RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2004. február 23., hétfő
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XII. évfolyam, 2651.. szám, I. kiadás
Erős marad-e a magyarság érdekvédelme a parlamentben és az önkormányzatokban – íme a választások tétje – SZKT-összefoglaló
***Továbbra is a román-magyar viszony jelenti az igazi törésvonalat, vagyis a magyar közösségnek mindaddig egységesnek kell maradnia, amíg helyzetét nem lesz képes megnyugtatóan rendezni Romániában. Ugyanakkor rendkívül fontos a magyarországi és az európai támogatás ahhoz, hogy az erdélyi magyarság növelhesse és kihasználhassa esélyeit – mondta szombaton Marosvásárhelyen Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. A Szövetségi Képviselők Tanácsának 2004. február 21-i marosvásárhelyi ülésén Markó Béla politikai beszámolójában ismételten a romániai magyarság egységéért szállt síkra, és nyomatékosan felhívta az egybegyűltek figyelmét arra, milyen veszélyeket rejt magába, ha a magyarságon belül az Szövetséggel szemben bármilyen alternatív szervezet külön jelölteket indít az idei helyhatósági, vagy a parlamenti választásokon. A választás tétje az, hogy a magyarság továbbra is erős marad-e a román parlamentben és az önkormányzatokban, befolyással lehet-e a jövőben is a romániai eseményekre, cselekvő részt vállalhat-e az európai integrációs folyamatban, sikerül-e majd kialakítani a romániai fejlesztési régiókat, akar-e teljes körű, önálló anyanyelvű oktatási intézményrendszert, növekvő önkormányzati hatásköröket, saját rádiót és televíziót, észak-erdélyi autópályát, modern úthálózatot, korszerű Erdélyt. Ehhez képes sokkal kevésbé fontos, bár nem mellékes, hogy ezek a magyarok baloldaliak vagy jobboldaliak, szociáldemokraták, liberálisok, kereszténydemokraták vagy konzervatívok, mérsékeltek vagy radikálisok, székelyek vagy partiumiak-e – szögezte le a Szövetség elnöke. „Nem csupán szavazni fog a romániai magyar választó 2004-ben, hanem a szó szoros értelmében választania is kell majd, hogy folytatjuk-e egységesen a küzdelmet jogainkért, vagy viszálykodó pártokra bontjuk ezt a közösséget, és azt is elveszítjük, amit eddig kivívtunk” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy az RMDSZ nyitott, befogadó és demokratikus legyen: nem szabad a bírálatokra bezárkózással válaszolnia, meg kell hallgatnia az elégedetleneket, helyt kell adnia minden tisztességes véleménynek a szervezeten belül, ugyanakkor úgy vélte, hogy az erdélyi magyarság esélyeinek a növelésében és hatékony kamatoztatásában alapvetően fontos a magyarországi és európai támogatás. „Magyarországtól elvárjuk, hogy egy közös nemzetpolitika kialakítására törekedve próbálja egyformán szeretni a határon túli nemzettársait, és ne tegyen különbséget pártok, ideológiák szerint” – hangoztatta Markó Béla, határozottan kérve a magyar kormányt, hogy ne csökkentse a romániai magyarság kultúrájának, oktatásának, szellemi életének a támogatására szánt összegeket.
Az RMDSZ modern, európai, versenyképes magyarságot ajánl a sorvasztó bezárkózás, a meddő múltba nézés helyett a romániai magyar közösségnek. Fontosnak érzi a magyar nemzeti szimbólumok, a magyar nyelv és kultúra szabad használatát, a tulajdonkérdés teljes rendezését, a felekezeti oktatást, Erdély etnikai viszonyrendszerének és közigazgatási berendezkedésének újragondolását, a helyi közösségek szociális, gazdasági, infrastrukturális gondjainak orvoslását, a korrupció felszámolását, a szegénység visszaszorítását – mondta politikai beszámolójában Markó Béla.
Az RMDSZ elnökének politikai beszámolóját követő vita során a frakciók nevében szólaltak fel a szövetségi képviselők, aki hozzászólásaikban olyan kérdésekre világítottak rá mint a közelgő helyhatósági választások kérdése, ezen belül többen kifogásolták azt, hogy egyes RMDSZ-es parlamenti képviselők a Magyar Polgári Szövetség polgármester-jelöltjei, ugyanakkor szó került arról, hogy a jövőben is szükséges a parlamenti együttműködés, ennek feltételeit és módozatait azonban konkrétan meg kell fogalmazni, le kell szögezni. Az egyéni felszólalások során is szóba került a parlamenti együttműködés kérdése, ugyanakkor a felszólalók egyetértettek abban, hogy mindent meg kell tenni az erdélyi magyarság egységének megőrzése érdekében. Felszólalásában Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök nyíltan kiállt az egység eszméje mellett, valamint kifejtette: A felénk nyújtott kezet elfogadni kell, elutasítani, ellökni vétek, mert egymásba fonódó kezek tartják fenn a világot. Az RMDSZ felénk nyújtott keze a visszakapott épületek, a kétnyelvű feliratok, a felekezeti oktatás. Továbbá hozzátette: véleménye szerint a jóság és gonoszság „elitjei” tudják jó vagy rossz irányba vezetni a világot. Következtetésképpen elmondta: mindig azokat kell elfogadni vezetőknek, akiknek a „gondolata, szava, tette egy irányba mutat”. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke hozzászólásában hangsúlyozta: véleménye szerint a nemzeti tanácsok és polgári körök az autonómia kapcsán „pozitív témát negatív üzenetként fogalmaznak meg”. Az az autonómia-koncepció, amely az RMDSZ 1996-os dokumentumában megfogalmazódott, mára jelentős mértékben megvalósult-tette hozzá.
