RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2004. április 15, csütörtök
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XII. évfolyam, 2693. szám
A szenátusi szavazás eredménye mentalitásváltozásra utal
Képviselőházi tájékoztató – 2004. április 15.
Szenátusi hírek
A gépkocsi tulajdonosok érdekében
Fehér megyei hírek
Rangsorolás Nagyenyeden
Maros megyei hírek
A roma lakosság képviselőjével találkozott az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje
Jelöltállító közgyűlés Marosvásárhelyen
Jelöltek a marosvásárhelyi tanácsba
Szászrégenben kialakult a tanácsosi rangsor / Nagy András a helyi magyarság polgármesterjelöltje
A jelölőgyűléseket április 18-ig meg kell tartani
A szenátusi szavazás eredménye mentalitásváltozásra utal
***Sikeresen zajlanak az RMDSZ előválasztásai, eddig 259 romániai helységben tartottak előválasztásokat a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szervezésében, melyek során mintegy 78 ezer ember szavazott – ismertette a sajtó képviselőivel Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ április 15-én, Bukarestben megtartott heti sajtóértekezletén. A Szövetség elnöke elmondta: az előválasztásokon a közvetlen, azaz álló vagy mozgóurnás módszert, illetve a közvetett, azaz „elektoros szavazási” módszert alkalmazták. Az időközben nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások, felmérések eredményei ugyanakkor egyértelműen bizonyítják, hogy a romániai magyar választópolgárok körében az RMDSZ támogatottsága továbbra is állandó. Ezt bizonyítja az is, hogy az előválasztásokon igen nagy számban vettek részt az szavazati joggal rendelkezők.
Pénteken, április 16-án elkezdődik az RMDSZ által kezdeményezett Párbeszéd a jövőért – című konzultációsorozat, melynek keretében Markó Béla szövetségi elnök és az RMDSZ vezetői Kolozsváron, az Ügyvezető Elnökség székházában, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete és a Magyar Ifjúsági Értekezlet képviselőivel tanácskoznak. A konzultációsorozatról szólva az RMDSZ elnöke emlékeztette a sajtó képviselőit: a Szövetség a parlamenti választási programja, illetve a választások utáni négy esztendő prioritásainak részletes kidolgozása céljából kezdeményezte a párbeszédet. A széleskörű konzultáció-sorozat célja az, hogy közösen keressünk megoldást a romániai magyarság nemzeti, gazdasági és szociális gondjaira, ugyanakkor választ keresni arra is, hogy miképpen lehet a jövőben minél nyitottabbá tenni a szövetséget, miképpen lehet az elvi-eszmei sokszínűségnek ezután is természetes módon helyet adni az egységes érdekképviseleti szervezetben.
A Nagyrománia Párt szenátorai által benyújtott egyszerű bizalmatlansági indítványról szólva, amelyben az aláírók azt kérték, hogy minősítsék érvénytelennek az aradi Megbékélési Park létrehozását elrendelő kormányhatározatot, Markó Béla elmondta: a bizalmatlansági indítvány vitája nagyon fontos momentum volt, hiszen az a tény, hogy a Szenátus elvetette azt, az elmúlt években végbement mentalitásváltást bizonyítja. A szélsőségesen nacionalista párt 39 szenátora által aláírt indítványban olyan érveket sorakoztattak fel, amelyek szerint az Aradon kivégzett 13 magyar tábornok annak idején negyvenezer románt gyilkoltatott meg. Ugyanakkor a javaslat benyújtói szerint az aradi lakosságnak kellett volna eldöntenie népszavazás útján, hogy szeretné-e városában a Szabadság-szobrot, amennyiben pedig a többség nemmel szavazott volna ebben az ügyben, a román kormánynak kötelessége lett volna „a Szabadság hamis emlékművét” a magyar kormánynak átadni, hiszen ennek nincs helye román földön. Markó Béla szövetségi elnök ugyanakkor sajnálatosnak tartotta azt a tényt, hogy az indítvány vitájában tulajdonképpen egyedül maradt a kormánypárttal, mert a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt szenátorai az indítványt támogatták szavazataikkal. A szövetség elnöke politikai rövidlátásnak nevezte ezt a tényt, és emlékeztettea sajtó képviselőit arra, hogy az aradi Szabadság-szobor visszaállításának folyamatát együtt indították be a fent említett pártokkal a koalíció idején. Ilyen szempontból érthetetlen, hogy ugyanezek az emberek a szobor visszaállításának a meggátolása mellett foglaljanak állást.
