RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2004. február 10., kedd
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XII. évfolyam, 2641. szám
Nemzetpolitika és az erdélyi magyarság
Képviselőházi tájékoztató
Szenátusi hír
Nemzetpolitika és az erdélyi magyarság
***Nemzetpolitika és az erdélyi magyarság címmel tart előadást Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke február 11-én szerdán Budapesten a Politikatörténeti Intézetben. Az Intézet által felkért hozzászóló Szarka László történész, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója. Az előadást vita követi.
Képviselőházi tájékoztató
***004. február 10-én a Képviselőház plénuma megtárgyalta a Kormány 2003. évi 120. számú sürgősségi rendeletét, amely felhatalmazza az Országos Autópálya és Útügyi Részvénytársaságot, hogy szerződést köthessen a Bechtel International Részvénytársasággal, amely a Brassó – Kolozsvár – Bors nyomvonalon haladó autópálya tervezésére, kivitelezésére és finanszírozására vonatkozik.
A törvénytervezet bemutatásakor Antal István, a Képviselőház Ipari és szolgáltatásügyi szakbizottságának elnöke elmondta, hogy már az autópályák és gyorsutak megépítésének prioritásait tartalmazó 1999. évi 16. számú kormányrendelet, az ezt jóváhagyó 2002. évi 1. számú törvény, illetve a 2003. évi 451. számú törvény is tartalmazza a Bors – Nagyvárad – Kolozsvár – Marosvásárhely – Brassó nyomvonalon megépítendő autópálya tervét.
Az elmúlt év november 18.-án a Kormány 1363. számú határozatával elfogadta az Észak-Erdélyi autópálya technikai-gazdasági mutatóit. Eszerint az autópálya beruházási értéke 3. 433. 150. 000 euró, amelyből 9 év alatt 415 km autópálya épül majd.
Antal István képviselő rámutatott arra is, hogy Románia Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között szándéknyilatkozat jött létre annak érdekében, hogy rövid időn belül elkezdődhessen egy nagyméretű autópálya építési és finanszírozási programja. Ezt követően a Bechtel International Rt. ismertette a román Kormánnyal együttműködési szándékát az Észak-Erdélyi autópálya megépítésével kapcsolatban, ugyanakkor elmondta: közbenjárna a nemzetközi pénzügyi szervezeteknél, hogy Románia megszerezhesse az autópálya építéséhez szükséges finanszírozást. Ezeknek a tárgyalásoknak az elkezdéséhez, illetve véglegesítéséhez volt szükség a 2003. évi 120. számú sürgősségi kormányrendelet elfogadására. Antal István képviselő azzal indokolta a rendelet sürgősségét, hogy immár 14 éve nem épült egyetlen autópálya sem Romániában. Ha a közbeszerzési törvény nem módosult volna, akkor újabb másfél évre lett volna szükség a kivitelezési szerződés megkötéséhez.
Az RMDSZ képviselője hangsúlyozta: 2004. május 1.-én az Európai Unió határa Nagyváradig nyúlik ki majd. Ezt figyelembe véve az ország érdeke az, hogy minél hamarabb kiépítse a Nyugattal való kapcsolattartásban oly nagy szerepet játszó autópályákat.
Milyen irányba kívánunk haladni? – tette fel a kérdést Antal István, és elmondta: az Észak-Erdélyi autópálya Románia történetének legnagyobb méretű beruházása. 1998-ban, amikor az RMDSZ is tagja volt a kormánykoalíciónak, akkor Románia is aláírta a Helsinkiben elfogadott, az európai autópályák nyomvonalait szabályozó nemzetközi egyezményt, ami pontosan meghatározta a IV., illetve a IX. európai közlekedési folyosó romániai nyomvonalait. Azonban a Helsinkiben elfogadott dokumentum szellemével ellentétben, Románia keleti irányba kezdett el építkezni, holott az ország érdeke az Európai Unióba való integráció, aminek tehát szerves része a megvalósuló Észak-Erdélyi autópálya.
***A plénum továbbá megvitatta és elfogadta az orosz-román alapszerződés ratifikációjára vonatkozó törvénytervezetet. A vita során Kónya-Hamar Sándor képviselő szólalt fel, aki felvetette, hogy következetesség vagy felelőtlenség volt-e az alapszerződés megkötése, hiszen a kompromisszumoknak csak vesztesei, a konszenzusnak viszont csak nyertesei lehetnek. Egyértelmű pozitívumnak értékelte a szerződés első három cikkelyében szabályozott önálló biztonságvédelmet, illetve 11. cikkely előírását: az EU csatlakozás küszöbén, ezen túl nem lehet alapszerződést kötni anélkül, hogy ne fordítanánk különös hangsúlyt a környezetvédelmi és kisebbségi kérdésekre.
Szenátusi hír
***Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor február 9-én elhangzott politikai nyilatkozatában ismertette azokat a visszásságokat, amelyekkel egyes, 1940-1989 között nemzetiségük miatt meghurcolt személyek szembesülnek. A szenátor felszólalásában emlékeztetett rá, hogy a történelem folyamán, de főként az 1940 – 1989 között elszenvedett igazságtalanságokért több törvény, leginkább pedig az 1990 évi 118 számú törvény, biztosít juttatásokat az arra érdemesülteknek. Az utóbb említett törvény hatálya természetesen kiterjed a második világháború idején etnikai hovatartozásuk miatt szenvedésnek kitett román állampolgárokra, eredetileg a cigány illetve zsidó kárvallottakra való tekintettel készült. A megyei nyugdíjpénztárak országszerte úgy alkalmazzák a rendelkezéseket, hogy azok hatálya magától értetődően kiterjed a magyar nemzetiségű áldozatokra is. Kivételt a kolozsvári hivatal képez, mely szerint a magyaroknak nincs helyük a jogosultak között. Eckstein–Kovács Péter kifejtette: véleménye szerint a törvény általános érvényű, nem tesz nemzetiségi megkülönböztetést, kedvezményezettjei közül senki sem hagyható ki, aki nem szegült szembe a civil szellemiséggel.