RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2004. április 20, kedd
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XII. évfolyam, 2698. szám
A Szabadság-szobor történetéből
Előválasztások – 2004
Közlemény – Ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete
Képviselőházi tájékoztató
A Szabadság-szobor történetéből
***A Szabadság-szobor ünnepélyes leleplezésére 1890. október 6-án került sor Aradon. Az ünnepélyes szoboravatást a szabadságharc bukásának 50. évfordulójára (1889-re) tervezték, de az ünnepségeket el kellett halasztani, mert a mű nem készült el idejében.
A számos meghívott között az eseményt megtisztelte Munkácsy Mihály, Klapka György tábornok, Komárom várának hőse, Pulszky Ferenc és számos neves személyiség. Jelen voltak a még életben lévő egykori ’48-as honvédek és a mártírtábornokok rokonai.
A minorita templomban tartott megemlékező gyászmise után a szobor leleplezésére sok ezer ember jelenlétében került sor a Szabadság téren. Zala György adta át a szobrot Arad város polgármesterének Salacz Gyulának.
Az európai értékű szoborcsoport azonban csak rövid ideig, 29 évig maradhatott a város ékessége. A román hadsereg 1919. május 17-én vonult be Aradra. A hatalomátvétel és a közigazgatás átszervezésének már a kezdeti szakaszában az új adminisztráció elhatározta a Szabadság-szobor, illetve az 1909-ben fölállított Kossuth-szobor eltávolítását. A lebontás megakadályozásához kevésnek bizonyult a román parlament szenátorának, Barabás Bélának és a hozzá csatlakozó értelmiségieknek minden erőfeszítése. Aradon az új hatóságok. rövid idő alatt eltüntették az utcákról és terekről nemcsak a szabadságharc, hanem a magyar kultúra, a magyar múlt szinte minden emlékjegyét, szobrokat, márványtáblákat.
A városvezetés 1925-ben teljes szabadkezet kapott a szobrok eltávolítására. A Brătianu-kormány 1925. május 30-i ülésén elfogadta az 1515/925 számú határozatát a szobrok lebontásáról.
Előválasztások – 2004
Rangsorolás Székelyudvarehelyen
*** Elektoros előválasztást tartott tegnap, április 19-én a székelyudvarhelyi RMDSZ. A 109 küldöttből jelen volt 102. A város 19 tanácsosi helyére 26, a 3 megyei tanácsosi helyre 7 jelölt közül választhattak a küldöttek. A tanácsosi lista vezetője Ladányi László-Zsolt polgármesterjelölt. A jelöltek további sorrendje a szavazás után a következőképpen alakult: 2. Péter Pál, 3. dr. Fehér István, 4. Borbáth István, 5. Bíró Enikő, 6. Ványolós István, 7. dr. Szálasy Ferenc, 8. Incze Zoltán, 9. Csáky Jenő, 10. Magyari Dénes, 11. Bondor István, 12. Benedek Árpád Csaba, 13. Szabó Gyula, 14. Dimén Hunor Dénes, 15. Bodurian Aram, 16. Farkas Levente, 17. Simon Károly, 18. Barabás Ottó Zsolt, 19. Kacsó István, 20. Mika Dezső, 21. Fodor László, 22. Felszegi Lóránt, 23. Bara Géza, 24. György Károly.
A három megyei tanácsos helyre Bunta Leventét, Sófalvi Lászlót és Bondor Istvánt választották a küldöttek.
Közlemény – Ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete
***Április 8-án ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. Az ülésen jelen voltak: Szép Gyula, Borboly Csaba, Dáné Tibor Kálmán, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Könczei Csilla, Márton Árpád. A szaktestületi tagok közül senki sem hiányzott.A szaktestület elbírálta a pályázati felhívásra beérkezett 698 pályázatot. A nyertes pályázatok listáját mellékelve küldjük.
Képviselőházi tájékoztató
***2004. április 20 -án a Képviselőház plénuma megtárgyalta és végső szavazással jóváhagyta a Nép Ügyvédje intézményének szervezését és működését szabályozó törvény módosítására benyújtott törvénytervezetet, amelynek kezdeményezői Borbély László, Márton Árpád és Varga Attila RMDSZ képviselők voltak.
A kezdeményezést a plénumban Varga Attila tartotta fenn. Rámutatott a Nép Ügyvédje intézményének fontosságára, hiszen alkotmányos feladata a természetes személyek jogainak védelme, és bár egy új jogintézményről van szó, melyet 1991-ben hozott létre az Alkotmány, mára szervesen illeszkedik a közhatóságok rendszerébe. A képviselő hangsúlyozta: a Nép Ügyvédjének kompetenciáját illető legfontosabb módosítás az, amely szerint közvetlen módon beavatkozhat a törvények alkotmányosságának előzetes és utólagos ellenőrzési eljárásába. A strukturális, szervezési aspektusokról szólva Varga Attila elmondta, olyan módosításokról van szó, amelyek komoly hatással lesznek az intézmény működésére is. Ebben az értelemben a Nép Ügyvédjét – a korábbi 4 évvel szemben – ezután 5 évre választják.
Ugyanakkor az intézmény működését tekintve rendkívüli fontossággal bír azon alkotmányos módosítás, melynek megfelelően megjelennek a Nép Ügyvédjének, különböző tevékenységi területekre szakosodott Helyettesei. Az RMDSZ javaslatait alapul véve, és azokat egyeztetve a Nép Ügyvédje és a kormánypárt képviselőivel 4 Helyettest állapítottak meg a következő területekre:
Az elfogadott változat szerint versenyvizsga alapján a Nép Ügyvédje nevezi ki majd a Helyetteseit, ily módon biztosítva az intézmény egységét, áttekinthetőségét. Az RMDSZ képviselők javaslata szerint a Helyetteseket is a Parlament választaná, amely nagyobb legitimitással és felelősséggel járt volna. Ezt azonban nem fogadták el.
Végül a képviselő kitért arra a lényeges módosításra, amely az intézmény hatékonyabb működését elősegítő területi regionális irodák létrehozását célozza, és amely a túlzott centralizáció elkerülését eredményezi, az állampolgárok számára pedig jobb hozzáférési lehetőséget biztosít.
***Elfogadásra került az 1940. szeptember 6. – 1945. március 6. között etnikailag üldözött személyek egyes jogairól szóló 1999. évi 105. számú kormányrendeletet módosító törvénytervezet, amelynek jelentése átvette Kerekes Károly képviselő erre vonatkozó javaslatait. A jogszabály szövege több fontos módosítást vezet be, amelyek közül kiemeljük:
– a kedvezményezettek köre kiegészül a kilakoltatott személyekkel, valamint a kisebbségek ellen irányuló erőszak áldozataival;
– a törvény hatálya alá eső személyek kéréseit elbíráló bizottság döntését a kisebbségi szervezetek véleményezése feltételezi;
– a jogok megállapítása nincs határidővel korlátozva.
*** A plénum elfogadta a NATO nap létesítésére vonatkozó törvénytervezetet, amelynek társkezdeményezője Tamás Sándor képviselő. Az RMDSZ képviselőházi frakciójának nevében többek között elmondta: „Az RMDSZ nem csak a törvénytervezet megszületéséhez járult hozzá, hanem ahhoz a történelmi tényhez is, hogy Románia a NATO tagországává vált. A Szövetség 14 éve következetesen dolgozik annak érdekében, hogy az ország bekerüljön a NATO-ba.”