RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2004. augusztus 3., kedd
elhivbuk@rmdsz. ro XII. évfolyam, 2783. szám
„Az erdélyi magyarságnak az az érdeke, hogy a politikai képviselete, megfelelő programok és garanciák esetében, minél nagyobb befolyással legyen arra, ami Romániában történik”
Találkozások az újonnan megválasztott tisztségviselőkkel
„Az erdélyi magyarságnak az az érdeke, hogy a politikai képviselete, megfelelő programok és garanciák esetében, minél nagyobb befolyással legyen arra, ami Romániában történik”
*** Markó Béla szövetségi elnök, egy, a marosvásárhelyi Népújság augusztus 3-i számában megjelent interjúban kifejti, a helyhatósági és a parlamenti választások közötti idő rendkívül rövid, ezért érthető az, hogy a politikum számára a nyár tulajdonképpen kampánnyal, munkával telik, az RMDSZ politikusai számára különösképpen, hiszen a Szövetség már szeptember elején meg kell hozza fontos döntéseit.
Az RMDSZ elnöke a továbbiakban elmondta, a helyhatósági választások számos meglepetést, változást okoztak: „A kormánypárt vereségként élte meg, ami történt, a liberális és demokrata szövetség pedig győzelemként. A maga egészében egyik sem igaz, mert valójában annyi történt, hogy módosultak az erőviszonyok, nyíltabbá vált az őszi választási küzdelem. Nincsenek borítékolható esélyek, ami nem is olyan nagy baj. Ha azonban a százalékarányokat nézzük, még mindig a szociáldemokrata párt vezet, ha nem is sokkal. Tény, hogy ebben a pillanatban nehéz megjósolni, ki nyeri a parlamenti választásokat, ezért van ez a nagy nekifeszülés. Egyébként az RMDSZ szempontjából is meglepetés volt némiképp a helyhatósági választások eredménye.” – tette hozzá Markó Béla, majd kifejtette: „Nem minket lepett meg, hanem azokat, akik minden áron azt szerették volna, hogy az RMDSZ rosszul szerepeljen. Úgy látom, főbe is kólintotta őket az RMDSZ által elért kiváló eredmény, s csupán ezekben a hetekben kezdenek lassan-lassan fölocsúdni a kábultságból, s indultak meg ellenünk a támadások. Ami pedig helyzetünk bonyolultságát, az RMDSZ perspektíváit illeti, ezeket nem tartom rossznak. Úgy látom, hogy egy kiegyensúlyozott politikai mezőny nagyobb esélyt kínál számunkra, hogy befolyással legyünk az eljövendő kormányra, vagy adott esetben valamilyen formában együttműködjünk a kormánypárttal.”
A politikai pártokkal való együttműködésről szólva a szövetségi elnök elmondta: „A Szociáldemokrata párttal van egy megállapodásunk,(…) ezt pedig a továbbiakban is érvényesítjük. Augusztus végén leülünk, elemezzük, hogy mi teljesült és mi nem. Arról is beszéltünk, hogy ha úgy alakul, hosszú távon is folytatódhat az együttműködés. A kérdéshez kapcsolódóan, el tudok képzelni együttműködést a liberális-demokrata koalícióval is. Nem hiszem, hogy ezt furcsállnia kellene valakinek is, hiszen az erdélyi magyarságnak az az érdeke, hogy a politikai képviselete, megfelelő programok és garanciák esetében, minél nagyobb befolyással legyen arra, ami Romániában történik.”
A liberális- demokrata koalíció nemrégiben tett megkeresését, valamint annak okait elemezve, hogy a megbeszélt találkozó a koalícióval egyelőre elmaradt Markó Béla kifejtette: „Úgy látom, hogy van némi különbség pillanatnyilag a liberális és a demokrata párt álláspontjában, ami az RMDSZ-t illeti. Távlatilag, szerintem, mindketten el tudják képzelni az együttműködést velünk, de a demokrata párt talán még ódzkodik ettől, miután az elmúlt években nem éppen a magyarbarátságra építették az üzeneteiket, és választások előtt már nem képesek élesen váltani. Egyébként minket is foglalkoztatnak kérdések velük kapcsolatban. Hogy van például az, hogy 1996-2000 között koalícióban támogatták azt, amit akartunk, tessék-lássék, de támogatták, utána meg ellenzékben sokszor ellenünk szavaztak. Tehát a tisztázó beszélgetés elkerülhetetlen. A mostani fejlemények taktikázásra utalnak, azt próbálják talán mérlegelni, hogy a választások szempontjából jó-e nekik ez a kapcsolatkeresés. Meggyőződésem, hogy ki tudunk alakítani megfelelő viszonyt a román politikai életben, aminek a fő feltétele az erős parlamenti képviselet.”
