RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin

www.rmdsz.ro 2003. szeptember 29., hétfő

elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2544. szám

A cél a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítése

A nemzeti kisebbségek képviselete a helyi és a központi közigazgatásban

Október 6-ra emlékezünk

Bukaresti Magyar Napokat szervez az RMDSZ Bukaresti területi szervezete

A cél a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítése

*** „2004. január 1-jétől a közigazgatási reform első lépésének bevezetésére, ennek keretében a központi közigazgatási szerveinél 40 milliárd forint nagyságrendű összeg decentralizálására kerül sor, amely összeg fölött a regionális területfejlesztési tanácsok rendelkeznek majd” – jelentette be dr. Lamperth Mónika, Magyarország belügyminisztere a szekszárdi Szolgáltató Hivatal konferencián. Az RMDSZ társszervezésével létrejött találkozón Nagy Zsolt, Területi Szervezetekért és Önkormányzatokért Felelős ügyvezető alelnök „Románia közigazgatási reformjának kihívásai” című előadásában ismertette a közigazgatási reform útját, hangsúlyozva a közigazgatási törvény által biztosított kisebbségi jogokat, illetve a megoldásra váró feladatokat. Ugyanakkor elmondta, hogy az alkotmánymódosító törvénytervezet a közigazgatás tekintetében a helyi autonómia megerősítéséhez járul hozzá.

Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács alelnöke a szociális ellátás vonatkozásában az önkormányzat és a civil szervezetek hatékony együttműködését ismertette. Kaba Gábor, Zsombolya polgármestere az elmúlt három év alatt a városban végbement fejlődési folyamatról számolt be, az infrastrukturális kérdések megoldásától a kulturális és közösségi élet formálásáig.

Kerekes Gábor, az RMDSZ gazdasági kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke a szolgáltató önkormányzatok fejlesztési lehetőségeiről tartott előadást.

A tartalmas és színvonalas konferencia lehetőséget nyújtott az ismeret-szerzésre és tapasztalatcserére, valamint további együttműködési lehetőségek, közösen szervezett képzések megbeszélésére.

A nemzeti kisebbségek képviselete a helyi és a központi közigazgatásban

*** A marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány szervezésében 2003. szeptember 26–27. között került sor A nemzeti kisebbségek képviselete a helyi és központi közigazgatásban. Törvénymódosítási lehetőségek a nemzeti kisebbségek jelenlétére vonatkozóan, a döntéshozatal különböző intézményeiben című szemináriumra. A tanácskozáson részt vettek parlamenti képviselők és szenátorok, az örmény, az orosz- lipován, az olasz, az ukrán, a rutén, a zsidó és a roma közösségek képviselői, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, Magyarország bukaresti nagykövetségének, a Pro Európa Liga, a Project on Ethnic Relations szervezetek képviselői, ugyanakkor jelen volt a Maros Megyei Tanács elnöke, Virág György, Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke.

A szemináriumot megnyitó Borbély László parlamenti képviselő, kuratóriumi elnök beszédében hangsúlyozta: a Bernády alapítvány immár negyedik alkalommal szervezi meg a nemzeti kisebbségek problémáival foglalkozó szemináriumot, melyen a kérdések megvitatása mellett konkrét intézkedések foganatosítására hoznak javaslatokat. Ezúttal a kisebbségeknek a közigazgatásban való képviseletére vonatkozó törvénykezés elemzését, módosítását, javítását tûzték ki célul, a vitákat követően pedig levonják a következtetéseket.

Márton Árpád parlamenti képviselő a választási törvények rövid ismertetőjét követően hangsúlyozta, a helyhatósági választási törvény esetében az RMDSZ és az egyéb nemzeti kisebbségek szervezetei között megegyezés született a jogszabály módosításának szükségességét illetően, olyan értelemben, hogy az 5 százalékos választási küszöb eltörlését támogatják. Ennek célja a szórványban élő kisebbségek képviselőinek biztosítani a lehetőséget – 5 százalék alatti arány esetében is – a helyi és a megyei tanácsokba való bejutásra. Az 1992-es és 1996-os választásokon nem szerepelt ilyen megszorítás a helyhatósági választások esetében, ezt a kitételt a 2000-es választáskor vezették be.

