RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin

www.rmdsz.ro 2003. szeptember 9., kedd

elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2527. szám, I. kiadás

Még ezen a héten megtalálják a megoldást – későesti SZDP-RMDSZ megbeszélés

Borbély László RMDSZ képviselő politikai nyilatkozata

Még ezen a héten megtalálják a megoldást – későesti SZDP-RMDSZ megbeszélés

*** Tegnap, szeptember 8-án, az aradi Szabadság-szobor visszaállításának kérdéséről tárgyalt az SZDP és az RMDSZ küldöttsége. A kormánypárt részéről jelen volt Octav Cosmanca ügyvezető elnök, Viorel Hrebenciuc, az SZDP képviselőházi frakciójának elnöke, Ion Solcanu, a kormánypárt szenátusi frakciójának elnöke és Valeriu Dorneanu, a Képviselőház elnöke. Az RMDSZ részéről Markó Béla szövetségi elnök, Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke, Frunda György szenátor, Kelemen Atilla, a képviselőházi frakció elnöke, Borbély László, a Képviselőház titkára, és Tokaji György képviselők voltak jelen. A későesti megbeszélés során részletesen elemzték a Szabadság-szoborcsoport visszaállítása kapcsán kialakult helyzetet és leltárba vették a lehetséges megoldásokat. Megállapodás született arról, hogy még ezen a héten közös erővel megoldást keresnek az ügy minél előbbi lezárása érdekében.

*** Az alábbiakban közöljük Borbély László RMDSZ képviselő politikai nyilatkozatát, amelyet interpelláció formájában a Román Kormánynak is elküldött:

Elnök Úr!

Tisztelt kollegák!

1990 óta Romániában a kereskedelmi társaságokat több hullámban privatizálták. A privatizálás lassan zajlott, a törvényes keretet számtalanszor módosították, sok esetben az állam vagy az illető egységben dolgozók számára hátrányos szerződések születtek.

A privatizálás résztvevői sokszor nem tartották be az Állami Vagyonalapot Kezelő Hatósággal kötött szerződések előírásait.

Ma egy olyan súlyos helyzetről szeretnék említést tenni, amely valószínűleg az érintett kereskedelmi társaság helyzetének felületes elemzéséből fakadóan alakult ki.

Az Azomures Vegyipari Kombinátról van szó, melynek részegysége a marosvásárhelyi Fényérzékeny Anyagok Gyára, a fényérzékeny anyagok egyetlen hazai gyártója.

Az egység termelésének fő tételét a röntgen-filmek adják, az Azomures fedezi az ország korházai filmszükségletének 75%-át.

Sajnos, az egészségügyi rendszer kintlévőségeinek lassú begyűjtése miatt (több mint egy éves adósságokról van szó) az üzem jelenleg több mint 90 milliárdos veszteséget gyűjtött össze, míg a kifizetetlen számlák értéke körülbelül 70 milliárd lejre rúg.

Maros megye Prefektúráján több megbeszélés is volt, személyesen is tárgyaltam a többségi tulajdonos képviselőjével. Kértük az Egészségügyi Minisztériumot, hogy találja meg annak módozatát, hogy a Fényérzékeny Anyagok Gyárával szemben fennálló tartózásokat az egészségügyi biztosítások költségvetéséből sürgősen egyenlítsék ki.

Sajnos, semmi sem történt és így, szeptember elején elkezdődött az üzem felszámolása. A tárgyalás keretében a többségi tulajdonos felajánlotta a részvények átadását az Állami Részvénykezelő Hatóságnak, mely még birtokolja a részvények 10,75%-át.

Úgy gondolom, hogy stratégiai jelentőségű vállalatról van szó, ennek bezárása nyomán az orvosi célú röntgen-filmek ára jelentősen nőni fog, nem beszélve a 400 alkalmazottról, aki munkanélkülivé válik.

Választ várok Románia Kormányától, az Egészségügyi Minisztériumtól és nem utolsó sorban az Állami Részvénykezelő Hatóságtól, milyen sürgős intézkedéseket terveznek hoznak egy olyan kereskedelmi társaság megmentése érdekében mely úgy tűnik, a gyengeségek láncolatának áldozata lett.