A tusványosi nyári szabadegyetemen a Fidesz részéről elhangzott különböző, az RMDSZ-t, az erdélyi magyarságot érintő üzenetekkel kapcsolatosan a Szövetség elnöke a következőképpen vélekedett: „…valóban sok furcsaság hangzott el Tusnádon. Például, hogy autonómia és integráció adott esetben szembehelyezhető lenne egymással. Itt van a pillanat – mondják -, az elkövetkező három évben ki kell vívni az autonómiát, és Romániát rá kell kényszeríteni arra, hogy ezt megadja. Ha pedig nem, akkor az sem baj, ha Románia európai uniós felvétele halasztódik. Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon is sommás és hibás elemzés. Az erdélyi magyarság számára végzetes lenne, ha Románia integrációjára nem kerülne sor, mert ezzel mi is kimaradnánk abból a körből, ahol ma Magyarország van. Románia belépése az Európai Unióba számunkra azt jelenti, hogy Románia és Magyarország között nem lesz határ. Aki tehát azt mondja, hogy ezzel nem kell sietni, az azt is mondja, nem kell sietni a határok eltüntetésével. Én azonban ezzel nagyon is sietnék, mert azt gondolom, hogy ha sokáig lesz közöttünk határ, veszedelmesen megfogyatkozunk. Ugyanakkor az autonómiát fontos célnak tartom, azt gondolom, hogy azt saját politikai bölcsességünkkel és erőnkkel kell kivívnunk. Az elmúlt években ennek számos elemét megteremtettük, s ez egy olyan folyamat, amelynek tovább kell haladnia, anélkül, hogy ebben határkőnek látnám Románia EU-csatlakozását. Ha így lenne, azt jelentené, hogy például a szlovákiai magyarságnak immár soha nem lesz autonómiája.”
Az autonómia kérdéséről szólva Markó Béla az említett interjúban elmondta: (…)„Én elsősorban az okosan, következetesen, meghátrálás nélkül épített autonómiákban hiszek. Akik azt mondják, hogy az Európai Unió meg fogja adni nekünk az autonómiát, tegyük csak karba a kezünket, vagy ellenkezőleg, az Európai Unióra számítva, hangos szóval követeljük ki, illúziókat kergetnek. Elfelejtik, pedig csak a minap volt, hogy alig-alig sikerült beerőltetni az unió alkotmányába egy fontos kitételt a kisebbségekről. Még az sem szerepel, hogy nemzeti kisebbségek. És beszéljünk az erőről is. Természetesen erőt kell mutatni. A mi politikai eredményeink mögött a másfélmilliós magyarság van. Akik leülnek velünk tárgyalni, mind jól tudják, hogy kit képviselünk.”
Találkozások az újonnan megválasztott tisztségviselőkkel
***Maros megye több térségébe is ellátogattak az elmúlt időszakban a megyei RMDSZ-szervezet vezetői: a felső Küküllő-mente, a Mezőség, valamint a szászrégeni kerület választott tisztségviselőivel is találkoztak.
Erdőszentgyörgyön dr. Kelemen Atilla megyei elnök és Brassai Zsombor ügyvezető elnök folytatott eszmecserét a település vezetőivel. A nemrégiben városi rangot kapott helység fejlesztési terveinek számbavételét követően, megegyezés született arról, hogy egészségi állapotára való tekintettel felmentik Osváth Józsefet a kerületi elnöki tisztségéből, a teendőkkel ideiglenesen Szőcs Lajos székelyvéckei polgármestert bízzák meg. Ugyanakkor a helyi szervezet vezetését, szintén ideiglenesen, Személy Gáll István alelnökre ruházzák át.
Gyulakután a polgármester és a választmány néhány tagjával találkozott a megyei szervezet vezetősége. Itt az előválasztásokkal kapcsolatos gondokat tárgyalták végig, mert a jelöltállítási procedúrát követően konfliktusos helyzet alakult ki, fellebbezések is voltak – „a konfliktust sikerült kezelni”, mondta Brassai Zsombor.
Kibéden és Sóváradon, két újonnan alakult községről lévén szó, mindenekelőtt a prioritásokat, az új intézmények létrehozásának és működtetésének feltételeit tekintették át.
Szovátán az alpolgármesterrel és a helyi tanácsosokkal folytattak megbeszélést a megyei szervezet vezetői. Szóba került, hogy a Balavásár–Szováta út állapota nagyon leromlott az utóbbi időben, ennek megjavítását szorgalmazták a városi képviselők. Dr. Kelemen Atilla közölte, hogy már tárgyalt az ügyben, és ígéretet is kapott, illetve a továbbiakban is szorgalmazni fogja a munkálatok mihamarabbi beindítását.