Vitát váltott ki Varujan Pambuccian, az örmény kisebbség képviselőjének felszólalása, aki a szövetségek, alapítványok mûködésére vonatkozó törvény kiegészítő javaslatát ismertette, mely szerint a nemzeti kisebbségeket politikailag képviselő, tehát a választásokon induló szervezeteknek bizonyos kritériumoknak meg kellene felelniük. A felsorolt kritériumokkal kapcsolatosan a Pro Európa Ligát képviselő Haller István hangsúlyozta: a törvény-kiegészítő javaslat megsérti a társulás szabadságát. A parlament tevékenységével kapcsolatosan Varujan Pambuccian, aki a nemzeti kisebbségek képviselőházi frakciójának vezetője, kijelentette: a sajtó által közölt cikkek felszínesek, nem tükrözik hûen a törvényhozó testület tevékenységét. Az örmény képviselő felvetette a Nemzeti Kisebbségek Országos Hatósága létrehozásának, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvény kidolgozásának szükségességét is. A parlamenti kisebbségi csoport elképzeléséről, miszerint egy országos kisebbségvédelmi hatóságot hozzanak létre, Borbély László kijelentette: erről már a héten tárgyalni fognak, ugyanakkor fontos lenne megvizsgálni, hogy kiket tekintünk úgynevezett őshonos kisebbségnek, kik a képviselőik. Ezt külön meg kell vitatni a választási törvény módosítása vagy a kisebbségi törvény vitája során, mert ez befolyásolja a jövő évi parlamenti választásokat.

A szemináriumon Markó Béla szövetségi elnök az Alkotmányt módosító törvény népszavazás általi elfogadásának szükségességéről beszélt. Az RMDSZ elnöke ismertette mindazokat az alkotmánymódosító törvénybe foglalt tételeket, amelyek miatt a romániai magyarságnak érdemes igennel szavaznia az októbar 19-i népszavazáson. Előadásában Markó Béla kifejtette: az Alkotmányt módosító törvény szavatolja a kisebbségek közigazgatásban, dekoncentrált intézményekben és igazságszolgáltatásban történő szabad anyanyelvhasználatát, ugyanakkor garantálja a közösségi és magántulajdont, valamint önálló, államilag finanszírozott oktatási formaként ismeri el a felekezeti iskolarendszert, és végképp eltörli a kötelező sorkatonaságot. Október 19-én az erdélyi magyarságnak nem nemzetállamra, nem az Alkotmány egészére, hanem ezekre a kivívott jogokra kell igennel szavaznia – mutatott rá Markó Béla, az RMDSZ elnöke.

Szintén az alkotmánymódosítás kapcsán az RMDSZ elnöke hangsúlyozta a kisebbségek képviselőinek a törvényhozásban való szerepvállalásának szükségességét. Az alkotmánymódosítás is igazolja, hogy a Románai Magyar Demokrata Szövetségnek jól meghatározott helye és szerepe van a román politikai életben.

Varga Attila képviselő a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvényes és alkotmányos keretet ismertette, hangsúlyozva, hogy az eltelt tizenhárom év alatt a kisebbségek helyzete nem volt statikus, hanem fejlődött. Ez a folyamat nem volt mindig felfele ívelő, nem volt mindig pozitív, voltak kritikus pillanatok is. Míg 1991-ben a kisebbségi jogok szempontjából rossz alkotmány született, 1996 után olyan törvényeket alkottak, amelyek túlléptek az alkotmány keretein. 2002-ben pedig lett politikai akarat az alkotmány módosítására is. Az alkotmánymódosítás fontosságáról szólva kiemelte: ahogy anakronisztikus a nemzetállam fogalmához való ragaszkodás, épp olyan káros a nem megfelelően átgondolt autonómia-koncepciók szajkózása is. A politikai retorika változására van szükség, hangsúlyozta a képviselő, különben nem értjük meg egymást, s ami még rosszabb, nem értenek meg bennünket Európában.

A tanácskozás végén Borbély László a szeminárium konklúzióit összegezve elmondta: a találkozó mindenképpen hasznosnak minősíthető, a résztvevők sok információhoz jutottak, hiszen 10 kisebbség képviselői, szenátorok, képviselők, megyei tanácsok, prefektúrák képviselői, tanácsosok voltak jelen. A választási törvényekkel kapcsolatban támogatták azt a szándékot, hogy a helyhatósági választásokon az 5%-os küszöböt töröljék, mert a szórványban élő kisebbségek nem jutnak mandátumhoz. Egyetértettek abban is, hogy az alkotmány módosítását minden kisebbség támogatja, és fontosnak tartják mozgósítani saját közösségeiket. Ugyancsak fontos téma volt, hogy a kisebbségek alulképviseltek a különböző intézmények szintjén: főleg a belügy, a hadügy, a diplomácia, a titkosszolgálatok és az igazságszolgáltatás keretében. A kisebbségek igénye, hogy a törvényes keretek között, hiszen az alkotmány most már megerősíti, legyen lehetőségük azokon a vidékeken, ahol az illető kisebbség számottevő arányban van jelen, megjelenniük ezekben az intézményekben.