Bukarest, 2003. szeptember 9.

Borbély László

parlamenti képviselő

RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin

www.rmdsz.ro 2003. szeptember 9., kedd

elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2527. szám, II. kiadás

Összefoglaló a 2. MIÉRT Nyári Akadémia eseményeiről

Szakértők és politikusok együttgondolkodása Félixfürdőn

*** A Félixfürdőn szeptember 4-7. között megrendezett 2. MIÉRT Akadémia keretén belül, az előadók és résztvevők a Fiatal vállalkozók, Vidéki gazdálkodás – vidéki gazdák, a Politika és gazdaság, valamint a Gazdaságpolitika és a fiatalok kérdésköreit járták körül.

Benedek Csaba MIÉRT alelnök által moderált panelben, Telegdi Júlia vállalkozó az új cégek bejegyeztetésének lépéseiről beszélt, ugyanakkor megemlítette azt a román állam által hozott törvényt, amely az akkreditált egyetemek hallgatóit segíti cégek alapításában, mentesítve őket a kereskedelmi adó alól.

Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, előadásában gyakorlati jellegű ötleteket ismeretetett meg a cégalapítást illetően a résztvevőknek. Elsősorban Uniós pályázatokkal foglalkozó cég létrehozását tartaná jó befektetésnek- jelentette ki a Bihar megyei RMDSZ elnöke, de tapasztalatai szerint takarító és lakásfelújító vállalkozások megjelenésére is igény mutatkozik.

Korodi Attila, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Ügynökség romániai megbízottja, hangsúlyozta, hogy egy cég alapításánál nemcsak a pénztőke bír nagy fontossággal, hanem a szakmai tőke is. Ugyanakkor Korodi rámutatott arra, hogy a MIÉRT-re hárul az a felelősség, hogy a cégindítással járó útvesztőkből való kijutásban segítse a fiatalokat. Megoldást jelenthetne egy olyan hálózat létrehozása, amely elősegíti a fiatalok cégalapítását és működtetését.

Molnár Lajos, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési kht. igazgató-helyettese szorgalmazta a fiatal vállalkozók adatbázisának elkészítését, valamint kiemelte a globális gondolkodás fontosságát.

Az előadásokat követően a résztvevők kérdéseket tehettek fel az előadóknak. A kialakult párbeszéd során olyan kérdések merültek fel, mint például magyar hitelbank romániai létesítésének esélyei, az elhelyezkedéshez szükséges szakmai gyakorlat megszerzésének lehetőségei, vagy a cégvezetésen belüli pénzbeosztás szakemberre bízásának szükségessége.

A Vidéki gazdálkodás – fiatal gazdák című panel bevezetőjeként Borboly Csaba MIÉRT ügyvezető elnök kihangsúlyozta a fiatalok meghatározó szerepét a vidékfejlesztésben. Pete István szenátor rámutatott a vidék-város fejlettségi szintkülönbség kiküszöbölésének fontosságára, valamint arra, hogy Romániában az RMDSZ az egyetlen politikai alakulat, amely elsőként vállalta fel programjában a vidékfejlesztést, ugyanakkor konkrét megoldásokat is javasolt. Hangsúlyozta, hogy a célok megvalósításában szükség van az erőforrások átcsoportosítására és mentalitásváltásra, melyben döntő szerepet kapnak a fiatalok.

Antal István, Hargita megyei parlamenti képviselő kiemelte a vidéki termelői szövetkezetek újjáalakításának szükségességét és a fiatalok erre irányuló igényének feltérképezését.

Tamás Sándor RMDSZ képviselő vázolta a Székelyföldi erdők mai helyzetét, valamint felhívta a figyelmet az erdőgazdálkodás területén megjelenő hiányosságokra: a fiatal magyar erdőgazdászok, az erdőgazdálkodásra specializált könyvelési cégek, illetve azon jogászok hiányára, akik erdőkérdésekben jártasak.

Becze István kászonaltízi fiatal vállalkozó a vidéki vállalkozásokat befolyásoló alapvető tényezőkről, illetve a fiatal vidéki vállalkozók esélyeiről beszélt. Szerinte a lehetőségek kibővülésének elengedhetetlen feltétele a különös figyelem fordítás az infrastrukturális feltételek javítására és a humánerőforrás képzésre.