A szövetségi elnök ugyanakkor hozzáfűzte, az indítvány elvetése mégis azt bizonyítja, hogy az elmúlt esztendők során megtanultuk egymás történelmét tiszteletben tartani, közös múltunkat elfogadni, felismertük azt, hogy Erdélyben a románoknak és a magyaroknak egyaránt otthon kell érezniük magukat – múltjuk tekintetében is. El kell fogadnunk azt, hogy közös térben élünk, amely a szolidaritás és nem pedig a nézeteltérések színhelye lesz – mutatott rá Markó Béla.
Antal István RMDSZ képviselő, a Képviselőház ipari és szolgáltatásügyi bizottságának elnöke a szövetkezetek szervezéséről és működéséről szóló törvénytervezetről szólva elmondta, folyamatban van a jogszabály vitájának előkészítése. Az RMDSZ politikusa ismertette a sajtó képviselőivel: a szövetkezetek szervezéséről és működéséről szóló törvénytervezet kidolgozásának szükségességét 2003-as és a 2004-es, az RMDSZ és a kormánypárt által aláírt együttműködési megállapodás is tartalmazza. Antal István elmondta, reményeik szerint sikerül a kerettörvény tervezetének képviselőházi vitáját minél előbb lebonyolítani annak érdekében, hogy ez átkerülhessen a Szenátusba. Ugyanakkor hozzátette: a jelenlegi parlamenti szesszió végére szeretnék véglegesíteni az említett törvényt. A kerettörvény tervezetére vonatkozóan részletes tájékoztatást közlünk képviselőházi tájékoztatónkban.
Kovászna megyében az RMDSZ a demokratikus gyakorlatnak megfelelően idén is előválasztásokat szervez e hét vasárnapján, április 18-án, melynek során a polgárok szavazataikkal eldönthetik, hogy ki kerüljön a helyhatósági választások végleges listáira – mondta Puskás Bálint Kovászna megyei RMDSZ szenátor, majd felhívta a sajtó figyelmét arra, hogy a romániai politikai alakulatok közül továbbra is csak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség rendez előválasztásokat e célból. A szavazáson, amelyen természetesen nemcsak a magyarok, hanem a románok is részt vehetnek, 40-50 ezer résztvevő jelenlétére számítanak. A 38 helységben (4 város és 34 falu) megrendezett előválasztásokon 820 helyitanácsosjelölt, 55 megyei tanácsosjelölt, 65 polgármesterjelölt közül választhatnak a szavazók, Sepsiszentgyörgyön 42 jelölt mérkőzik a városi tanácsosi helyekért. Tegnap volt az utolsó nap, amikor a jelöltek bemutatkozhattak a szavazóknak, ezeken a bemutatkozó gyűléseken több mint 2000 polgár vett részt. Meggyőződésünk, hogy az előválasztások eredményei egyértelműen igazolják majd a közvélemény-kutatások eredményeit a RMDSZ támogatottságára vonatkozóan – hangsúlyozta Puskás Bálint.
Újságírói kérdésre Markó Béla kifejtette, a Szövetség által kezdeményezett Párbeszéd a jövőért címet viselő konzultációra az EMNT és az SZNT is kapott meghívást, a találkozók időpontjainak egyeztetése már folyamatban van.
Képviselőházi tájékoztató – 2004. április 15.
***Ma, 2004. április 15-én a Képviselőház plénuma elkezdte a Szövetkezeti törvény vitáját, amelyen az RMDSZ frakció részéről Antal István képviselő, az Ipari és szolgáltatásügyi szakbizottság elnöke szólalt fel.
Elmondta: a szövetkezeti mozgalom problémái nemzetközi szinten akkor kerültek a figyelem középpontjába, amikor 2002-ben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (NMSz) egy ajánlást fogadott el a szövetkezetekre vonatkozóan.
E dokumentumban a szövetkezetek olyan autonóm személyek önkéntes szerveződésével létrejött egyesülésekként jelennek meg, amelyek alaptőkéjét a tagok hozzák létre, részesedésük függvényében vállalják a kockázatokat, aktívan részt vesznek az egyesülés vezetésében, és demokratikus kontrollt gyakorolnak annak érdekében, hogy közös gazdasági, szociális és kulturális célkitűzéseik megvalósulhassanak. A képviselő hangsúlyozta, hogy az NMSz szerint a szövetkezetek megerősödése és működése a következő alapelvekre kell, hogy támaszkodjon:
Éppen ezért – hívta fel a figyelmet a képviselő – egyre inkább tudatosítani kell a közvéleményben a szövetkezetek fontos szerepét, hiszen ezáltal lehet megvalósítani egy sor közösségi célkitűzést, mint például a regionális és vidékfejlesztést, a mezőgazdaság fejlesztését, a munkaerő elhelyezést, a szociális integrációt.
