RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2004. április 25, vasárnap
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro Különkiadás
Íme, áll a Szabadság-szobor! A Szabadság-szobor szabad! Kiszabadítottuk!
***Aradon, a Tűzoltó-téren mintegy hatezer ember részvételével, az RMDSZ, valamint a román és magyar kormány képviselőinek jelenlétében avatták fel a román-magyar Megbékélési Parkot és a nyolcvan év után visszaállított Szabadság-szobrot. A kivételes eseményen jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Medgyessy Péter, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, Răzvan Theodorescu román művelődési és egyházügyi miniszter, Viorel Hrebenciuc, az Szociáldemokrata Párt alelnöke, Dr. Dávid Ibolya, a Magyar Országgyűlés alelnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ számos képviselője, szenátora, illetve megyei vezetője, Jonathan Scheele, az Európai Bizottság romániai delegációjának vezetője (az EU romániai nagykövete), valamint Dorel Popa, Arad polgármestere. Az ünneplők között jelen voltak a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetői, a határon túli magyar szervezetek képviselői, köztük Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetsége, Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének vezetője, valamint Duka Zólyomi Árpád, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke is. A magyar történelmi egyházak részéről Tempfli József, nagyváradi római katolikus megyéspüspök, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Martin Roos temesvári római katolikus megyés püspök is jelen volt.
Íme, áll a Szabadság-szobor! A Szabadság-szobor szabad! Kiszabadítottuk! – indította ünnepi beszédét Markó Béla, amelyben a kitartó, következetes és egységes politizálás történelemformáló erejét hangsúlyozta. Úgy értékelte, a Szabadság-szobor kiszabadítása fontos lépés egy újfajta nemzeti együttélés felé, hiszen az erről szóló kormányhatározat azt jelenti, hogy hivatalosan elismerik: Erdélyben a magyar múltnak is méltó helyet kell biztosítani. A pillanat jelentőségéről szólva Markó Béla úgy vélte: ennél is fontosabb az, hogy a rabságából kiszabadított Szabadság-szobor maga is megszabadította a magyarságot. „Hogy mitől? A kishitűségtől, a reménytelenségtől, a beletörődéstől, a kiábrándultságtól, a csalódástól, hogy nekünk soha, semmi sem sikerülhet. Itt a példa, hogy sikerülhet! Ha együtt vagyunk, ha szolidárisak vagyunk, ha egységesen, egy akarattal lépünk fel, ha a képesek vagyunk összefogni, akkor meglesz az eredménye”- mutatott rá.
„Innen, erről a térről üzenjük mindenkinek: mi nem vagyunk szalmaláng-lelkű emberek, mi tudjuk, hogy nem könnyű sikerre vinni ügyünket, és hogy egyik napról a másikra nem lehet megváltoztatni a világot, de egy percig sem mondunk le arról, amit megálmodtunk, mert a kitartás mindig meghozza a maga gyümölcsét”- hangsúlyozta beszédében a Szövetség elnöke, aki ugyanakkor rámutatott, elértük azt, ami az elődöknek nyolcvan év alatt nem sikerült. „Mi különböztet meg minket eleinktől? Jobban akartuk volna ezt, mint ők? Nem, hiszen bennük is éppen olyan erős volt az akarat. Nem az akaratban különbözünk, hanem a történelmi tapasztalatban. Mi látjuk, milyen hibákat kell elkerülnünk, és képesek vagyunk okulni a múltból. Tudjuk megfelelő módon alakítani a helyzetet. Az elmúlt években a romániai magyar érdekképviselet egységesebb volt, mint az elmúlt nyolcvan-nyolcvanöt esztendőben bármikor. Ugyanakkor azt is felismertük, hogy csakis a románokkal való partnerséggel és a két ország közti viszony jobbításával érhetünk el eredményt” – hangsúlyozta.
Király András üdvözölte azt a döntést, amely lehetővé tette a Megbékélési Park létrehozását és a Szabadság szobor visszaállítását, amely a szabadság, az európaiság és a kölcsönös tisztelet üzenetét hirdeti. Az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke szerint ennek alapját egymás történelmi múltjának, valamint a forradalaom és szabadságharc hőseinek tisztelete kell, hogy képezze. Király ugyanakkor Arad lakossága előtt tisztelgett: „köszönjük Arad magyarságának bíztatását, a tőlük kapott hitet és erőt ahhoz, hogy munkánkat befejezzük”.