Benedek Fülöp, a magyarországi Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára előadásában kifejtette, hogy az EU-ban a mezőgazdaság a gazdasági szféra jelentős ágazata, amely legfontosabb tényezője a földalap. Ennek kapcsán elmondta, hogy véleménye szerint a legjobb befektetés a földfelvásárlás. Rámutatott, hogy a magyarországi példák e területen jól hasznosíthatóak, itt említette a nemzeti földalap földértékesítését ellenőrző rendszereket és a földértékesítéssel kapcsolatos szakmai projekteket.

Székely Ervin képviselő az RMDSZ és a MIÉRT elemi kötelességének tekinti azoknak a fiatal romániai magyar vállalkozóknak a támogatását, akik hozzá kívánnak férni az európai uniós pályázatok által felajánlott pénzösszegekhez.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke előadásában a gazdaság és a politika egymásra való hatásáról szólt. Elmondta, hogy 1996 után az RMDSZ politikája egyre inkább hangsúlyt fektet a gazdaságra, a privatizálásra. A szövetségi elnök felvázolta az RMDSZ eredményeit az autópálya építést illetően, valamint kiemelte: az elmúlt félév alatt a Szövetségnek sikerült oly módon hatást gyakorolnia a kormányra, hogy az stratégiát változtatott. A továbbiakban elmondta, hogy az Európai Unióhoz való „közeledés” eredményeképpen az utóbbi évek eseményei felgyorsultak, ami gyors szemléletváltással jár, és amihez leginkább a fiatalság képes alkalmazkodni. A téma házigazdája – Szabó Ödön, MIÉRT elnökségi tag – által feltett kérdésre a szövetségi elnök kiemelte, hogy az erdők és földek visszaszerzése után, e területek megtartására kell kidolgozni megfelelő stratégiát.

A résztvevők kérdéseire válaszolva, az előadók kiemelték többek között a magánerdészetek létrehozásának fontosságát, illetve felhívták a figyelmet a magyar állam romániai magyar vállalkozások létrehozásában nyújtott segítség mikéntjére. A program kapcsán Benedek Fülöp államtitkár egy 20 fős MIÉRT szakértői csoportot hívott meg egy három napos Magyarországi szakmai továbbképzésre.

Az esti csoportmunka keretében a délelőtti előadások főbb gondolataira építve, a MIÉRT szakértői, ifjúsági stratégiáról és konkrét projektekről beszélgettek.

A 2. MIÉRT Akadémia utolsó napján a Gazdaságpolitika és a fiatalok témakört elemezték a meghívott előadók. A jövőbe vetett hit és a fiatalokba helyezett bizalom légkörében elhangzott előadásoknak köszönhetően a résztvevők hasznos információkkal és megfontolandó tanácsokkal is gazdagodtak.

Dr. Veres János, a magyar Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, Magyarország gazdaságpolitikai stratégiájáról, illetve a jelenlegi helyzet előzményeiről beszélt. Ismertette a 2004 évi gazdaságpolitikai program célkitűzéseit és az euró 2008-as bevezetéséhez kapcsolódó pénzügyi startégiát.

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, gazdaság és ifjúság kapcsolatát elemezve elmondta, hogy a bizonytalan romániai gazdasági helyzetben az RMDSZ nem tehetett mást, minthogy megfogalmazta saját gazdaságpolitikáját és – folytonosságot követelve – olyan elveket közvetített a román döntéshozó fele, amelyek felgyorsították a kedvező irányba mutató gazdasági változást. Az RMDSZ és ifjúság partneri kapcsolata tekintetében, Takács rámutatott, hogy a cél nem lehet más, mint „egyén és közösség számára otthont teremteni és a romániai politikai életet úgy befolyásolni, hogy az EU-s lehetőségek és az itthoni lehetetlenségek ne jelentsenek olyan lejtőt, amely magával hozza a kivándorlást.”

Közvetlen hangvételű előadásában Kerekes Gábor, a RMDSZ ügyvezető alelnöke, a piac, a verseny, a marketing, a kockázat, valamint minőség témakörök kapcsán, olyan elvi fogódzókat ajánlott a vállalkozni kívánók figyelmébe, amelyek segíthetnek a vállalkozás-alapításban és/vagy a vállalat hatékony managementjében.

Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere, előadása bevezetőjében arról beszélt, hogy az ember egész élete vállalkozás: vállaljuk a sorsot, hivatást, családalapítást. Rámutatott azonban arra, hogy társadalmunkból egyelőre hiányzik az a „pénzügyi műveltség”, amelynek köszönhetően elérhető lenne az, hogy – amint mondta – „a pénz dolgozzon nekünk”.

Kerezsi Miklós, a Nutrisam Rt. vezérigazgatója, bemutatta a Szabolcs Gabona Holding Rt.-t, romániai befektetéseiket és az ezekkel kapcsolatos tapasztalataikat. Előadásában felhívta a figyelmet a romániai befektetőket érintő kockázatokra, mint például a nem kiszámítható, gyakran változó jogi környezet, az instabil piac és a bürokrácia. Mindezek ellenére azonban, a Nutrisam vezérigazgatója úgy vélekedett, hogy kellő felkészültséggel és határozottsággal felvértezve, érdemes befektetni Romániában. Résztvevői kérdésre válaszolva, Kerezsi Miklós ismertette cégük pályakezdő programját, amely keretében minden évben tíz pályakezdő fiatalt alkalmaznak, akiket betanítanak és bizonyos idő elteltével komoly feladatokkal bíznak meg. Elmondásából kiderült, hogy a „teher alatt nő a pálma” elv vezérli cégüket. Nem félnek bizalmat adni a pályakezdő fiataloknak, hiszen csak úgy tudnak bizonyítani, ha megadják számukra az esélyt.

Megköszönve a meghívottaknak az értékes előadásokat, a résztvevőknek pedig az Akadémián való aktív részvételt, Kovács Péter MIÉRT elnök röviden értékelte a 2. MIÉRT Akadémiát. Zárszavában, az elnök elmondta, hogy a mélyebb elemzés a MIÉRT Szakértői Testületre vár, amely szakmai kiadvány formájában fog konkretizálódni.

RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin

www.rmdsz.ro 2003. szeptember 9., kedd

elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2527. szám, III. kiadás

Ülésezett az Országos Restitúciós Bizottság

Tájékoztató a Képviselőház szeptember 8-i és 9-i plenáris üléséről

Az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács éves Küldöttgyűlése

Felkészítő nyolcadikosoknak.

Ülésezett az Országos Restitúciós Bizottság

*** Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező kormánybizottság mai, szeptember 9-i ülésén 48 egyházi ingatlan sorsáról döntött, amelyek közül 22 a magyar egyházak tulajdonába kerül vissza. A mai ülés, valamint a június 18-i, illetve a június 27-i ülések eredményeit összegezve a magyar egyházak tulajdonába visszajuttatandó ingatalnok száma 71-re növekedett – mondta el Nagy Benedek, a Vallásügyi Államtitkárság tanácsosa.

A Bizottság technikai apparátusa a következő napok folyamán kezdi el a határozatok megszövegezését, valamint kikézbesítését az érintetteknek.

A 22 magyar egyházi ingatlan közül 13, a gyulafehérvári Római Katolikus Püspökség, 4 az Erdélyi Református Egyházkerület, 3 az Unitárius Egyház, 2 ingatlan pedig a királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonába kerül vissza. A szeptember 9-i ülésen, a magyar egyházaknak visszaítélt ingatlanok között több városi és vidéki iskolaépület szerepel, mint például Csíkszeredában és Kézdivásárhelyen a néhai katolikus gimnázium, illetve Gyergyószentmiklóson a zárda épülete. A visszaítélt épületek között szerepelnek a kolozsvári Szentegyház utca (mai Iuliu Maniu) 1, 3 és 5 szám alatti, a katolikus egyház tulajdonát képező ingatlanok is.

Tájékoztató a Képviselőház szeptember 8-i és 9-i plenáris üléséről

*** 2003. szeptember 8-án a Képviselőház plénuma cikkelyenként elfogadta és megszavazta a mezőgazdaságra és erdőgazdálkodásra vonatkozó pénzügyi támogatásról szóló kerettörvényt, amelynek társszerzője Pete István Bihar megyei RMDSZ szenátor.