Október 6-ra emlékezünk.

*** Az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi szervezetei ünnepi rendezvényei a következő műsorterv szerint zajlik le október 5-én, vasárnap, délután 4 órai kezdettel a Székely Vértanúk emlékoszlopánál megemlékező ünnepségre és koszorúzásra kerül sor. A marosvásárhelyi Nemzeti Színházban este 7 órai kezdettel az RMDSZ ünnepi műsorát mutatják be. Ünnepi beszédet mond Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere. Műsorvezető: Nagy István színművész.

Bukaresti Magyar Napokat szervez az RMDSZ Bukaresti területi szervezete

*** Szeptember 29. és október 5. között számos rendezvénynek ad otthont a bukaresti Petőfi Ház, az Ady Endre Líceum és a Calvineum. A színvonalas előadások mellett a meghívottak és érdeklődők sportrendezvényeken, vetélkedőkön, hagyományos bálokon vehetnek részt.

A Bukaresti Magyar Napok részletes programját mellékelten küldjük.

RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin

www.rmdsz.ro 2003. szeptember 29., hétfő

elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2544. szám, II. kiadás

Közlemény

Szerkesztőségek figyelmébe

IGEN az alkotmánymódositásra, NEM a régi alkotmányra

Varga Attila RMDSZ képviselő, az Alkotmánymódosító Bizottság tagja, összeállítása

Húsz legfontosabb cikkely, amiért érdemes megszavazni az alkotmány módosítását

Hunyad megyei hírek

KÖZLEMÉNY

október 11-én, szombaton reggel 9 órára, Marosvásárhelyre, az Ifjúsági Házba összehívom a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülését.

Javasolt napirend:

A szövetségi elnök politikai tájékoztatója;
A 2004-es az önkormányzati választások előkészítése;
Az Állandó Bizottság kiegészítése;
Tájékoztatás az alkotmánymódosítással kapcsolatos népszavazás előkészületeiről;
Az Ügyvezető Elnökség működési szabályzatának elfogadása;
A Szövetségi Szabályzat-Felügyelő Bizottság működési szabályzatának elfogadása.

Az ülés este 19 óráig tart.

Az Egyeztető Kerekasztal a megelőző napon, pénteken este 19 órakor ülésezik a Maros megyei RMDSZ székházában.

MARKÓ BÉLA

szövetségi elnök

Bukarest, 2003. szeptember 29.

Szerkesztőségek figyelmébe

*** Az RMDSZ október 1-jén szerdán, 13 órától tartja heti sajtóértekezletét a Szövetség dr. Lister utca 57 szám alatti székházában.

IGEN az alkotmánymódosításra, NEM a régi alkotmányra

Varga Attila RMDSZ képviselő, az Alkotmánymódosító Bizottság tagja, összeállítása

*** Tíz év politikai, alkotmányjogi gyakorlata elégséges volt a román politikai elit számára is, hogy felismerje: az 1991-es alkotmány rossz és felülvizsgálatra szorul.

Hosszas politikai viták egyeztetések és egyezkedések nyomán született meg az alkotmánymódosító törvénytervezet, amelyet a Parlament két Házában, a Nagyrománia Párt kivételével, minden politikai erő megszavazott.

Az RMDSZ politikai felelőssége, (mely egyébként elutasította az 1991-es alkotmányt) az volt, hogy vegyen részt az alkotmány módosításában, és ha az javul általában, és bővül a kisebbségi jogok vonatkozásában, illetve nem tartalmaz a magyarság jogait és érdekeit sértő rendelkezéseket, akkor támogassa és minden politikai eszközzel elősegítse ezt a folyamatot.