A Szövetségi Képviselők Tanácsa ezt követően Hajdú Gáborral egészítette ki az Etikai Bizottságot, valamint egy olyan határozatot fogadott el, amelynek értelmében az SZKT nem semmisítheti meg az Etikai Bizottság döntését, legfeljebb nem ért azzal egyet. Az Etikai Bizottság döntését csak az érintett személy fellebbezheti meg az EB fellebbviteli szervénél.
Ezek után Nagy Zsolt, az RMDSZ területi szervezetiért felelős ügyvezető alelnöke az önkormányzati választási program elveit ismertette, amelyek a következők: nyitottság, egységes képviselet, szakértelem, partnerség. Az önkormányzati választási program fő célkitűzése a lakosság életminőségének javítása, a közösségi érdekképviselet megerősítése, az Európai Unióhoz való felzárkózás. A választási program megvitatása során többen hangsúlyozták a fiatalság helyzetbe hozásának a szükségességét, valamint a vállalkozók megszólításának a fontosságát, akikkel partneri viszonyt kell kialakítani.
Az SZKT néhány ellenszavazat és tartózkodás mellett elfogadta Markó Béla politikai helyzetjelentését és az RMDSZ önkormányzati választási programját, majd nyilatkozatot fogadott el az Európai Parlament külügyi bizottságának Romániáról szóló jelentéséről.
Markó Béla szövetségi elnök a felszólalásokban elhangzottakra válaszolva hangsúlyozta, hogy az RMDSZ egységét meg kell őrizni, ugyanakkor a romániai politikai életen belül keresni kell az együttműködés lehetséges formáit. Hozzátette: alapvető kérdés az, hogy a minket érintő kérdésekben együtt tudjunk dönteni, függetlenül attól, hogy ki milyen platformhoz, ideológiai csoportosuláshoz tartozik. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a felmerülő kérdéseket a román politikai elittel közösen kell megoldani, nem szabad azonban olyan illúziókat táplálnunk, hogy olyan állapotban vagyunk, amikor a liberális a liberálissal, a kereszténydemokrata a kereszténydemokratával jobban együtt tud működni, mint a magyar a magyarral. Ha 2004-ben erős politikai képviseletet tud felmutatni a romániai magyarság, az tovább fog erősödni, gyorsulni fognak a számunkra kedvező megoldások. Vagy ezt választjuk, vagy kizárjuk a romániai magyarságot ebből a folyamatból – mutatott rá a szövetségi elnök.
A kormánypárttal való esetleges együttműködésről szólva úgy vélte, választási évben az RMDSZ és a magyarság számára legfontosabb a politikai stabilitás, illetve az, hogy ne szabaduljanak el a magyarellenes indulatok, és ne az ultranacionalista retorika határozza meg a választási kampányt.
A közelgő Március 15 –re reflektálva elmondta: felkért mindenkit, ebben az évben is méltóképpen, egységben ünnepeljék meg az erdélyi magyarság legfontosabb ünnepét. Kivívtuk, hogy szabadon ünnepelhetünk, de méltóképpen is kell ünnepelni, hiszen mindannyiunk számára van üzenete. Ez az ünnep mindannyiunké, senki sem sajátíthatja ki magának – jelentette ki a szövetségi elnök.
Mellékletben küldjük a szövetségi elnök politikai beszámolóját, az SZKT-n elfogadott határozatot, valamint az RMDSZ önkormányzati választási programjának alapelveit.
NYILATKOZAT
az Európa Parlament külügyi bizottságának Romániáról szóló jelentéséről
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elengedhetetlen feladatnak tartja országunk mielőbbi EU-csatlakozását. Álláspontunk szerint az integrációs folyamat felgyorsítása alapvető érdeke a romániai magyar közösségnek.
Az Európa Parlament külügyi bizottságának 2004. február 19-i, Románia integrációs folyamatáról szóló jelentése az ország fejlődését, valamint a nyugati államokhoz történő közeledését gátoló jelenségekre hívja fel a román hatóságok figyelmét. Szövetségünk osztja az Európa Bizottság tavalyi országjelentésében is sérelmezett, a romániai társadalom valamennyi területét sújtó korrupcióval kapcsolatos aggályait, károsnak ítéli a működő piacgazdaságot elősegítő intézkedések hiányát, ártalmasnak tartja, hogy a közigazgatási és igazságügyi reformokat célzó lépések lassúak és következetlenek. Ugyanakkor, az RMDSZ megelégedéssel fogadja, hogy a Strassburgban elfogadott jelentés szorgalmazza a kisebbségi nyelvhasználatnak a romániai oktatási rendszerben történő kiterjesztését, a csángók magyar nyelvű oktatásának kibővítését, valamint az egyházi vagyonok visszaszolgáltatását.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség meggyőződése, hogy az európai képviselők által felvetett problémák megoldását nem az EU-csatlakozási tárgyalások felfüggesztése vagy lelassítása szolgálja, hanem ellenkezőleg: az integrációs folyamat felgyorsítása. Véleményünk szerint a strassburgi és brüsszeli bírálat akkor válhat Románia és a romániai magyar közösség hasznára, ha ennek eredményeképpen a közösségi értékeket és gyakorlatot az eddiginél hatékonyabban fogják érvényesíteni az integrációért felelős intézmények.
Elfogadta a SZKT és SZET együttes ülése, Marosvásárhelyen, 2004. február 21-én
Egységes képviselet, felelős önkormányzat
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség
önkormányzati választási programjának alapelvei
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a települési önkormányzatokat a helyi autonómia alappilléreinek tekinti. A helyi autonómiát értékként kezeli, és döntő jelentőséget tulajdonít az önkormányzatok szerepének a gazdasági, szociális, oktatási és kulturális kérdések megfelelő megoldásában, az életminőség javításában.