A törvénykezdeményezés célja, hogy a mezőgazdasággal és erdőgazdálkodással foglalkozók pénzügyi támogatása által növelje termékeikből származó jövedelmeiket, csökkentse termelési költségeiket. Ugyanakkor a termelés fejlesztésével és átszervezésével a termékek minőségének javítását célozza.

A törvénykezdeményezés törvénykezési űrt kíván betölteni, együtt a jelenleg érvényben lévő 2003. évi 150. számú, a mezőgazdasági hitelre vonatkozó törvénnyel.

A kerettörvény által szabályozott pénzügyi támogatás – visszatérítendő és vissza nem térítendő – pályázat alapján vehető igénybe.

A kerettörvény a mindenkori agrárpolitikától illetve a különböző kormányok programjaitól függetlenül lehetőséget biztosít arra, hogy a költségvetésről szóló éves törvényben jóváhagyott keretösszeg függvényében széles mozgásteret nyújtson a törvényhozóknak a mezőgazdaság támogatására szánt pénzösszeget illetően.

szeptember 9-én a Képviselőház plénumában végső szavazásra került:

– a Dr. Becsek-Garda Dezső képviselő által benyújtott, a Hargita megyei Gyergyószentmiklós város municípiummá nyilvánításáról szóló törvénykezdeményezés. Az általános vita során a képviselő elmondta: a nagy történelmi múlttal rendelkező székely település az elmúlt évtizedek során bizonyította, hogy nagy gazdasági fejlődési potenciállal rendelkezik. A település a székely-örmény civilizáció alapelemeit hordozza, úgy építészeti, mint a város kereskedelmi és turisztikai lehetőségeinek kihasználása szempontjából.

A személyeskedésektől sem mentes vita során a Nagy Románia Párt képviselői a törvénytervezet bizottsághoz való visszaküldését követelték, azzal érvelve, hogy Gyergyószentmiklós nem felel meg a municípiumi státust előíró törvényes követelményeknek. A municípiumi státus mellett érvelt Márton Árpád RMDSZ képviselő, aki a becsületsértés határát súroló hozzászólásokra reagálva, etnikai jellegűnek – és mint ilyen, elfogadhatatlannak – minősítette a Nagy Románia Párt álláspontját. Végül több mint fél órás vita után a plénum cikkelyenként megszavazta a törvénytervezetet.

– a Bihar megyei Margita város municípiummá nyilvánításáról szóló törvénykezdeményezés, amelynek társszerzője Szilágyi Zsolt képviselő.

– a Bihar megyei Belényes város municípiummá nyilvánításáról szóló törvénykezdeményezés, amelynek társszerzője Pete István szenátor.

A napirend előtti felszólalások során Kerekes Károly képviselő a Polgári Perrendtartás Törvénykönyvét módosító, 2003. évi 58. számú sürgősségi kormányrendeletről beszélt. A jogszabály előírja, hogy minden felfolyamodás esetében a Legfelsőbb Bíróság hozza meg a végleges döntést. A képviselő kiemelte: ez a módosítás nem veszi figyelembe, hogy a bírák máris túl vannak terhelve és a módosítás következtében még legkevesebb száz bírára lenne szükség. Továbbá, mivel a felfolyamodást Bukarestben bírálják el, ez további költségeket jelent a peres feleknek. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy az alkotmánymódosító törvény szerint a Legfelsőbb Bíróságot átminősítették Legfőbb Semmítőszékké, amelynek szerepe a törvények egységes értelmezése és alkalmazása. Ebben az értelemben a jelenlegi sürgősségi kormányrendelet a Legfelsőbb Bíróságot egyszerű felfolyamodási bírósággá fokozná le és ellehetetlenítené működését. A képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a kormányprogram az állampolgárhoz közel álló, hatékonyan működő igazságszolgáltatási rendszer felépítését tűzte ki célul, a szóban forgó rendelkezés éppen ennek ellenkezőjéhez vezet.