Az RMDSZ ezt is tette. Az alkotmány módosítása révén az alaptörvényt, olyan rendelkezésekkel sikerült feljavítani, melyek többek között elősegítik Románia, és ezáltal a romániai magyarság Európa Uniós csatlakozását, bővültek általában az emberi jogok, és a kisebbségi jogok, illetve az elfogadott módosítások nem tartalmaznak kisebbségellenes rendelkezéseket.

Ebben a politikai folyamatban részt nem venni, meg nem szavazni politikai hiba és felelőtlenség lett volna.

A Parlament nem egy új alkotmányt fogadott el, hanem egy alkotmánymódosító törvényt, mely az 1991-es alkotmány bizonyos rendelkezéseit felülvizsgálja.

A népszavazás során (mint ahogyan a Parlamentben is) nem a megváltozott 1991-es alkotmányról kell dönteni, csak annak módosításairól.

A döntés arról szólt a Parlamentben, hogy van-e politikai szándék és megegyezési készség annak érdekében, hogy kétharmados többséggel a rossz alaptörvényt módosítsák és a jelen követelményeihez igazítsák. Egy párt kivételével, megvolt a szándék, az akarat és a megegyezés képessége, melynek eredménye az alkotmányt-módosító törvény elfogadása. A Nagyrománia Párt azt mondta, a régi alkotmány jó, szükségtelen azt módosítani és ennek megfelelően is cselekedett.

A döntés a társadalom számára az, hogy elfogadja azt a szükségszerűséget, hogy a társadalmi közmegegyezést is kifejező alaptörvényt módosítani kell, mert 2003 Romániája nem azonos 1991 Romániájával, mint ahogyan Európa is sokat változott az elmúlt évtizedben.

A döntés, a kérdés, a romániai magyarság számára pedig az, hogy a több évtizedes lemaradást pótolni, a XXI-ik századhoz igazodni törekvő alkotmánymódosításokat szavazza-e meg, – azzal együtt, hogy sok mindent nem sikerült megváltoztani, több jogos igényt utasítottak el, de a társadalom egészére, és a magyarságra nézve is, kétségtelenül előnyös módosítások születtek meg, – avagy távolmaradásával, vagy NEM-szavazatával megerősíti az anakronisztikus, XX. század hibáit idéző 1991-es alkotmányt.

A NEM-szavazat, a távolmaradás, a változtatás elvetését, és egyben a régi megerősítését jelenti és ez alól még az sem ad felmentést, hogy 1991-ben elutasítottuk.

Arra várni, hogy olyan alkotmányt fogadjon el a román Parlament, amely maradéktalanul megfelel az egész romániai magyar közösségnek, és addig folyamatosan nemmel szavazni egyenértékű a módosítás, a javítás lehetőségének, reményének az elutasításával, hiszen „mi csak akkor és csak olyan módosítást vagy új alkotmányt fogunk megszavazni, ami nekünk és csakis nekünk tökéletesen megfelel.”

A nemzetállam alkotmányos előírása nem képezi a jelenlegi szavazás tárgyát.

Ez sajnos a módosított alkotmányban bennmarad, de a módosítás nem erről szól.

A nemzetállam elavult, anakronisztikussá vált történelmi és (nem jogi) fogalom, melyhez a román politikai elit, valamint az általa befolyásolt közvélemény irracionálisan, esetenként rosszhiszeműen ragaszkodik.

Nekünk nem szabad abba a csapdába esnünk, hogy az alkotmányban ne lássunk mást, mint a nemzetállam rögeszmeszerű alaptörvényi rögzítését. Az alkotmány lényegesen több mint az állam hamis önmeghatározása. Az alaptörvény az államszervezés, a társadalmi berendezkedés politikai-jogi normarendszere, az alapvető emberi jogok kódexe. Vajon a román nemzetállami önmeghatározás, a romániai magyarság léthelyzetének legnagyobb problémája? Az egységesülő, a határokat megszüntető, Európa felé haladó romániai magyarságnak a nagy gondja ez, avagy nem sokkal inkább annak a román politikai elitnek, amely képtelen korszerűen gondolkodni a nemzet és állam viszonyáról.

Akkor amikor a történelmi folyamatok minket igazolnak, azt, hogy az Európai Unió nem a hagyományos nemzetállamok rendszere hanem az azokon túlmutató régiók Európája, akkor nekünk kell legyen a legnagyobb gondunk a nemzetállam? Legyen ez, (mint ahogyan lesz is akár felismerik akár nem) a mindenkori román politikai mezőny gondja. Ugyanakkor, ha mi magunk nem vagyunk képesek gondolatainkat, elveinket, célkitűzéseinket korszerűsíteni, nem sikerülhet az elavult nézetek szemléletek módosítása sem, legfeljebb a rögeszméket fogjuk szaporítani.