Beigazolódott, hogy a jól működő, hatékony önkormányzatok jelentik az igazi lehetőséget arra, hogy a magyarok által lakott települések fejlesztését biztosítani tudjuk; megfelelő támaszt és segítséget tudjunk nyújtani a vállalkozók és a civil szféra számára; a településeink fejlődéséhez szükséges intézményeket fenntartsuk; humán és természeti erőforrásainkat hatékonyan értékesítsük; szociális gondjainkra valódi megoldásokat találjunk – hozzájárulva ezáltal a magyar közösségnek a szülőföldön való boldogulásához.
A helyi önkormányzatok fokozatosan közösségünk központi mozgató erejévé váltak. Az elmúlt időszakban az önkormányzatok új hatásköröket, új feladatokat kaptak, ezáltal felértékelődött az a szerep, amelyet a helyi közösségek életében betöltenek.
Annak érdekében, hogy a következő időszakban erős, hatékony és felelős önkormányzati képviselete legyen, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a következő értékeket tartja meghatározónak:
Nyitottság – Egységes képviselet
A Szövetség önkormányzati képviselőinek jelölési folyamata a nyitottság jegyében zajlik, lehetőséget teremtve bárkinek, aki megfelel a választási törvény és az RMDSZ kritériumrendszerének, hogy jelöltesse magát, és részt vegyen a belső megmérettetésen. A nyitottság alapelvének értelmében érvényesül az RMDSZ belső pluralizmusa, a Szövetségen belüli politikai irányzatok bármely képviselőjének egyforma lehetőséget biztosítva a jelölésre és a megméretkezésre.
A helyi magyar közösségek érdekeinek hatékony érvényesítése az egységes képviselet révén valósulhat meg. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség célja az önkormányzati frakciók megerősítése mind számbeli, mind pedig a közös program iránti elkötelezettségükben. A közösség érdeke nem rendelhető alá politikai vitáknak, cél a közösség bizalmát élvező, lehetőleg konszenzusos döntések meghozatala, a közös fellépés a közös célok érdekében.
Szakértelem
Az önkormányzatokban követelmény a szakszerűség, a szakemberek megbecsülése, véleményük elfogadása. Gondoskodni kell a megfelelő szakemberek, elsősorban a helyi értelmiségiek bevonásáról a különböző döntések előkészítésébe és kivitelezésébe. Az önkormányzati képviselők és szakemberek számára folyamatosan biztosítani kell az információhoz való hozzáférést, a továbbképzést, a szakmai fejlődés lehetőségét. Ennek megvalósítására erős országos képviselettel rendelkező, nemzetközi szinten elismert egységes érdekképviselet alkalmas.
Partnerség
Az önkormányzatoknak a település fejlesztése érdekében együtt kell működniük minden lehetséges partnerrel, bevonva őket a fejlesztési programok kidolgozásába és megvalósításába. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a helyi eredmények elérésében maga a lakosság az elsődleges partner. A jövő önkormányzatai szolgáltató önkormányzatok, ezért folyamatosan együtt kell működniük a helyi társadalom szereplőivel, az egyházakkal, a vállalkozókkal, a civil szférával, a szakmai- és rétegszervezetekkel. Ugyanakkor továbbra is nyitottnak kell lenniük a különböző térségi, regionális és nemzetközi együttműködésre.
A fenti alapelveket figyelembe véve a jövő önkormányzatainak a következő tevékenységi területeken kidolgozott programok megvalósítására és támogatására kell hangsúlyt fektetniük:
A lakosság életminőségének javítása
Az önkormányzatok elsődleges feladata a településfejlesztés. Az RMDSZ fontosnak tartja a közművesítési beruházások folytatását és felgyorsítását, a közüzemi szolgáltatások fejlesztését, az infrastrukturális befektetések elősegítését. A településfejlesztés kiemelt területei: az úthálózat karbantartása, a víz- és földgáz bevezetése, a csatornázás, a telefonhálózatok kiterjesztése és felújítása, a közvilágítás biztosítása.
Az önkormányzatok támogatják a mezőgazdaság átalakulását, az agrárium EU csatlakozásra való felkészítését úgy, hogy az lehetővé tegye az önmagát megújítani és fenntartani képes falusi társadalom létrejöttét. Az RMDSZ támogatja a mezőgazdaság fokozatos beillesztését egy komplex vidékfejlesztési programba. Önkormányzataink lehetőségeikhez mérten támogatják a falugazdász, falugondnoki szolgáltatás létrehozását.
Az önkormányzatok feladata – a település (és környéke) természeti, földrajzi jellegzetességeinek és lehetőségeinek figyelembevételével – egy megvalósítható helyi gazdasági stratégia kidolgozása. Az önkormányzatoknak minden lehetséges eszközt fel kell használniuk arra, hogy településeiket vonzóvá tegyék a már meglévő vállalkozások, illetve a befektetők számára, e tekintetben a cél a befektetés-barát környezet megteremése. Ebben az önkormányzatok eszközei lehetnek: a helyi adókedvezmények, az adminisztratív akadályok elhárítása, a bürokrácia egyszerűsítése, a gazdasági kérdések depolitizálása a döntéshozatalban, a település európai szintű megjelenítése. A költségvetési források kiegészítésében a településfejlesztési, gazdasági vagy humanitárius finanszírozási programok feltérképezése és sikeres megpályázása jelenthet megoldást.