A rövid nemzetközi áttekintés után Antal István képviselő ismertette a szövetkezeti mozgalom romániai múltját. Elmondta, hogy az első jogi rendelkezések 1887-ből származnak, 1928-ban jelent meg a Szövetkezeti Törvénykönyv, majd 1935-ben fogadták el a szövetkezetek szervezéséről szóló törvényt.
Ismertetőjében a képviselő kitért az erdélyi szövetkezeti mozgalomra is, amely több mint 150 éves múltra tekint vissza, hiszen 1865 után létrejött a Raiffeisen Szövetkezet a szászok közösségén belül, a Hangya Szövetkezet az erdélyi magyar közösség körében, a hitelszövetkezetek, valamint a Nagyszebeni Astra és Infratirea szövetkezetek. A képviselő kiemelte, hogy az 1945 előtti szövetkezetekre vonatkozó törvényes keret teljes egészében követte az akkori európai hagyományokat és egy modern szabályozásnak számított.
1949 után a kommunista hatalom felszámolta a szövetkezeti mozgalmat, majd 1990-ben jelent meg két törvényerejű rendelet, amely a szövetkezeti mozgalom jogi kereteit próbálta meghatározni, és visszaállítani a régi rendszerben elvesztett szövetkezeti alapértékeket, sajnos sikertelenül, hiszen a legfontosabb alapelvek csak deklaratív módon jelentek meg a szövetkezetek alapszabályzataiban.
Antal István rámutatott: az RMDSZ Programjának már az 1990-es évek elején részét képezte egy európai módon szabályozott szövetkezeti kerettörvény kidolgozása.
Az RMDSZ 2001-ben nyújtotta be a Képviselőházba a Szövetkezeti kerettörvény tervezetét, amelyben – felhasználva a két világháború közötti szövetkezeti mozgalomból származó tapasztalatokat, és kiegészítve ezeket az aktuális elvárásokkal – korszerű jogi keretet kívánt teremteni a szövetkezeti mozgalom működésének.
Megemlítette, hogy az RMDSZ által beterjesztett törvénykezdeményezéssel párhuzamosan még négy törvénykezdeményezést nyújtottak be a Képviselőházba, amelyeknek részben kerettörvény jellegük volt, részben pedig csak egy bizonyos szegmentumot szabályoztak a szövetkezeti palettán.
A szövetkezeti kerettörvénnyel kapcsolatos törvénykezési folyamatok 2002 nyarán gyorsultak fel, amikor az akkori kis és közepes vállalatok és szövetkezetek minisztériuma egy sürgősségi kormányrendelet-tervezetet bocsátott ki, amely 90%-ban az RMDSZ által kidolgozott törvényjavaslaton alapult.
A Kormány és a Parlament közötti párbeszéd eredményeként, valamint a legtöbb szövetkezetet tömörítő UCECOM és CENTROCOOP ernyőszervezetekkel való konzultálás nyomán, a Kormány 2003-ban a már említett sürgősségi rendelet tervezete alapján dolgozott ki egy új törvénytervezetet, amelyet a Képviselőházhoz nyújtott be.
E törvénytervezet 2003 tavaszán brüsszeli szakértőkkel is egyeztetésre került. Ezen a tárgyaláson részt vett Ciornei miniszter asszony, Bivolaru Ion képviselő, az Ipari szakbizottság alelnöke és Vida Gyula RMDSZ képviselő, aki jogász közgazdászként, a kérdés neves szakértőjeként, módosító indítványaival, tanácsaival a tervezet végső szövegének meghatározó alakítójává vált.
Antal István kiemelte, hogy az így létrejött szövetkezeti törvénytervezet a Kormány és Parlament szakbizottságainak jó együttműködéséről tanúskodik, és elmondta: a törvénykezési folyamat során az említett ernyőszervezeteket folyamatosan tájékoztatták a szövetkezeti törvény cikkelyenkénti vitájáról, de számos esetben ezek képviselői gátolták a törvénykezési munka előrehaladását.