Miért fontos az alkotmány-módosító törvény megszavazása?

Néhány politikai szempont az alkotmánymódosító törvény elfogadására:

– lehetőség nyílik egy rossz alkotmány javítására, az IGEN-szavazat a rossz jobbátételét, a NEM-szavazat a rossz megőrzését jelenti,

– a NEM szavazat a felekezeti oktatás, az anyanyelvhasználati jog kiszélesítésének elutasítását, az IGEN-szavazat ezek elfogadását jelenti,

– a „mindent vagy semmit”- típusú magatartásnak nincsen semmi köze az érdekvédelemhez, a felelős politikai képviselethez, ellenben nagyfokú és mögöttes szándékú cinizmust, de legalábbis a politikai cselekvés képtelenségét próbálja leplezni,

– a passzív (és egyben meddő) ellenállás nem vezet sehová, és a romániai magyarság nem erre adott felhatalmazást azoknak, akik politikai érdekvédelmet látnak el. A NEM-szavazatra buzdítás beismerése egy kilátástalan, szalon- és tárgyalásképtelen, zsákutcás politikai próbálkozás csődjének. Az IGEN- szavazat ösztönzése, kétségtelen politikai eredmények társadalmi visszaigazolásának igénylése.

– a közös nagyromániás és a magyarság egy részének NEM-szavazata, nyugati, európai megítélés szerint ez egyenértékű olyan típusú retorikával, értékítélettel, melynek lényege „a szélsőségek, bár elvi szemléletük eltérő, ismét egymásra találtak egy közös döntésben.”

akárcsak az átlag európai megítélés szerint is a NEM-szavazat a romániai magyarság egy részéről, súlyos következetlenséget mutatna, hiszen nem szavazta meg az 1991-es alkotmányt, ami érthető, védhető, megalapozott okok miatt történt, de nem megszavazni a rossz alkotmány jobbá tételét tíz év múlva, érthetetlen, megalapozatlan és ostobának tűnő dolog.

Mellékelten küldjük az alkotmánymódosító törvénytervezetből kiemelt, számunkra leglényegesebb húsz cikkelyt.

Húsz legfontosabb cikkely, amiért érdemes megszavazni az alkotmány módosítását

1/4-es. cikkely

„Az állam, az alkotmányos demokrácia keretében, a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltató hatalom megosztásának elve alapján szerveződik.” (közös RMDSZ javaslat)

Ezáltal alkotmányos szinten, tételesen megfogalmazódik hatalommegosztás, mint az államszervezés legfontosabb, garanciális jelentőségű alapelve.

4/1-es. cikkely

„Az állam alapja a román nép egysége és állampolgárainak szolidaritása.” (közös RMDSZ javaslat)

Az etnikai elv mellett megjelenik a polgári elv is, az állampolgárok szolidaritásának az elve. Az RMDSZ az etnikai szempont elutasítását és kizárólag a polgári elv rögzítését javasolta.

15/2-es. cikkely

„A törvény csak a jövőről rendelkezik, kivételt képez az előnyösebb büntetőjogi és szabálysértési törvény.”

A polgárjog alapelve érvényesül az alkotmány szintjén, mely tiltja a törvények visszaható hatását, azzal a pontosítással, hogy az érintettek számára előnyösebb büntető és szabálysértési törvények visszamenőleg is alkalmazhatók.

16/ 3-as. cikkely

„A katonai és polgári köztisztségek és közméltóságok, a törvény feltételei szerint az országban állandó lakhellyel rendelkező román állampolgárságú személyek által tölthetők be.” (közös RMDSZ javaslat)

A korábbi rendelkezés kizárólagosságot fogalmazott meg a román állampolgárok viszonylatában. A jelenlegi módosítás szerint, azok is betölthetik az említett tisztségeket, akik a román állampolgárság mellett, egy másik állampolgársággal is rendelkeznek, (tehát kettős állampolgárok) ha állandó lakhelyük Romániában van.

