RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2004. április 27., kedd
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XII. évfolyam, 2704. szám, II. kiadás
Megállj az állandó széthúzásnak
Képviselőházi tájékoztató
Szenátusi hírek
Szerkesztőségek figyelmébe:
*** Az RMDSZ heti sajtóértekezletére szerdán, 2004. április 28-án 13 órától kerül sor Bukarestben, a Szövetség dr. Lister utcai székházában (57. szám).
Megállj az állandó széthúzásnak
*** 781 településen mintegy 185.000 személy vett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által szervezett előválasztásokon. Ennek eredményeként a Szövetség 612 polgármester és 6135 helyi illetve megyei tanácsos jelölttel indul a május 8-án kezdődő választási kampányban – jelentette ki Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az Országos Kampánystáb elnöke a Szövetség Ügyvezető Elnökségén, ma, 2004. április 27-én lezajlott sajtótájékoztatón. Az Országos Kampánystáb vezetője külön értékelte a Hargita és Kovászna megyében regisztrált részvételi arányt, a két megyében ugyanis 91.519 választópolgár járult az urnákhoz. Nagy Zsolt ugyanakkor bemutatta az „Ez a mi munkánk…” című kiadványt, amely, mint mondotta a Szövetségnek az elmúlt négy évben elért eredményeit összegzi. Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy az RMDSZ több mint 350.000 tagja ismerje meg az elmúlt négy év sikereit – szögezte le az ügyvezető alelnök.
Megálljt kell parancsolnunk az állandó széthúzásnak, az állandó harcnak, éppen ezért én mindenki polgármestere szeretnék lenni – jelentette ki a sajtótájékoztatón jelen lévő Ladányi László, az RMDSZ székelyudvarhelyi polgármester jelöltje. Véleménye szerint a széthúzás a négy évvel ezelőtti választási kampánynak tulajdonítható, amely mindenről szólt, csak programokról nem. Éppen ezért, csapatommal egy etikai kódexet dolgoztam ki, és küldtem el, többek között a Magyar Polgári Szövetségnek is, ahonnan azonban még jelen pillanatig nem kaptam választ – tájékoztatta a sajtó képviselőit Székelyudvarhely fiatal polgármester jelöltje.
Programom az udvarhelyiekről szól az udvarhelyieknek, ugyanis a polgármesternek nem a nagypolitikával kell foglalkoznia, hanem azzal, amivel a közösség megbízta. Az 1000 gödör, 1000 folt és – a teljesen elavult vízhálózat miatt – az 1000 „szökőkút” városából ismét azt a dinamikusan fejlődő várost szeretném életre hívni, amely a ’90-es évek elején annyi bizakodásra adott okot, nekünk székelyudvarhelyieknek – fogalmazott Ladányi. Szerinte előrelátó, és főleg átlátható költségvetést kell kidolgozni, amely a város gazdasági fejlődését szolgálja.
Az Európa Uniós csatlakozásban hiszek, és éppen ezért meggyőződésem, hogy nem a Székelyföld Autonómiájához hasonló utópisztikus kérdésekkel kell foglalkoznunk – vélekedett a Szövetség udvarhelyi polgármester jelöltje.
Képviselőházi tájékoztató
*** 2004. április 26-án, hétfőn a plénum megvitatta a Kormány speciális Ösztöndíjának létrehozására irányuló törvénytervezetet, amely ösztöndíj a közszféra leendő menedzsereinek képzését szorgalmazza. A tervezetet alapfokon tárgyaló tanügyi bizottság álláspontját Asztalos Ferenc képviselő ismertette, aki elmondta, hogy a jogszabály az Európai Uniós csatlakozás perspektívája szempontjából nyer fontosságot, hiszen Romániának meg kell erősítenie az integráció területén tevékenykedő humánerőforrás-állományt oly módon, hogy a közigazgatás képes legyen alkalmazni az uniós törvénykezést, és menedzselni az uniós pénzforrásokat. Ebben az értelemben e törvény megteremti a közszférában vezető pozíciót betöltő hivatalnokok képzésének jogi keretét. A 2005-2006-os tanévtől kezdődően folyósítandó ösztöndíj haszonélvezői egy hazai versenyen továbbjutó, az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség, az Egyesült Államok vagy más, Románia integrációja szempontjából releváns állam akkreditált vagy elismert felsőfokú oktatási intézményébe felvételt nyert fiatalok.