Az egészségügyi ellátás javításának terén cél az önkormányzatok hatékonyabb szerepvállalása, kiegészítő anyagi és tárgyi erőforrások felkutatása, bevonása. Az önkormányzatok és az egyházak, valamint civil szervezetek közötti partnerség által támogatni a kezdeményezett karitatív egészségügyi programokat, illetve az egészséges életmódot ösztönző tájékoztatást.
A helyi önkormányzatoknak szerepet kell vállalniuk a szociális biztonság javulásának elősegítésében a közösségi szolidaritás növelése és a szociálisan hátrányos helyzetben lévők megsegítése érdekében. Cél a szociálisan hátrányos helyzetű társadalmi rétegek számára sajátos programok kidolgozása, a velük foglalkozó intézmények és szervezetek támogatása. Eszköz lehet a társadalmi és szociális problémákkal foglalkozó szakemberek bevonása a speciális kérdések megoldásába, illetve a felnőttképzéshez és a munkaerő-átképzéshez szükséges programok beindítása és felkarolása. Az önkormányzatoknak támogatások bevonásával egyszerre kell ösztönözniük az új lakások építését és a meglévő állományok felújítását, hozzájárulva ezáltal elsősorban az ifjúság támogatásához és itthon maradásához, valamint a magyar pedagógusok számára szolgálati lakások biztosítása által, az oktatási színvonal növeléséhez.
Az önkormányzatok feladata a lehetőségekhez mérten támogatni a közbiztonság javítását. Ezen a területen az önkormányzatok elsődleges szerepe a megelőzés, ide tartozhat a szociális gondok elleni hatékony fellépés.
Az önkormányzatok feladata elősegíteni a természeti és épített környezet védelmét. A települések tisztasága, az ivóvíz minősége, a szeméttárolás kérdésének megoldása az elkövetkező évek prioritásai közé tartozik. Az önkormányzatoknak kiemelten oda kell figyelniük az épületek védelmére és felújítására, a települések arculatának kialakítására, a településrendezésre.
A lakosság életminőségének javításához a szabadidőtöltés lehetőségeinek a biztosítása is hozzájárul. Ezért az önkormányzataink elősegítik a különböző tömegsportolási lehetőségek, többcélú sportlétesítmények, játszóterek kialakítást, építését.
Közösségi érdekképviselet
Az RMDSZ önkormányzati képviselőinek biztosítaniuk kell a magyar közösségek gazdasági fejlődését, történelmi-kulturális hagyományainak megőrzését és ápolását, az anyanyelvhasználatot a közintézményekben, a magyar kulturális és oktatási intézmények fenntartását és fejlesztését.
A helyi önkormányzatoknak kiemelkedő szerep jut visszaszerzett javaink (földek, erdők, ingatlanok) megtartásának és felhasználásának elősegítésében. Olyan közösségi programok és intézmények létrehozása szükséges, amelyek a magyar lakosságnak visszaadott javakat hasznosítják (például közbirtokossági társulások).
Az önkormányzatokra jelentős szerep hárul az oktatás terén is. Cél a minőségi anyanyelvű oktatás megvalósításához való hozzájárulás az oktatásban jelentkező adminisztratív gondok orvoslása, a rendelkezésre álló anyagi alapok optimális kihasználása, illetve egyéb források felkutatása révén. Az önkormányzatoknak helyi szinten olyan jellegű iskolarendszer és szakoktatás létrehozását kell támogatniuk, amely összhangban van a helyi munkaerőpiac igényeivel, és szem előtt tartja az Európai Uniós követelményeket. Az önkormányzatok fokozott figyelmet szentelnek intézményfenntartó szerepkörüknek.
A művelődési élet és a kultúra területén önkormányzati képviselőinknek hangsúlyosabb szerepet kell vállalniuk. Támogatni kell azokat a hivatásos intézményeket és civil szervezeteket, amelyek kultúránk, hagyományaink, nemzeti identitásunk megőrzését és megerősítését szolgálják. Szorgalmazni kell szakembereink bevonását a közös érdekeltségű intézményekbe, és lehetőségekhez mérten támogatni kell a helyi magyar tudományos tevékenységet. Az önkormányzatok arányosan támogatják a magyar művelődési életet.
Történelmi egyházaink helyi intézményei az önkormányzatok partnerei a társadalomszervezésben. A lehetőségekhez mérten támogatni kell az egyházak karitatív programjainak (öregotthonok, gyermekotthonok, szociális tevékenységek) megvalósulását. Az önkormányzatok továbbra is lehetőségeikhez mérten támogatják a történelmi egyházakat.
Az RMDSZ szorgalmazza az ifjúság sajátos problémáinak megoldására szakosodott intézmények, rétegszervezetek és programok támogatására elkülönített alapok létrehozását a helyi és megyei önkormányzatok költségvetéséből.
Felzárkózás az Európai Unióhoz
Az Európai Unió bővítési stratégiája értelmében a következő mandátum utolsó évében önkormányzataink az európai Közösség érték- és intézményrendszerének szerves részévé válnak. Az elkövetkező időszakban az önkormányzatoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az Európai Unió követelményeinek alkalmazására. Az önkormányzatoknak szerepet kell vállalniuk a lakosság, a vállalkozói és civil szféra felkészítésében, ezáltal biztosítva, hogy a helyi közösségek a csatlakozás nyertesei legyenek.
Ennek az eszközei lehetnek: az információk terjesztése, tájékoztatás, segítségnyújtás Uniós pályázatok megírásához, helyi képzések iránti igények felmérése és szakmai képzések szervezése, a testvértelepülések tapasztalatainak felhasználása.
A minőségi településfejlesztés érdekében az önkormányzati tisztségviselőknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az Európai Uniós támogatási források felkutatására, és ezeknek pályázati úton való elnyerésére.
