RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2004. augusztus 29., vasárnap
elhivbuk@rmdsz. ro XII. évfolyam, 2793. szám
A magyarság tornyairól – Horváth Istvánra emlékeztek Magyarózdon
***Horváth István költészete nemcsak a nehéz, megpróbáltatásoktól terhes egyéni sorsok, hanem a sajátos erdélyi léthelyzet, a közösségi küzdelem, a kitartás, a folytonos újrakezdés ma is érvényes üzenetét hordozza – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke szombaton, 2004. augusztus 28-án, Magyarózdon, a neves erdélyi költőre emlékező ünnepi rendezvényen. A minden évben hagyományosan e napon megtartott rendezvényen erdélyi és magyarországi közéleti személyiségek, köztük neves irodalomtörténészek, néprajzkutatók méltatták Horváth István költői munkásságát. Az eseményen a szövetségi elnök mellett többek között jelen volt Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója, Pálfy G. István neves magyarországi irodalomtörténész valamint Keszeg Vilmos néprajzkutató. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Horváth Arany, a költő lánya is.
Horváth István 1909-ben, egy egyszerű földmunkás családban született. Fiatalon bukaresti, majd budapesti gyárakban dolgozott, 1924-től Kolozsvárott élt. 1940-ben a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban kisegítő szolga, majd altiszt az egyetem bölcsészeti karán. 1943-ban Kolozsvárt jelent meg Az én vándorlásom című verseskötete, 1944-ben pedig a “Kipergett magvak” című novelláskötete. Szemléletére a népi mozgalom ideológiája hatott. Sorra jelentek meg verseskötetei Kolozsvárt és Bukarestben. Gyermekversei, valamint meséi a népi mesevilágba vezetnek el. Magyarózdi toronyalja (Kolozsvár, 1971) c. könyvében szülőföldjének néphagyományait gyűjtötte össze.
A rendezvény a helyi református templomban tartott istentisztelettel kezdődött, majd az ünnepi beszédek után a résztvevők felavatták a Horváth István nevét nemrégiben felvett helyi magyar általános iskola új névtábláját. Az RMDSZ elnöke úgy vélte, Horváth István személyes sorsa, munkássága ma, a XXI. század kezdetén is változatlanul időszerű, egyik legismertebb verse, a Tornyot raktam pedig kétségtelenül nem csak egy remekbeszabott költői alkotás, hanem az erdélyi lét problematikájának lényegét ragadja meg. „A történelemben a magyarság tornyai sokszor összeomlottak, a közösség sokszor látszott elemeire szétesni, ám újból és újból képes volt újraépíteni tornyait” – hangsúlyozta a szövetségi elnök.
Pálfy G István magyarországi irodalomtörténész szerint Horváth István költészetének, emberi példájának egyik legnagyobb érdeme, hogy máig hatóan üzeni a magyar közösség egységének szükségességét. – Horváth István a józanság, az emberség, a tudás, az egység, az összefogás fontosságát üzeni. Horváth István nem csak üzen, hanem egybeköt minket, magyarokat – hangsúlyozta az irodalomtörténész.
A színvonalas ünnepséget a költő emlékművének megkoszorúzása zárta.