A plénum megtárgyalta és végső szavazással jóváhagyta a pszichológusi szakma gyakorlására, valamint a romániai Pszichológusok Kollégiumának létrehozására, megszervezésére és működésére vonatkozó törvénytervezetet, amelynek kapcsán Asztalos Ferenc és Márton Árpád képviselők szólaltak fel. Amint azt a tanügyi bizottság alelnöke is elmondta, a jogszabály szükségességét elsősorban az indokolja, hogy a szóban forgó szakmát gyakran olyanok gyakorolják, akik nem rendelkeznek a megfelelő szakképesítéssel. Ebben a kontextusban a törvény a pszichológusi szakma egyéni vállalkozásként való gyakorlását célozza, amelynek szervezési keretét a Pszichológusok Kollégiuma biztosítja. A vitában felszólaló Márton Árpád fenntartásainak adott hangot, elmondva, hogy amennyiben minden önálló szakma gyakorlására kollégiumot hozunk létre, hosszabb távon az Európai Uniós követelmények ellenében szervezzük meg az oktatást.
Napirenden szerepelt az egészségügy területén megszervezett és finanszírozott rezidensi, gyakorlati valamint kutatási tevékenységre vonatkozó sürgősségi kormányrendelet elfogadására benyújtott törvénytervezet. A tervezethez Kerekes Károly és Asztalos Ferenc képviselők fogalmaztak meg módosító javaslatot, amelynek értelmében azok az egyetemi gyakornok és asszisztensek, akik a rezidenciatusi vizsgát megelőzően versenyvizsgával foglalták el az oktatói állást, egészségügyi miniszteri rendelet révén folytathatják rezidenciatusukat az illető szakterületen. A jogszabályt végső szavazással elfogadták.
Végső szavazásra került a Polgári Perrendtartás módosítását célzó sürgősségi kormányrendelet elfogadására irányuló egyeztető bizottsági jelentés. Emlékeztetünk arra, hogy a mostanig érvényben lévő jogszabály szinte teljesen megbénította a román jogszolgáltatást a csak Bukarestben tárgyalható jogorvoslati kérdések tömege miatt. Olyan esetekkel is találkozhatunk, amikor a 2004-ben iktatott kérésekre a bíróság 2006-2007-ben állapított meg terminust. Ezt az áldatlan állapotot számolta fel a ma megszavazott jogszabály.
Hasonlóan végső szavazásra került a Szövetkezeti törvény, amely – mint erről korábban tájékoztattunk – jelentős mértékben tükrözi az RMDSZ álláspontját, és biztosítja a szövetkezetekre vonatkozó törvénykeret harmonizálását az Európai Uniós joggyakorlattal.
A kerettörvény visszaállítja a szövetkezetek döntéshozatali és vagyongazdálkodási autonómiáját és biztosítja a jogi keretet a szabad egyesülés elve alapján felépülő képviseleti és érdekvédelmi szervezetek létrehozására.
Az RMDSZ részéről Antal István, az Ipari és szolgáltatásügyi szakbizottság elnöke szólalt fel, aki megköszönte a Képviselőház ipari és gazdaságpolitikai szakbizottságban dolgozó jelentéstevők munkáját, mindazokét, akik hosszas munka és kompromisszumok eredményeként terjeszthették a tisztelt Ház elé a szövetkezeti törvényt.
A képviselő rámutatott, hogy a törvény végső változatának elfogadása nagyban függ a Szenátus által a következő időszakban elfogadott változattól is, hiszen erre a jogszabályra még a régi Alkotmány előírásai érvényesek, tehát egyeztetésre is sor kerülhet.