Ugyancsak a napirend előtti felszólalások során Dr. Becsek-Garda Dezső képviselő a visszaszolgáltatási törvények alkalmazása során tapasztalt visszaélésekre hívta fel a figyelmet. A képviselő elmondta, hogy a Csíkszeredai Erdészeti Hivatal nem hajlandó visszaszolgáltatni bizonyos erdős területeket jogos tulajdonosaiknak, holott erre törvény kötelezi. A Hivatal érvelése szerint ezeknek a területeknek hidrológiai és erózióvédelmi szerepük van, emiatt nem kerülhetnek vissza magántulajdonba. A képviselő rámutatott arra, hogy a Csíkszeredai Erdészeti Hivatal érvei nem valósak, mert a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség, valamint az Ásványi Erőforrások helyi Területi Igazgatósága által jegyzett dokumentumok egyértelműen kimondják: a szóban forgó erdős területeknek nincsen hidrológiai és erózióvédelmi szerepük. A képviselő összegzésében elmondta: egyértelmű, hogy hivatali visszaélésről van szó. Ebben az esetben viszont alkalmazni kell a 2002. évi 400. számú törvény 109. cikkelyének előírásait, melyek a visszaszolgáltatás akadályoztatására kirótt büntetésekre vonatkoznak.

Napirend előtti felszólalásában Ráduly Róbert képviselő az ügyvédi hivatás gyakorlásáról szóló 1995. évi 51. számú törvény módosítását célzó, az utolsó kormányülésen elfogadott sürgősségi kormányrendeletről beszélt. A jogszabály négy tiltó intézkedést tartalmaz a képviselői vagy szenátori mandátumot betöltő ügyvédekre vonatkozóan:

– nem szabad ügyfeleiket bíróságok és törvényszékek előtt képviselniük;

– nem vállalhatnak el korrupciós, kábítószerekkel, emberkereskedelemmel, pénzmosással kapcsolatos, illetve az állambiztonság, a béke és az emberiség ellen irányuló bűncselekményekre vonatkozó ügyeket;

– nem képviselhetnek senkit az állam, és általában a közintézmények ellen irányuló polgári vagy kereskedelmi perekben;

– nem képviselhetnek senkit nemzetközi szervek előtt, amennyiben a per a román állam ellen irányul.

A képviselő kihangsúlyozta egyetértését a második tiltással, ugyanakkor a harmadik tiltás kapcsán kiemelte, hogy az erdélyi magyarságot ez közvetlenül negatívan érinti a visszaszolgáltatási perek vonatkozásában. Szemfényvesztésnek ítélte a jogszabály második cikkelyét, amely előírja, hogy a már hatályban lévő ügyvédi szerződések a sürgősségi kormányrendelet érvénybelépése után is megmaradnak. A képviselő bírálta a Kormány azon szándékát, hogy rendeleti úton szabályozza a képviselők és szenátorok jogállását.

Az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács éves Küldöttgyűlése

*** Az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács (UIET) éves Küldöttgyűlésére 2003. szeptember 13–14-én, a homoródszentmártoni Ifjúsági Házban kerül sor, amelyen a tagszervezetek 2-2 személlyel képviselhetik magukat. A Küldöttgyűlés tervezett programja szerint szombaton, szeptember 13-án kerül sor az UIET tagszervezeteinek beszámolóira, ezt követően pedig tisztújításra. A délután folyamán az ifjúság helye és szerep a 2004-es önkormányzati választások kérdéséről tárgyalnak a résztvevők, a rendezvény meghívottja Bunta Levente a Hargita megyei Tanács alelnöke. Vasárnap, szeptember 14-én az ifjúsági kampányról, valamint az udvarhelyszéki fiatal jelöltek helyzetéről tartanak megbeszélést, meghívottként Kovács Péter, MIÉRT elnök, az RMDSZ ifjúsági alelnöke vesz részt az eseményen.

Felkészítő nyolcadikosoknak.

*** Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete előkészítő órákat szervez a 2003-2004-es tanévben nyolcadik osztályos tanulók részére a következő tantárgyakból: román nyelv és irodalom, magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz és matematika. Iratkozni szeptember 30-ig lehet az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének a székházában, Dózsa György u. 9. szám. Felvilágosítás a 0265-267.116-os telefonszámon. Az előkészítők október 1-jén kezdődnek.

RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin

www.rmdsz.ro 2003. szeptember 9., kedd

elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2527. szám, kiegészítés

Összefoglaló a 2. MIÉRT Nyári Akadémia eseményeiről – kiegészítés az Akadémia első és harmadik napjának eseményeire vonatkozó hírekkel

Szakértők és politikusok együttgondolkodása Félixfürdőn

*** „Fiatalon, jólétben” mottó égisze alatt kezdődött meg a 2. MIÉRT Akadémia. A Félixfürdőn megrendezett, csütörtöktől vasárnapig tartó konferenciát Kovács Péter, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és Szabó Ödön, a MIÉRT elnökségi tagjának megnyitó beszédével kezdődött.

Kovács röviden vázolta a következő napok témakörét, mely négy főbb panelből áll: fiatal vállalkozások, vidéki gazdálkodás, pályakezdés, hitelrendszerek. Szavaiból kiderült, hogy a 2. MIÉRT Akadémia a tavalyival szemben arra törekszik, hogy egy jól meghatározott témába nyújtson nagyobb betekintést, ami nem más, mint az „ifjúság és gazdaság”. Szabó Ödön ezt a gondolatot azzal bővítette ki, hogy ez nem csak Nyári Akadémia, hanem szakmai akadémia is, hiszen a MIÉRT alapszlogenjeként ismert nyitottság, partnerség, szakmaiság jelszavait nézve, most elsősorban a szakmaiságra kell helyezni a hangsúlyt, megoldásokat keresni arra, hogy miként élheti meg a fiatalság a jövőjét.

Mesterházy Attila a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium politikai államtitkár üdvözlő levelében hangsúlyozta, hogy a mai romániai magyar fiatalokat három dolog kell vezérelje: küldetés-, felelősség-, kötelességtudat. A köszöntőbeszédek után “Régióelemzés” címszó alatt jeles meghívottak előadásait hallgathatta meg a mintegy 100 fős hallgatóság.

Halász János, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. képviseletében elmondta, hogy a magyarországi befektetőknek igenis szüksége van az itteni képzett fiatalokra, kereslet van, de pontos kínálat nincs – éppen ezért ki kell dolgozni egy pontos munkaerőtérképet és a fiatalokat, nem elhanyagolni, hanem menedzselni kell. Kihangsúlyozta, hogy vállalja a partnerséget a MIÉRT és 230 tagszervezetével, minden lehetséges támogatást megadva a fiataloknak.

Nagy Ágnes a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsi tagja előadásában röviden felvázolta mit is jelent Európa helyzete nemzetközi kontextusban, mi a szerepe a Román Nemzeti Banknak Románia EU-s csatlakozásában, és mennyire nehéz egy olyan Európai Uniós alappillért teremteni mely később modell lehetne minden polgár számára.

Winkler Gyula a Szövetség képviselője a helyi önkormányzatok, a civil szféra pénztelenségével és az arányos visszaosztás problémáival kötötte le a hallgatóság figyelmét. Hangsúlyozta, hogy a civil szféra megerősödésének elengedhetetlen kelléke a finanszírozás mely szponzorálás, többletösszegek, különböző juttatások révén valósulhat meg. Winkler partnert lát a MIÉRT-ben a személyi jövedelemadóval kapcsolatos szabályozás kidolgozására, valamint a diákhitel alkalmazásának ügyében, ahol is a MIÉRT szakértőit felkérte a véleményezés ügyében.

Verestóy Attila RMDSZ szenátor beszédéből kiderült a mostani generáció teremti meg a következő nemzedék jövőjét, éppen ezért versenyszellemben kell élni, a verseny legyen minden fiatal vezérelve, még akkor is ha nem mindenki lehet vagy lesz majd első. Véleménye szerint ez négy lépésben valósítható meg: képzés, tervezés, alkotás, eredmények hasznosítása.

A meghívottak előadásait érdekes, néha provokatív kérdések követték a hallgatóság részéről. Szó esett arról, hogy mikor lesz Romániának egyszámjegyű az inflációja, mikor lesz olyan költségvetés mely az infrastrukturális beruházások mellett az ifjúságra is ugyanannyit fog költeni, mivel lehet itthon tartani olyan fiatalt, aki külföldre akar távozni, mik a romániai magyar fiatalok előnyei illetve hátrányai a külföldi társaikkal szemben.

