RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2004. április 1., csütörtök
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XII. évfolyam, 2684. szám
Lényeges a magyar kultúra egységes képviselete
Az autonómia kérdése a kisebbségvédelemben
Előválasztások – 2004
Bihar megye
Hunyad megye
Szatmár megye
Lényeges a magyar kultúra egységes képviselete
***Az erdélyi magyar kultúrának mielőbb az anyaországi magyar kultúra határokon túli megjelenítésének szerves részévé kell válnia – jelentette ki Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára 2004. április 1-én, Kolozsváron, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén folytatott megbeszélésen. A magyar delegációt, melynek tagja volt Lakatos Mihály, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője, valamint dr. Cseh Áron, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Nagy Zsolt, Kötő József, Szép Gyula, Kovács Péter és Porcsalmi Bálint ügyvezető alelnökök látták vendégül.
Vass Lajos megfogalmazta: számára elsőrendű kérdésnek számít, hogy a magyar kultúrának határokon túli napjain, mint például a közelmúltban lezajlott Brit Évad, vagy az idénre tervezett Holland Évad, és a 2005-re előkészületben lévő Olasz Évad keretén belül, a magyarországi művelődési élet kiemelkedő képviselői mellett Erdély legreprezentatívabb magyar művészei is jelen legyenek. Szép Gyula művelődési ügyvezető alelnök erre reagálva megerősítette: az erdélyi magyar kultúra a magyar nemzet egységes kultúrájának szerves része, így, a többi határon túli magyar szervezetekkel együtt részt vehetnének a magyar kultúra határon túli évadjain. Meggyőződésem, hogy méltón tudnák képviselni a magyar művelődési életet, hiszen erre már volt is példa, mikor a kolozsvári Magyar Opera társulata az egységes magyar színházélet képviselőjeként volt jelen a Hannoveri Világkiállításon – fogalmazott a Szövetség művelődési alelnöke.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára külön kitért az erdélyi magyar színházak helyzetére is. Hihetetlen, hogy hasonló anyagi körülmények között milyen minőség, és kiemelkedő színvonal jellemzi a kolozsvári magyar színház és opera előadásait – összegezte Vass Lajos a kolozsvári Magyar Operánál tett látogatása utáni benyomásait. Az elkövetkező időszakban nagyobb figyelmet szeretnénk fordítani minisztériumi és kormányszinten egyaránt ennek támogatására, hiszen ez az intézmény nem csak Kolozsvár, hanem egész Erdély számára szimbólumértékű. Nem hiszem, hogy lenne Magyarországon olyan politikai párt, aki ezzel nem értene egyet – vélekedett Vass, majd hozzáfűzte: személyesen fog nyomást gyakorolni a legmagasabb kormányzati szinteken, hogy a kolozsvári magyar színháznak szánt támogatás mielőbb növekedjen. Kötő József oktatási és egyházügyi ügyvezető alelnök e kérdés kapcsán elismerte, hogy az elmúlt időszakban bővült a magyar kulturális minisztériumnak a kolozsvári színháznak szánt kerete, ami ma már 95 millió forintra emelkedett, és ez mint mondotta, a minőségteremtő színházi élet jelentős függvénye. Kötő emlékeztetett arra, hogy egész színházi produkciók a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával jöttek létre, példaként említve Ionesco: Jacques, avagy a behódolás című nagysikerű darabját. A magyar Opera helyzetéről szólva Kötő elmondta, hogy bármennyire is minőségi munkát végeznek az Opera művészei, az intézmény léte nagymértékben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatását függ. A civil önszerveződésekről szólva, az RMDSZ oktatási és egyházügyi alelnöke pozitívumként értékelte az e téren elindult intézményesülési folyamatot. Tájékoztatta a magyar kormány képviselőit arról, hogy erdélyszerte kb. 30 vidéki Magyar Házat sikerült megvásárolni. Fontos lenne azonban, ha a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által kiutalt közművelődési alapot nem csak rendezvények megszervezésére, hanem intézményesítésre és a vidéki infrastruktúra fejlesztésre is lehetne fordítani. A romániai magyar közművelődés számára ez nagyon fontos, hiszen az igazi autonómia építés, vidéken történik – hangsúlyozta Kötő József. Hasonlóképpen felmerült a könyvtámogatásra nyújtott támogatások fontossága. Ennek eredményeként évente kb. 100-120 minőségi könyvet sikerül kinyomtatni – mondta az ügyvezető alelnök, aki ugyanakkor arra kérte a magyar politikust, hogy lehetőség szerint növeljék az e területre kiutalt pénzösszegeket, hiszen olyan alkotó potenciál alakul ki, és erősödik folyamatosan, amely munkájának nem lenne szabad elvesztődnie.