A Mezőségre Brassai Zsombor és Simon János megyei tanácsosok látogattak el, ők vállalták fel ugyanis a tájegység érdekeinek a képviseletét. Velük volt dr. Kelemen Atilla megyei elnök is.
Mezőcsáváson a mezőfelei kézművesek portékái értékesítésének lehetőségeit vizsgálták, ugyanakkor szóba került a szabédi vízvezeték kérdése is. Dr. Kelemen Atilla elmondta: közbenjárt az ügyben, így a munkálat bekerült a sürgősségi programba, ami azt jelenti, hogy a munkálatokat hamarosan elkezdik.
Sámsondon a független polgármesterrel és az RMDSZ-es alpolgármesterrel a birtoklevelek kiállításának gondjait tekintették át. Tárgyaltak továbbá a Sámsond–Szénáságy útvonal rehabilitációjának lehetőségeiről is. Ez egy 5 kilométeres útszakasz, amely annyira tönkrement, hogy a térképről is levették. A Sámsond és Mezőbánd közötti távolságot (50 km) azonban lényegesen, 8 kilométeresre rövidítené, ha ezt az utat rendbe tennék.
Mezőmadarason a polgármesterrel folytattak eszmecserét a megyei szervezet képviselői. A településen alpolgármestert kell választani, illetve a rendőrőrs működésére is megfelelő helyiséget kell találni – új községről lévén szó, eddig nem merült fel ez a kérdés.
Marosugrán a polgármesterrel és az alpolgármesterrel, Marosbogáton és Marosludason az alpolgármesterekkel (új emberek a településeik vezetésében) folytattak eszmecserét a látogatók.
Magyarbükkösön, az újonnan megválasztott polgármesterrel az alig 1.000 lakosú kisközség fenntartási gondjairól tárgyaltak, ugyanis a működési költségeket csak nehezen tudja fizetni az önkormányzat. Új munkahelyek létrehozásának lehetőségét vizsgálták elsődlegesen, mert ezáltal több bevételhez juthatna a helyi költségvetés is.
A mezőségi falvakban tett látogatások során felmerült a kistérségi társulás létrehozásának ötlete, amelyet Székely Mezőségi Kistérségi Társulás néven alakítanának meg. Az említett társulásba Mezőbánd, Mezőmadaras, Mezőpanit, Mezőcsávás és Sámsond községek kerülhetnének be, az intézmény pedig – az elképzelések szerint – azt a célt szolgálná, hogy az említett önkormányzatok közösen lépjenek fel közös érdekeik érvényesítésére, együtt próbáljanak költségvetésen kívüli pénzekhez hozzájutni, a régiót érintő fejlesztési terveik megvalósítására.
Megegyezés született ugyanakkor arról, hogy a két megyei tanácsos, aki a látogatáson részt vett, folyamatosan tájékoztatja a polgármesteri hivatalokat a változásokról, tartják velük a kapcsolatot, azok pedig meghívják őket a tanácsüléseikre, hogy közvetlenül értesülhessenek problémáikról.
Emberközeli önkormányzatokra van szükség, hívta fel a figyelmet a felső Maros-menti RMDSZ-polgármesterek és tanácsosok hétvégi találkozóján a Maros megyei tanács elnöke Szászrégenben. Lokodi Edit kijelentette: a közigazgatási szervek átszervezés előtt állnak, a helyileg választott testületek várhatóan egyre nagyobb döntési jogköröket szereznek. – Ezzel egyidőben a felelősségük is növekszik – hangoztatta az elnök, aki szerint a térségfejlesztésben is hangsúlyosabb szerepet kapnak az önkormányzatok: egyre több olyan projektet kell majd készíteni, amelyek megvalósításában az állami költségvetésen kívüli forrásokat kell felkutatni a munkálatok finanszírozására. – A pályázatok megírásában számíthatnak a megyei tanács szakembereinek a segítségére – ígérte Lokodi Edit.
A helyhatósági választások egyik visszhangos eredménye az RMDSZ szászrégeni győzelme a polgármester-választáson – erről Brassai Zsombor megyei ügyvezető elnök beszélt. A kerületben egyébként három polgármestert, öt alpolgármestert és 44 tanácsost választottak meg a magyar érdekvédelmi szervezet színeiben. – Azon kell lennünk, hogy a helyzetbe jutott képviselőink maximálisan használják ki a lehetőségeket, amelyek révén közösségeik életfeltételein javíthatnak – fogalmazott az ügyvezető elnök.