Az Akadémia első napja a hagyományokhoz híven bulival zárult, mely Markó Attila helyettes államtitkár, nagy sikert aratott gitárestje jelentett.

A Félixfürdőn szeptember 4-7. között megrendezett 2. MIÉRT Akadémia második napján, az előadók és résztvevők a Fiatal vállalkozók, Vidéki gazdálkodás – vidéki gazdák,valamint a Politika és gazdaság kérdésköreit járták körül.

Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, előadásában gyakorlati jellegű ötleteket ismeretett meg a cégalapítást illetően a résztvevőknek. Elsősorban Uniós pályázatokkal foglalkozó cég létrehozását tartaná jó befektetésnek- jelentette ki a Bihar megyei RMDSZ elnöke, de tapasztalatai szerint takarító és lakásfelújító vállalkozások megjelenésére is igény mutatkozik.

Az esti csoportmunka keretében a délelőtti előadások főbb gondolataira építve, a MIÉRT szakértői, ifjúsági stratégiáról és konkrét projektekről beszélgettek.

Az Akadémia harmadik napján, szeptember 6-án Pályakezdés és Hitelek, hitelkonstrukciók című panellekben hangzottak el előadások. Daciana Sârbu államtitkár, a Fiatal Szociáldemokraták főtitkára üdvözlőbeszéde után szakértők és politikusok járták körbe a pályakezdés témakörét. Markó Attila helyettes államtitkár arról beszélt, hogy mi szükséges ahhoz, hogy fiatalként valaki megállja a helyét a választott pályán, kitért a fiatal politikusok jellemzőire, a rájuk váró akadályokra. Nagy Zsolt ügyvezető elnök-helyettes az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének munkájába bevont önkéntesekről, a kezdeményezéssel kapcsolatos tapasztalatokról, valamint az önkéntes munka hasznosságáról beszélt. Hamvas László, a Debreceni Egyetem Hallgatói Tanácsadó Karrierirodájának munkatársa bemutatta az iroda szolgáltatásait, míg Máté László, a European Voluntary Service intézményen keresztül Európa különböző államaiban dolgozó önkéntes fiatalokról, ezek lehetőségeiről tartott előadást.

A szombati nap második felében a hitelezési lehetőségekről Borbély László ügyvezető alelnök, parlamenti képviselő tartott előadást. Kitért a különböző lehetőségekre, amelyeket a fiatalok igénybe tudnak venni, elmondta, hogy sajnos a fiatalok nem tájékozódnak eléggé a lakásépítési, lakásvásárlási hitelekről, pedig ezen a téren számos lehetőség létezik. Borbély kérdésre válaszolva elmondta, hogy a lakásépítési programoknak kezdeményezője az RMDSZ volt, az 1996-2000-es kormányzati ciklusban. Az ügyvezető alelnök arra buzdította a jelenlévőket, hogy forduljanak bátran az önkormányzatokhoz, polgármesteri hivatalokhoz a lehetőségek kiaknázása érdekében, mert sokszor a hivatalnokok nemtörődömsége miatt esnek el a fiatalok a kedvező hitelektől, lehetőségektől. Lucia Pojoca, a Transilvania Bank nagyváradi igazgatója különböző, elsősorban fiataloknak szóló hitelezési lehetőségeket mutatott be.

A délután folyamán dr. Vastagh Pál országgyűlési képviselő, az Európai Konvent tagja az Európai Uniós intézményépítésről tartott átfogó előadást, majd kötetlen beszélgetés alakult ki az EU Alkotmányáról, kiemelten a kisebbségi jogokra vonatkozó tételekről. Vastagh együttműködési lehetőséget ajánlott a Magyar Ifjúsági Értekezletnek, amely első lépésben a jövő évben megszervezésre kerülő Európai integráció és a fiatalok konferencia lehetne. A rendezvény során Vastagh találkozott a Romániai Magyar Jogászok Egyesületének képviselőivel, valamint Bihar megyei politikusokkal.

Az est folyamán a MIÉRT vízi partit szervezett, amely nagy népszerűségnek örvendett a résztvevők, meghívottak és a jelen lévő újságírók körében.