A történeti áttekintő után a képviselő elmondta: azért ismertette ilyen részletesen az elmúlt időszak történéseit, hogy egyértelművé váljon: az RMDSZ mindvégig fenntartotta, és fenntartja most is annak szükségességét, hogy létrejöhessen egy modern szövetkezeti kerettörvény, amely alkalmazható anélkül, hogy speciális törvényeket kelljen még kidolgozni.
Felszólalásában Antal István kérte a tisztelt Házat: tegye lehetővé, hogy a törvénytervezet a Gazdasági és az Ipari szakbizottságok által előterjesztett formában kerülhessen a Szenátus elé, hogy még a jelenlegi törvénykezési periódusban törvényi formát ölthessen.
A képviselő rámutatott: ez a törvénytervezet, hasonlóan az utóbbi 14 évben megjelent néhány fontos törvényhez, (mint a 18/1991-es földtörvény, az 1/2000-es és a 10/2001-es törvények) arra hivatott, hogy visszaállítsa az állampolgároknak, valamint a szövetkezeti tagoknak a szövetkezeti mozgalom általánosan elfogadott értékeibe vetett bizalmát. Ugyanakkor megoldást jelent majd ennek, az egész társadalom számára hasznos tevékenységi területnek a fellendítésére. Reményét fejezte ki aziránt, hogy e jogszabály elfogadása révén szoros kapcsolatok alakulnak ki az Európai Szövetkezeti Szövetséggel, és ennek szervezeteivel.
Fenti kijelentéseinek alátámasztására, Antal István képviselő idézett az Európai Közösségek Bizottságának a szövetkezeti társaságokra vonatkozó közleményéből, amelyet az Európai Parlamenthez, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, valamint a Régiók Tanácsához intézett 2004-ben.
A dokumentum szerint a szövetkezeteknek nincsen szükségük különleges bánásmódra, hanem megfelelő törvényes keretre. A szövetkezetek, mint olyan szervezetek, amelyek tagságukra támaszkodnak, valamely közösségbe ágyazottan működnek. Céljuk az illető területen található munkahelyek megtartása, valamint szolgáltatások biztosítása egy globalizálódó gazdaságban. A szövetkezet által nyújtott szolgáltatások hozzájárulnak a régió földrajzi stabilitásához, ami meggátolja a települések elnéptelenedését.
A közlemény kibocsátói felszólítják az EU tagországait, hogy a fejlődésben megkésett övezetekre vonatkozó regionális politikáik kidolgozásánál vegyék figyelembe a helyi szövetkezeteknek, az elszigetelt régiókra, a hátrányos helyzetű városokra, és a régió egészére gyakorolt kedvező hatását.
A törvénytervezet cikkelyenkénti vitáját a következő héten kezdi el a Képviselőház.
Szenátusi hírek
A gépkocsi tulajdonosok érdekében
***A romániai gépkocsi biztosítással foglalkozó társaságok közös irodája – az amolyan fordított előjelű szakszervezet, hiszen nem munkavállalói érdekeket, hanem éppenséggel cég-érdekeket képvisel – önkényesen járt el, amikor ez év május elsejét, a szomszéd országok Európai Unióhoz való csatlakozásának hivatalos napját megelőzően bocsátotta ki a határon túl csak attól fogva használandó, megemelt díjszabású zöld kártyákat – mondta Szabó Károly Ferenc Szatmár megyei szenátor politikai nyilatkozatában a Szenátus április 13-i ülésén. A romániai gépkocsi biztosítással foglalkozó társaságok közös irodája anélkül tette mindezt, hogy értesítette volna például a Biztosítási ügyletek Országos Felügyeletét. Ezzel az intézkedéssel egyszerűen megkárosították az autótulajdonos ügyfeleket: százakra – ha nem ezrekre – megy azoknak a biztosítottaknak a száma, akiknek a zsebéből tetemes összeget emeltek ki azáltal, hogy a kötelező, szolgáltatói tisztesség elemi szabályait megszegve, hetekkel előbbre hozták az időpontot, melyet követően valóban rá kell térni a zöld kártyás rendszerre. A díjszabás időelőtti, illegális megduplázása folytán, ennél is többről, törvénybe, sőt büntető törvénybe ütköző, valósággal zsebtolvajlás-számba menő károkozásról van szó – mondotta. Nos, ha a piaci kofa két szállal kevesebbet tesz a petrezselyem-kötegbe, a Fogyasztóvédelmi Hivataltól máris küldik a bírságoló cédulát. Mivel ez a szervezet feljogosítás híján, sem hivatalból, sem bejelentésre nem járhat el esetünkben, én most mindazokhoz a lehetséges illetékesekhez kívánok appellálni, amelyek tehetnek valamit annak érdekében, hogy a biztosítók visszafizessék a törvénytelenül bezsebelt összegeket. – szögezte le Szabó Károly Ferenc befejezésül.