Önkormányzataink – a magyarországi tapasztalatokat, valamint a testvér-települési és a határon átnyúló kapcsolatokat kihasználva, ezáltal erősítve a magyar közösség előnyét a csatlakozási folyamatban – fokozottan odafigyelnek a helyi közösségeink Európai Uniós tagságra való felkészítésére.
Elfogadta a SZKT és SZET együttes ülése, Marosvásárhelyen, 2004. február 21-én
Választások éve
(Politikai helyzetkép 2004. februárjában)
Tisztelt Szövetségi Egyeztető Tanács!
Tisztelt Szövetségi Képviselők Tanácsa!
Egy sokszínű társadalomban sokféle törésvonal húzódik a közösségek között vagy a közösségeken belül. Nemzeti, vallási, ideológiai, regionális választóvonalak szabdalják keresztül-kasul a társadalmat, és egy demokratikus rendszerben ez nemcsak természetes, hanem kívánatos is. A minket meghatározó különbségek között nyilvánvalóan vannak fontosabbak és kevésbé fontosak. Számunkra, romániai magyarok számára mostanáig a legfőbb kérdés a román-magyar viszony volt, ezt a választóvonalat kellett figyelembe vennünk minden pillanatban, ennek a különbözőségnek próbáltunk megfelelő jogi keretet teremteni, és ennek a célnak rendeltünk alá minden más szembenállást, vitát, konfliktust, beleértve a saját közösségünkön belüli ideológiai nézetkülönbségeket is.
Ez volt a politikai értékrendünk.
Azt mondtuk, hogy amíg a román-magyar viszonyt alapvetően meg nem változtatjuk, addig a politikai egységünket nem adjuk fel. Amíg a magyarság helyzetét megnyugtatóan nem rendezzük, addig mindenképpen egységesek maradunk minden jelentős politikai cselekedetünkben. Amíg ennek a közösségnek biztonságos, magyarként teljesen átélhető és megélhető jövőt nem teremtünk, addig hűséggel, alázattal együtt dolgozunk, a közös döntések előtt meghajtjuk a fejünket, a közös cél érdekében együtt, egy irányba haladunk.
Ezt vállaltuk valamikor.
Megfontolt vállalás volt, racionális érveken alapult, az egyetlen járható utat választottuk.
Haladtunk-e előre ezen az úton?
Igen.
Hozott-e fontos eredményeket egységes politikai fellépésünk?
Igen.
Megoldottuk-e máris a magyarság helyzetét?
Még nem.
Legfontosabb problémánk-e továbbra is egy méltányos román-magyar viszony alkotmányos, törvényes és intézményes kereteinek megteremtése, a közösségi autonómiaformák kialakítása?
Igen.
Nos, ha ez így van, ha 2004-ben is ezek az elsődleges céljaink, ha most is a román-magyar törésvonal határozza meg leginkább a létünket, és ehhez képest sokkal kevésbé fontos – bár természetesen nem mellékes – , hogy baloldaliak vagy jobboldaliak, szociáldemokraták, liberálisok, kereszténydemokraták vagy konzervatívok, mérsékeltek vagy radikálisok, székelyek vagy partiumiak vagyunk-e, akkor miért kellene nekünk ma arról vitatkoznunk, amit eléggé alpári módon az elhíresült székelyudvarhelyi polgármester így fogalmaz meg: „Én azt hiszem, hogy futballmérkőzést is csak akkor lehet megszervezni, ha két csapat áll fel a pályára. Akkor tud a közönség, vagyis a választópolgárok szurkolni egyiknek vagy másiknak.”
Ejnye, polgármester úr! A Cserehát nyomasztó árnyékában – amelyre Ön választási kampányban egyébként mindig megoldást ígér – igazán észrevehette volna, hogy mi réges-rég kétkapus mérkőzést játszunk, csakhogy az egyik térfélen románok vannak. A mi mérkőzésünk román-magyar mérkőzés, és még csak a félidőnél tartunk, polgármester úr! Nekem úgy tűnik, hogy végre valahára vezetünk, de ha Önök félidőben abba akarják hagyatni velünk ezt a küzdelmet, és egy magyar-magyar konfrontációt akarnak kirobbantani, akkor biztosan mindent el fogunk veszteni.
Önök helyett én csínján bánnék az éretlen metaforákkal, de a kiérleletlen, dilettáns politikai koncepciókkal is.
Választások évében vagyunk valóban.
Eddig sem csak szavaztunk, hanem választottunk, és idén is választanunk kell.
Akarunk-e továbbra is erősek lenni a román parlamentben és az önkormányzatokban?
Akarunk-e befolyással lenni arra, ami a következő négy esztendőben történik?
Akarjuk-e, hogy az Európai Uniós csatlakozás a mi cselekvő részvételünkkel alakuljon?
Akarjuk-e alkalmazni a módosított alkotmányt?
Akarunk-e új fejlesztési régiókat?
Akarunk-e teljes körű, önálló anyanyelvű oktatási intézményrendszert?
Akarunk-e növekvő önkormányzati hatásköröket?
Akarunk-e saját rádiót és televíziót?
Akarunk-e észak-erdélyi autópályát?
Akarunk-e korszerű úthálózatot?
Akarunk-e új munkahelyeket?
Akarunk-e magyarokat a rendőrség, az igazságszolgáltatás és más állami intézmények vezetésében?
Akarunk-e egy korszerű Erdélyt?
Akarunk-e egy korszerű magyarságot?
Akarunk-e – tényleg akarunk-e – autonómiát?