Több mint féléves huzavona ért véget az önsegélyző pénztárak működését szabályozó törvénytervezet képviselőházi végszavazásával. „A helyi önsegélyző pénztárak érdekeit képviselők kerekedtek felül a bukaresti centralizmust erőltetőkkel szemben” – mondta el Tamás Sándor háromszéki parlamenti képviselő. Hónapokon keresztül erős bukaresti körök arra törekedtek, hogy a jól működő helyi és megyei önsegélyző pénztárakat alkotmányellenesen beseperjék egy országos unióba. Elsősorban a háromszéki pénztárak vezetőinek megkeresésére, Tamás Sándor képviselő már kollegáival együtt módosításokat terjesztett a Parlament elé, és tartott fenn a hosszas procedurális viták során. A módosítások a kötelező betagolódással szemben, a szabad döntés lehetőségét garantálják, ugyanakkor a pénzügyi ellenőrzést szabályozzák. „Sikerre vittük a helyi pénztárak autonómiáját szorgalmazók véleményét. Megakadályoztuk a centralistákat. Eredményeink annak köszönhetőek, hogy az ország több megyéjében működő önsegélyző pénztárak összefogtak, valamint annak is, hogy hatékony lobby-tevékenységet tudtunk kifejteni különböző politikai pártok képviselőivel közösen” – hangsúlyozta Tamás Sándor.
„Vissza kell adni a jogos tulajdonosoknak a kézdivásárhelyi burgonyakísérleti állomás területét” – mondta Tamás Sándor háromszéki parlamenti képviselő keddi politikai nyilatkozatában. Köztudott, hogy a hatályos földterület-visszaigénylési törvények rendelkezése értelmében a kézdivásárhelyi és a környékbeli más települések lakói 1991 óta több ízben is visszaigényelték azt a 607 hektáros területet, amelyen a kézdivásárhelyi burgonyakísérleti állomás gazdálkodik, és a kísérletezés leple alatt burgonyát termel. Minden erőfeszítés ellenére ez idáig nem sikerült a törvényes rendelkezéseket betartatni, és a földterületet jogos tulajdonosainak visszajuttatni, mert az intézmény vezetősége és a Kovászna megyei prefektúra ellenáll a törvény alkalmazásának. A kísérleti állomásokról szóló törvény módosításával újra lehetőség nyílik, hogy a kormány megnyugtató módon rendezze a tulajdonviszonyokat. Tamás Sándor arra hívta fel a szakminiszter figyelmét, hogy ezzel az alkalommal tartsák be a kormány prioritásként megjelölt magántulajdont visszaállító elvét, és a hatályos jogszabályokat.
Szenátusi hírek
*** A Szenátus április 26-i ülésén, a politikai nyilatkozatok napirendi pontjánál, szót kért Verestóy Attila RMDSZ szenátor. Felszólalásában Adrian Păunescu szenátor előzetesen elhangzott politikai nyilatkozatára válaszolva elmondta, óvatosabban kéne bánni az olyan jellegű kijelentésekkel, melyek szerint a hatóságok Hargita megyében, vagy bárhol az országban nem képesek ellátni feladatukat. Minden látszat ellenére a román hatóságok (rendőrség, ügyészség) elvégzik feladatukat, ezt bizonyítja a nemrégiben letartózatott csíkszeredai bűnöző esete is. Ámbár egyelőre, ítélet híján, tartsunk ki az ártatlanság vélelme mellett, és beszéljünk inkább gyanúsítottról- tette hozzá Verestóy Attila. Az RMDSZ politikusa ugyanakkor kifejtette: az előbb említett személynek, egy bizonyos, Cimpoieru nevű, román újságíró ügyeskedése következtében, hihetetlen módon, sikerült Păunescu szenátor védencévé előlépnie. Mi azonban, tetszik, vagy nem tetszik egyeseknek, változatlanul azon a véleményen vagyunk, hogy országszerte minden körülmények között az igazságszolgáltatásnak kell érvényesülni –jelentette ki Verestóy Attila szenátor.
*** Hétfőn, 2004. április 27-én Kereskényi Sándor RMDSZ szenátor politikai nyilatkozatában a falusi-népi kultúra és a hagyományőrzés szempontjából rendkívül fontos művelődési otthonok esetében felmerülő problémákat ismertette. Kereskényi Sándor elmondta Szatmár megyében a 155 művelődési otthonból 53 községi, 102 falusi jellegű. Ezek közül azonban csak 139 működik, mert 16 művelődési otthon az épület romossága miatt használhatatlan. Ugyanakkor a működőképes kultúrházak tevékenysége sajnos fokozatosan eltér eredeti rendeltetésétől, ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy költségvetési támogatásuk nem kielégítő. Jó lenne, ha a helyhatósági választások során olyan személyiségek kerülnének a vidéki közélet döntéshozatali pozícióiba, akik végre a szívükön viselnék az ottani kulturális élet fellendítését – fogalmazott az RMDSZ politikusa.