Fehér megyei hírek
Rangsorolás Nagyenyeden
***Nagyenyeden 2003. április 13-án, küldöttgyűlésen állapították meg a helyi tanácsos-jelölt lista sorrendjét.
A küldöttgyűlést megelőzően kiértékelő, illetve küldöttjelölő közgyűlésekre került sor Nagyenyed municípiumhoz tartozó falvakban: Felenyeden, Enyedszentkirályon, Csombordonés Marosgombáson.
A megmérettetésben nyolc tanácsos jelölt vett részt. A rangsorolás eredményeként a következő sorrend alakult ki: Rácz Levente, Krecsák Sz. Adalbert, Kováts Krisztián, Simon János, Köble Csaba, Fari P. Ilona, Ladányi Árpád, Molnár Irén.
Az előzetes egyeztetésnek megfelelően a listavezető Rácz Levente lesz az RMDSZ polgármesterjelöltje is.
Maros megyei hírek
A roma lakosság képviselőjével találkozott az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje
*** Dr. Kelemen Atilla, a megyei RMDSZ-szervezet elnöke és marosvásárhelyi polgármesterjelöltje Venczi Jánossal, a marosvásárhelyi roma lakosság képviselőjével folytatott megbeszélést csütörtökön délelőtt, az RMDSZ megyei szervezetének székházában. A felek az együttműködés lehetőségeit vizsgálták.
Jelöltállító közgyűlés Marosvásárhelyen
***Április 16-án, pénteken délután 4 órai kezdettel rendezik a Bernády Házban (Horea utca 6.) a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet jelölőgyűlését, amelyen kialakítják a Szövetség tanácsosi listáját a júniusi önkormányzati választásokra. A tanácskozást a városi választmány állandó bizottságának elnöke, dr. Pokorny László vezeti. Napirendi pontok:
A jelölőgyűlés részvevői kérdéseket tehetnek fel a városi tanácsosi mandátumra pályázóknak.
Jelöltek a marosvásárhelyi tanácsba
***Az alábbiakban közöljük (ábécé-sorrendben) azoknak a személyeknek a listáját, akik tanácsosi mandátumra pályáznak Marosvásárhelyen. A pénteki közgyűlésen őket rangsorolja a városi közgyűlés.
Szászrégenben kialakult a tanácsosi rangsor / Nagy András a helyi magyarság polgármesterjelöltje
*** Szerdán este rangsorolta a szászrégeni tanácsosjelölteket a helyi RMDSZ-szervezet választmánya. Ugyanitt eldőlt: Nagy Andrást, a város eddigi alpolgármesterért indítják a polgármester-választáson.
Tizennégyen töltöttek ki jelentkezési lapot a tanácsi megbízatás elnyeréséért, számukra három perc bemutatkozási időt biztosítottak. A szavazás nyomán a következő rangsor alakult ki:
A tanácsosjelöltek a pénteken délután 5 órakor kezdődő helyi közgyűlésen mutatkoznak be a szavazótábor előtt.
Szászrégenben 19 tanácsost választanak meg júniusban. Az RMDSZ azt szeretné, hogy a képviselői helyeknek legalább az egyharmadát szerezze meg, hogy a sarkalatos problémákban a Szövetség hozzájárulása nélkül ne lehessen döntést hozni.
A jelölőgyűléseket április 18-ig meg kell tartani
***Az RMDSZ Maros megyei szervezete emlékezteti a helyi szervezeteket, hogy április 18-a az utolsó nap, amikor a jelölőgyűléseket meg lehet tartani. Urnás előválasztásokat a következő településeken rendeznek: Ákosfalva, Balavásár, Magyarbükkös, Marosvécs, Nyárádkarácson, Gyulakuta, Nyárádgálfalva, Vámosgálfalva, Dózsa György, Gernyeszeg, Székelyhódos, Mikefalva, Backamadaras, Erdőszentgyörgy.