Vagy pedig bezárkózunk, egymásnak esünk, energiáinkat egymással lekötjük, és közben nélkülünk történik minden, ami fontos?
Megosztjuk erőinket, táborokra szakadunk, vagy ha nem is többre, legalább kettőre, egy nagyra és egy kicsire? Ez is elég lesz ahhoz, hogy mindenben két véleményünk legyen, és soha többé nem lesz miénk a döntés joga, soha többé nem mi fogjuk megmondani, hogy mi a jó és mi a rossz. Majd a románok elé járul mindkét tábor a maga véleményével, és ők eldöntik, hogy kinek van igaza. Vagy jobb esetben Budapesten instanciázunk, és ott mondják meg, hogy melyik tábor véleménye tetszik. Vagy esetleg Brüsszelben várakozunk ugyanabban az előszobában, ha még megférünk egyáltalán egy helyiségben, és sorra behívnak minket, elmondjuk, mit gondolunk, és ők majd mérlegre teszik, kinek fütyöl a fülemile.
Román bíró, magyar bíró, brüsszeli bíró egyformán Arany János perlekedőit szereti majd: „(Jobbfelől üt) nekem fütyöl, / (Balfelől üt) s nekem fütyöl”.
Választunk hát az idén is.
Önállóak leszünk vagy kiszolgáltatottak?
Erősek leszünk vagy gyengék?
Egységesek vagy megosztottak?
Nem csupán szavazni fog a romániai magyar választó 2004-ben, hanem a szó szoros értelmében választani is aközött, hogy folytatjuk-e egységesen a küzdelmet jogainkért, vagy viszálykodó pártokra bontjuk ezt a közösséget, és azt is elveszítjük, amit eddig kivívtunk.
Rég nem volt nagyobb tétje számunkra a választásoknak, mint az idén.
Meggyőződésem, hogy minden ártó szándék ellenére jól fogunk dönteni, és jól fogunk választani.
Hiszen soha nagyobb erőnk a politikában nem volt, mint az utóbbi években. Nincs is mit csodálkozni azon, hogy sokak számára ma már nagyon kényelmetlenek vagyunk. Szeretnének minket meggyengíteni. Néhány évvel ezelőtt arról beszéltünk, hogy Erdélyből viszik el a pénzt máshová, és ez így is volt. Az RMDSZ-nek nagy szerepe van abban, hogy az idéntől két és fél milliárd euró nem menni fog innen, hanem jönni fog ide az észak-erdélyi autópálya építésére. Mehetne máshova is ez a pénz, de ide jön, és ez radikális fordulatot jelent Erdély gazdasági jövője szempontjából. Volt erőnk ebben is, az alkotmánymódosításban is, és sok más kérdésben kitartani, és lesz erőnk ezután is Erdély, az erdélyi magyarság esélyeit növelni és kihasználni.
Ebben nekünk fontos a magyarországi és az európai támogatás.
Magyarországtól elvárjuk, hogy egy közös nemzetpolitika kialakítására törekedve, próbálja egyformán szeretni határon túli nemzettársait, és ne tegyen köztük különbséget pártok, ideológiák szerint.
Határozottan azt kérjük a magyar kormánytól, hogy a kultúránk, oktatásunk, szellemi életünk támogatására szánt költségvetési összegeket ne csökkentse, hiszen ez a közösség szociális és gazdasági szempontból így is nehéz helyzetben van, létfontosságú ez a segítség intézményeink fenntartásához.
Európára is szükségünk van.
Az Európai Néppárt Kongresszusán, amelyen tizenhárom európai miniszterelnök vett részt, külön határozatot fogadtak el egyhangúlag arról, hogy támogatják az RMDSZ-t az önkormányzati és parlamenti választásokon egy minél erősebb képviselet létrehozatala végett.
Rendkívül jelentős támogatás ez, elismerése annak a következetes küzdelemnek, amelyet az etnikumközi viszony elvi és gyakorlati rendezéséért, és ugyanakkor a kereszténydemokrata értékek érvényesítéséért is folytattunk az elmúlt közel másfél évtizedben.
Van tehát okunk bizakodni.
De nem lehetünk elbizakodottak.
Mert ironizálhatok én egyik-másik futballmeccsel példálózóval, megérdemlik néhányan ezt az iróniát, de sokféle elégedetlenség, sokféle értetlenség, sokféle félreértés, sokféle tájékozatlanság van ugyanakkor, amit nagyon is komolyan kell venni.
Hiszen bármennyire is erősek voltunk eddig, ezt az erőt csak úgy tudjuk megtartani, ha képesek vagyunk alkalmazkodni a kihívásokhoz.
Ma beszélnünk kell arról, hogy milyen RMDSZ tud a választásoknak sikerrel megfelelni, és milyen programot tud ez az RMDSZ kínálni saját közösségének.
A kettő nyilván összefügg.
Milyen RMDSZ viheti tovább a romániai magyarság politikai egységét?
Nyitott, befogadó, demokratikus RMDSZ.
A választásokra készülve még nyitottabbaknak kell lennünk, mint eddig. Sem az egész RMDSZ-nek, sem valamely helyi vagy területi szervezetünknek nem szabad az őt ért bírálatra visszautasítással, bezárkózással, sündisznóállással válaszolnia. Tessék a kritikákra odafigyelni, tessék az elégedetleneket meghallgatni, tessék minden tisztességes véleménynek helyet adni, tessék a legdemokratikusabb megméretkezés lehetőségét biztosítani. Jobb- és baloldaliaknak, mérsékelteknek és radikálisoknak, nőknek és fiataloknak, mindenkinek esélyt kell adni. Csakis így maradhatunk egységesek. Be kell bizonyítani, hogy az RMDSZ-ben mindenki megméretkezhet, és aki mégis ellenlistát, ellenszervezetet tervez, csak rombolni akar.