Kötő József külön érintette a csángó kérdést is, amellyel kapcsolatban elmondta, hogy ma már fakultatív nyelvként ugyan, de állami kertek között lehet oktatni a magyar nyelvet Csángóföldön, minek következtében kb. 12 faluban 200 gyerek él ezzel a lehetőséggel. Az oktatóknak juttatott fizetés azonban „pontosan az éhenhaláshoz elegendő”, ezért nagyon fontos lenne, hogy a magyar minisztérium csángó alapjából pótolni lehessen a tanszerekre, fizetésre szükséges összeget – fogalmazott Kötő. E kérdésben is kiemelt fontosságot tulajdonított az infrastruktúra, az intézményesítés kérdésének. Elmondta, hogy Bákóban már sikerült Magyar Házat vásárolni, jelenleg 13 millió forint van elkülönítve a pusztinai Közösségi Ház felépítésére, azonban jövőre ugyanennyire lesz szükség.
Nagy Zsolt a hazai színházak „tájolására”, azaz a vidéken való vendégszereplésük szükségességére hívta fel a figyelmet, amely sajnos, pénz hiány miatt legtöbbször elmarad. Lakatos Mihály, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője ennek kapcsán elmondta, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 5 millió forintos programot fog meghirdetni hasonló „tájolási” célokra.
Ugyanakkor a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az Illyés Közalapítvánnyal közösen 43 millió forintos könyvtárprogramot hirdetett meg erre az évre könyvállományok felújítására, amelyből mintegy 5 millió forint a minisztérium, 38 millió forintot pedig az Illyés Közalapítvány áll.
Az autonómia kérdése a kisebbségvédelemben
***2004. április 2-án a Magyar Szocialista Párt Képviselőcsoportjának Külügyi- és Integrációs Munkacsoportja kihelyezett ülést tart Jászberényben. Az ülés tárgya a határon túli magyarok autonómiatörekvései, az autonómia kérdése a kisebbségvédelemben, valamint a Magyar Szocialista Párt ezzel kapcsolatosan kialakított álláspontja. Az ülésre meghívták Markó Bélát az RMDSZ szövetségi elnökét, aki rendezvényen elhangzó előadásában a Szövetség autonómia-koncepcióját ismerteti a résztvevőkkel.
Előválasztások – 2004
Bihar megye
***Rangsoroló közgyűlésre kerül sor 2004. március 2-án, 18:00 órai kezdettel a margittai Kultúrotthonban.
Hunyad megye
***Április 2-án Vajdahunyadon a Sider Klub kistermében 18:00 órától küldöttgyűlés keretén belül rangsorolják a Szövetség helyi szervezetének önkormányzati képviselő jelöltjeit. Vulkán városban hasonlóképpen április 2-án a Római Katolikus plébánia tanácstermében 17:00 órától kerül sor a helyi jelöltek rangsoroló küldöttgyűlésére.
Szatmár megye
***Tasnádon és Nagykárolyban egyaránt április 2-án 17:00 órai kezdettel közgyűlés formájában rangsorolják az RMDSZ tanácsos jelöltjeit.