A román-magyar Megbékélési Park mai felavatása vonatkoztatási pont. Valószínűleg az egyik legjelentősebb a két szomszédos ország jelenkori történelmében, amelynek kapcsolatai amilyen régiek, olyan komplexek, mi több bonyolultak – fogalmazott Răzvan Theodorescu művelődési és egyházügyi miniszter ünnepi beszédében. A román kormány képviselője ugyanakkor kifejtette: Történelmi pillanat ez a mai, az, hogy mi románok kezet tudunk nyújtani azoknak, akik nekünk nem voltak barátaink, és akiknek mi nem voltunk mindig barátai, de akik mellett annyi ideig éltünk, és akiket a történelem, a földrajz, a nemzeteközi együttélés szabályai arra ítéltek, hogy hozzánk hasonlóan túllépjenek az ellenségeskedéseken. A miniszter kifejtette: meggyőződése az, hogy a „jövő felé tekintő távlatot, a bennünket és nyugati szomszédjainkat is modern nemzetté alakító forradalom perspektíváját választjuk.” Azt a jövőbe tekintő perspektívát, amely nem kerüli meg a különbözőségeket, de mindig előtérbe helyezi Románia és Magyarország közös érdekeit – zárta szavait Răzvan Theodorescu.
Medgyessy Péter szerint a Szabadság-szobor nem csak a múltról, hanem jelenünkről és jövőnkről is szól, ennek visszaállítása azt bizonyítja, hogy az európaiság felülkerekedik itt is. A magyar miniszterelnök ugyankkor elmondta:„Tudjuk, hogy magyarnak, románnak egyaránt a nemzeti méltósága érzelmi és létkérdés. Mindaz, ami bennünket összeköt, csak akkor működik, ha tiszteljük egymásban azt is, amiben különbözünk.” – hangsúlyozta.
Dorel Popa aradi polgármester kijelentette, hogy a Megbékélési Park létrehozásával Arad, és polgárai bebizonyították, hogy mentalitását tekintve, Arad már Európához tartozik.
Dávid Ibolya szerint, a Szabadság-szobor a Kárpát medencei magyarok feltámadásának jelképe. A szobor helyreállítása öt nappal Magyarország Európa Uniós csatlakozása előtt, mintegy bizonyíték arra, hogy a trianoni sebekre az egyetlen gyógyír a nemzetet elválasztó határok felszámolása. Szerinte nincsenek ellenségeskedésre ítélt nemzetek, Európa a mi közös sorsunk, és csakis szabad népek képesek nagy dolgok megvalósítására.
Jonathan Scheele politikai szempontból rendkívül fontos mozzanatként ítélte meg az emlékpark felállítását. Szerinte a történelem során szerezett sérelmeken felül kell kerekedni, ez azonban nem a történelem megtagadását jelenti. Erő, és politikai éleslátás kell ahhoz, hogy egy ország kisebbségével szemben a többség, toleráns és megértő legyen. Ez az egyetlen járható út, ez az út, amely a közös Európába vezet. Oda, ahol a határok szimbolikussá válnak. Az Európai Unió romániai nagykövete ugyanakkor hozzátette: „az EU is a történelmi megbékélés céljával jött létre. A tolerancia építő jellegű szellemére van szükség, amely nem jelenti a múlt figyelmen kívül hagyását, hanem ellenkezőleg, nagyvonalú kezelését. Reméljük, 2007-ben Romániát és Magyarországot együtt látjuk az EU-ban. Ez a közös ünneplés bölcs és mélyen európai. Továbbra is dolgozni kell azon, hogy mindent félretehessünk, ami visszahúzhat bennünket. Arra bátorítom Önöket, hogy őrizzék meg ezt a megbékélési parkot, amely közös szimbólumává válhat a román-magyar nemzetnek az Európai Unióban.”
Az RMDSZ vezetősége és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök közötti találkozót követően, az aradi Jelen Házban sorra került sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta, hogy a magyar kormány és az RMDSZ, valamint az RMDSZ és a román kormány közötti együttműködés nélkül nem jöhetett volna létre a Szabadság-szobor felállítása. Ugyanakkor a Szövetség elnöke tájékoztatta a magyar miniszterelnököt az RMDSZ-ben zajló választásokról, valamint a helyhatósági választásokra való felkészülésről, áttekintették a romániai magyarság számára elkülönített magyar állami támogatások rendszerét. A Szövetség vezetősége a beszélgetés során javaslatot tett egy integrációs keret létrehozására, amely hozzásegítené az erdélyi magyarságot ahhoz, hogy kellőképpen felkészüljön az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Medgyessy Péter miniszterelnök a sajtóértekezleten hangsúlyozta: az RMDSZ eredményesen képviseli a romániai magyarság érdekeit, és minden megosztó törekvés (nem csak Erdélyben) ártalmas. A Szabadság-szobor visszaállításáról a magyar miniszterelnök kifejtette: ez az európaiság győzelme a politikai provincializmus fölött. Véleménye szerint a nemzeti érzelmekről nem „papolni” kell, hanem tenni kell ezekért. A sajtótájékoztatón beszámolt arról is, hogy az értekezletet megelőzően rövid telefonbeszélgetést folytatott Adrian Năstase miniszterelnökkel, akit biztosított arról, hogy Magyarország továbbra is támogatja Románia integrációs törekvéseit.
A megbeszéléseket követően a vendégek az aradi Művelődési Palotában tartott díszelőadáson vettek részt.