Innen, a Szövetségi Egyeztető Tanács és a Szövetségi Képviselők Tanácsa együttes üléséről felhívást intézek minden, a romániai magyarság jogaiért, a helyi magyar közösségek helyzetének jobbításáért dolgozni akaró magyarhoz: jelentkezzenek, vegyenek részt az előválasztásokon, vállalják az előzetes megmérettetést, szolgáljuk együtt tovább a magyar érdekeket, mert ezeket az érdekeket csakis együtt lehet szolgálni. Nekünk egyelőre azokban az önkormányzatokban is a román hatalmi intézmények szándékaival kell szembesülnünk, ahol kizárólag magyarok vannak. Nekünk ott is egységesnek kell lennünk, és nem igaz, hogy ezeken a településeken máris egymással kell konfrontálódnunk. A megméretkezésre pedig kiválóan alkalmasak az RMDSZ előválasztásai, a megszervezésükben, a lebonyolításukban, az ellenőrzésükben is részt vehet minden jelölt.
Felhívásom mindenkihez szól, azokhoz is, akik azt a látszatot próbálják kelteni, hogy más-más célt követünk.. Nem így van. Ha az a cél valóban, amit ezek a kollégák deklarálnak, akkor egy a célunk: az autonómia, az autonómiák. Csakhogy mi tudjuk, hogy ehhez a célhoz lépésről lépésre, nehéz úton lehet csak eljutni. Jó lenne nem szántani, nem vetni, nem permetezni, nem kapálni, csak a termést begyűjteni, ezt mi is tudjuk, de nem megy! Arról ugyan vitatkozhatunk, hogy jól szántottunk-e, jól vetettünk-e, most pedig jól permetezünk-e, jól kapálunk-e, de aki azt ígéri, hogy enélkül is lesz termés, azzal nehezen lehet szót érteni.
Mégis megpróbáljuk a közös cél érdekében.
Leülünk, tárgyalunk, egyeztetünk, konzultálunk természetesen, de csak az egységes RMDSZ-en belül. Az ajtókat minél tágabbra nyitva, de a közös épületet megtartva! Ez a mi ajánlatunk!
Persze, ehhez a párbeszédhez azért kell egy minimális felelősségérzet. Mert gyengécske politikus az, aki nagyhangon meghirdeti a különutas politikát, és aztán bevallja, hogy nem tudja, mi lesz belőle. Parlamenti képviselő kollégánk, aki újabban a nagyváradi polgármesterjelöltséggel is kacérkodik, azt mondja: „Nem tudnám megjósolni, milyen fogadtatásban részesül majd Bukarestben az autonómiakoncepciónk, most azonban az a lényeg, hogy hallassuk a hangunkat.”
De gustibus non disputandum.
Van, akinek a hanghallatás a fontos, van, akinek a problémák megoldása. Magamat az utóbbiak között szeretném látni.
De a hanghallatókkal is szívesen leülök, ha az RMDSz-en belül kívánják valami módon hallatni a hangjukat.
Ismétlem, felhívásom hozzájuk is szól.
Legyünk jóhiszeműek!
Persze, nehéz szavahihetőnek elfogadni valakiket, ha egyszer azt mondják, hogy nem politikai szervezetet hoznak létre, hanem civil szerveződést, aztán mégis kijelentik, hogy résztvesznek az önkormányzati választásokon, de csak ott, ahol nem veszélyeztetik a magyar képviseletet, majd utána jelölteket kezdenek állítani máshol is, és még mindig azt mondják, hogy nem akarnak a parlamenti választásokon résztvenni… Mit higgyünk hát, kinek higgyünk?
Mert aki például Marosvásárhelyen magyar polgármesterjelöltet indít az RMDSZ jelöltjével szemben, az sokat akarhat. Akarhat szebb jövőt az erdélyi magyarságnak. Akarhat autonómiát. Akarhat tejjel-mézzel folyó Kánaánt. Akarhat sok-sok statutumot választási évben a román parlamentben. De egyvalamit biztosan nem akar, ami ezekhez képest természetesen apróság: magyar polgármestert Marosvásárhelynek.. Ezt az egyet biztosan nem akarja, aki jelöltet állít az RMDSZ-szel szemben. Nem árt ezt világosan kimondani! Nem kell ehhez semmiféle politikai okoskodás. Ez matematika.
Nyitottak vagyunk, és még nyitottabbnak kell lennünk, viszont azt is jól tudjuk, hogy egy adott pillanatban kinek-kinek döntenie kell, mert nem lehet az RMDSZ által biztosított erkölcsi-politikai-pénzügyi-logisztikai háttérrel egy másik politikai szervezet talpraállításán buzgólkodni. Azt ugyanis nem sokáig tudjuk majd elnézni, hogy valaki például RMDSZ-tisztségviselőként szervezi az RMDSZ megosztását. Biztosan Önök is ismernek ilyen példákat, miközben ugyanezek az emberek úton-útfélen intoleranciával vádolják az RMDSZ-t. Lehet, hogy előbb-utóbb intoleránsaknak kell lennünk velük szemben, mert nem lehet valaki sokáig kint is, bent is, de én inkább azt javasolnám, tessék a boldogulást az RMDSZ-en belül kiküzdeni, kivitatkozni, kitárgyalni. Összeférhetetlen embernek például nem érdemes a szövetségből kimenni, mert attól még ott is összeférhetetlen lesz. Erre is hallunk már példát innen-onnan.
Tisztelt Szövetségi Egyeztető Tanács!
Tisztelt Szövetségi Képviselők Tanácsa!
