, csak terepjáró autóval lehet eljutni. Az utat utoljára 1971-ben javították, emiatt a mentő nem tudja megközelíteni a helységet, orvosi ellátás nincs, a pedagógusok sem tudnak rendszeresen bejárni, hogy tanítsák az 1-4. osztályosokat, az 5-8. osztályosoknak 12 km-t kell naponta gyalogolniuk a szabédi iskolába, és vissza, gyenge a közvilágítás – a falu önkormányzati képviselőjének kezdeményezésére a tanács egy évvel ezelőtt megvásárolt 17 új lámpatestet, ezeket azonban ma sem szerelték fel – vázolta a helyzetet az ügyvezető elnök. Brassai Zsombor beszámolt arról is: tájékoztatta a helybelieket a községről való leválás előnyeiről, tekintettel az akkor küszöbön álló (február 22-i) népszavazásra. – Ha kevesebb falu alkot egy községet, jobban odafigyelnek az egyes települések gondjaira – mutatott rá.
Sikertelen referendum Mezőcsáváson
*** Sikertelen volt a vasárnapi, mezőcsávási népszavazás, amelyet a község településeinek szétválása ügyében rendeztek. Ez volt a második referendum, amelyet viszonylag rövid idő elbukott a helység – ezúttal mindössze harminc szavazat hiányzott.
A hatóságok ahhoz kérték a lakosság beleegyezését, hogy Mezőcsávás három részre szakadjon: alkosson egy községet Mezőszabad és Galambod, egy másikat Mezőcsávás, Mezőfele és Mezőménes, illetve egy harmadikat Mezőszabéd, Kölpény és Bazéd.
Hiába hirdették azonban a részvétel fontosságát szórólapokon, plakátokon, kopogtatócédulákon és gyűléseken is, a referendum ezúttal is sikertelen volt: harminc szavazat hiányzott ahhoz, hogy érvényes legyen a lakossági vélemény-nyilvánítás. Mezőcsáváson volt a legkisebb, alig 20%-os a részvétel. A falu 44%-a román, 38%-a magyar és 18%-a cigány nemzetiségű.
Hunyad megyei hírek
Megújuló RMDSZ szervezet Vulkánban
***Február 19-én tartották a Hunyad megyei Vulkánban, az RMDSZ helyi szervezetének tisztújító közgyűlését. Az ötről kilenc tagúra bővülő választmányban helyet kapott a református egyház képviselője, az iskola aligazgatója, valamint a leköszönő elnök is. Új elnökké Pepelean Tildát választották, aki több éve lelkes szervezője a vulkáni közösségi életnek. A jelenlévők MKT-küldöttet is választottak a csütörtöki közgyűlésen, melyen a szomszédos, lupényi szervezet két képviselője mellett részt vett Winkler Gyula parlamenti képviselő, a Hunyad megyei szervezet elnöke, valamint Kövessi Botond Levente ügyvezető elnök.