Nemcsak a politikai sokszínűségre van ezután még nagyobb szükségünk, mint eddig, hanem a civil társadalom és az egyházak támogatására is. Csak egy befogadó, egyeztetni képes, minden véleményt ütköztetni tudó RMDSZ kaphatja meg ezt a támogatást. Erről nem szabad megfeledkeznünk egy pillanatra sem.
Programkérdésekben viszont nem a mérlegelés, a latolgatás idejét éljük, hanem egyértelmű ajánlatot kell tennünk a romániai magyar közösségnek.
Mit ajánlunk választási programként?
Modern, európai, versenyképes magyarságot a sorvasztó bezárkózás, a meddő múltbanézés, a tehetetlenkedő önigazolás helyett.
Gyarapodást a fogyatkozás helyett.
Nemzeti szimbólumaink, nyelvünk, kultúránk szabad használatát, a tulajdonkérdés teljes rendezését, felekezeti oktatást, Erdély etnikai visszonyrendszerének és közigazgatási berendezkedésének újragondolását, a helyi közösségek szociális, gazdasági, infrastrukturális gondjainak orvoslását, a korrupció felszámolását, a szegénység visszaszorítását.
Részvételt a közös döntésekben!
Saját döntéseket saját ügyekben!
Azt ígérhetjük, hogy jobban, hatékonyabban, gyorsabban haladunk azon az úton, amelyen elindultunk.
Tisztelt Szövetségi Egyeztető Tanács!
Tisztelt Szövetségi Képviselők Tanácsa!
Együtt talán feledékenyek vagyunk, és nem készítjük el a leltárt újra meg újra, de külön-külön mindannyian emlékszünk a legfontosabb eseményekre. Például arra, hogy 1993. augusztus 26-án az RMDSZ benyújtott egy Memorandumot Románia felvételéről az Európa Tanácsba. Másfél évtized legvisszhangosabb dokumentuma volt ez: legtöbbet támadták a románok, legegyértelműbben üdvözölték a magyarok. Kérem, vegyék majd elé ezt a Memorandumot: 14 pontos igénylistát tartalmaz az anyanyelvhasználattól a tulajdonkérdésig. Összeszámoltam: a 14 pontból teljes egészében megvalósult 8, részben megvalósult 3, és még nem valósult meg 3. Ez tíz esztendő mérlege.
Ugyanebben az évben, 1993. november 14-én a Szövetségi Képviselők Tanácsa elfogadott egy törvénytervezetet a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről. Ez a tervezet nagyrészt választ ad azokra a kérdésekre is, amelyeket ma sokan az autonómiával kapcsolatosan fölvetnek. Kérem, vegyék elő ezt a tervezetet is. Ha valaki azt kérdezi, hogy a román törvényhozásban és végrehajtásban milyen koncepció alapján dolgozunk, látni fogja : ennek a tervezetnek az alapján. Itt az ideje, hogy ezt kimondjuk, hogy végre szétfoszlassuk némelyek kényszerképzetét, miszerint az RMDSZ iránytű nélkül megy előre. Van iránytűnk, vannak céljaink, van programunk, van kisebbségi törvénytervezetünk, amelyet még egyszer meg fogunk vitatni, és a választások után módosított formában ismét elő fogjuk terjeszteni a parlamentben.
Egyébként minden alkotmány- és törvénymódosító javaslatunkkal ezt a szöveget követjük, kérem, olvassák figyelmesen a cikkelyeket. És látni fogják, hogy nagyon sok rendelkezése ma már ott van a különböző román törvényekben, vagy egyik-másik éppenséggel a román alkotmányban.
Ismétlem: tudjuk, mit kell tennünk, és kérem Önöket, választások előtt, választási kampányban ezt világosan mondják el mindenütt, mindenkinek.
Tiszelt Szövetségi Egyeztető Tanács!
Tisztelt Szövetségi Képviselők Tanács!
Szándékosan hagytam elemzésem végére a kormánypárttal való együttműködés kérdését. Pedig nyilvánvalóan fontos eszközről van szó! De mindez csak eszköz. Ma a célokról kellett elsősorban beszélnünk szerintem. Ami az együttműködést illeti: meggyőződésem, hogy választási évben nekünk a legnagyobb érdekünk a politikai stabilitás Romániában, nekünk a legnagyobb érdekünk, hogy ne szabaduljanak el a magyarellenes indulatok, és ne a nacionalista retorika határozza meg a választási kampányt.
Éppen ezért valószínűleg együtt kell működnünk ezekben a hónapokban is a kormánypárttal.
Az együttműködés formájáról viszont csakis akkor dönthetünk, ha látjuk, mi történik a 2003-ban megoldatlan vagy függőben maradt kérdésekkel, mi oldódik meg, vagy mire kapunk megbízható garanciákat.
Az is érdekünk egyébként, hogy a választási törvény ne módosuljon számunkra hátrányosan, és ehhez is szükségünk van valamilyen formában az együttműködésre.
De ma már mindnyájunk számára az a legfontosabb, hogy mi lesz a választásokon: tudunk-e tovább haladni a megkezdett úton – és én bízom benne, hogy igen – , vagy pedig letérünk, eltévedünk, szétszóródunk.
Az alternatíva világos!
A tennivalók is világosak.
Szolidaritás, kitartás, határozottság, következetesség kell ahhoz, hogy ezt a választási évet végigvigyük.
De emellett bölcsességre, megértésre, kompromisszumkészségre is szükségünk lesz mindvégig!
Kívánok jó munkát, jó együttgondolkodást Önöknek ma is, az elkövetkező hónapokban is.
MARKÓ BÉLA
2004. február 21., Marosvásárhely