16/4-es cikkely, (új)

„Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásának feltételei szerint, mindazok az állampolgárok akik megfelelnek a törvényben rögzített előírásoknak joguk van választani és megválaszthatók a helyi közigazgatási hatóságokba.” (közös RMDSZ javaslat)

Ez olyan Uniós norma, mely biztosítja az itt élő nem román állampolgárok számára is a helyi döntésekben, helyi önkormányzatokban való részvételt.

21/3-as cikkely (új)

„A feleknek joguk van egy méltányos igazságszolgáltatáshoz és elfogadható (rezonábilis) időben megoldott perekhez.”

Ez gátat kíván szabni a rendkívüli módon elhúzódó pereknek, melyekből a legnagyobb káruk az állampolgároknak van, és jogbizonytalanságot idéz elő.

23/4-es cikkely

„Az előzetes letartóztatást csak a bíró rendelheti el.”

Ez és a következő, a bűnvádi eljárásra, annak nyomozati szakaszára vonatkozó előírások garanciális jellegűek, hiszen korábban az előzetes letartóztatást az ügyész is elrendelhette, amit ezután nem tehet meg. Hasonlóképpen fontos, hogy az előzetes letartóztatás 30 napra szólhat és ha ez szükséges még meghosszabbítható többször is, de az előzetes letartóztatás állapota nem haladhatja meg összesen a 180 napot.

23/10-es cikkely (új)

„A szabadságvesztés büntetése nem lehet csak büntetőjogi természetű.”

Tehát nem lehetséges a büntetőjogi előíráson kívüli elrendelhető szabadságvesztés.

29-es új cikkely A gazdasági szabadságról

„Valamennyi állampolgár számára a gazdasági szabadság (vállalkozás szabadsága) biztosított. Ez feltételezi a törvényeknek megfelelően a gazdasági tevékenységhez való szabad hozzáférést és ennek a tevékenységnek a szabad gyakorlását.”

Ez egy új alapvető emberi jog, a harmadik generáció sorába tartozó emberi jog, mely biztosítja a gazdasági vállalkozás szabadságát. Azért fontos ennek alkotmányos rögzítése, mert nem lehet olyan további jogszabályokat hozni, melyek akadályozzák, vagy éppen gátolják az egyén vállalkozási szabadságát.

32/5-ös cikkely

„Az oktatás valamennyi fokon, a törvényben előirt feltételeknek megfelelően állami, magán és felekezeti egységekben zajlik.” (kizárólag RMDSZ javaslat)

A rendelkezés létrehozza a felekezeti oktatási rendszert, mint önálló formáját az oktatásnak

33.-as új cikkely

„Az állam elismeri és biztosítja bármely személynek az egészséges és kiegyensúlyozott ökológiájú környezethez való jogát.

Az állam, ezen jog gyakorlásához szükséges jogszabályi keretet biztosítja.

A természetes és jogi személyek kötelesek környezetüket védeni és javítani, ápolni.” (teljes egészében RMDSZ javaslat)

Ez a három bekezdés a korábbinál sokkal konkrétabb formában fogalmazza meg a környezetvédelemhez, az egészséges környezethez kapcsolódó alkotmányos jogokat és kötelezettségeket. Megjelenik az egészséges környezethez való alapvető alkotmányos jog melyet az állam elismer és biztosít. Ugyanakkor kötelezettséget is egyfelől az államra, hogy megfelelő jogszabályi keretet hozzon létre, másfelől a természetes és jogi személyek számára, hogy környezetüket védjék és károkat helyrehozzák.

41-es cikkely

„A magántulajdon, a törvény által, a tulajdonostól függetlenül egyenlő módon biztosított és védett. A külföldi állampolgárok és hontalanok Romániának Európa Uniós csatlakozásának feltételeinek megfelelően, vagy más nemzetközi egyezmény előírási szerint melyet Románia elfogadott, a kölcsönösség és a törvény előírásai alapján föld-magántulajdont szerezhetnek jogügyletek vagy törvényes örökösödés útján.” (közös RMDSZ javaslat)

Ez az előírás lehetőséget teremt az említett feltételek mellett a külföldiek és állampolgárság nélküli személyek földvásárlási jogához, illetve, hogy föld-magántulajdonra tehessenek szert.

45/2-es cikkely

„Az állam a törvényben megállapított feltételek alapján hozzájárulást biztosit a gyermekek nevelése számára, és segélyt a beteg és fogyatékos gyermekek gondozására.”

A korábbinál lényegesen bővül a gyermekekre vonatkozó alkotmányos, segélyezési, támogatási lehetőségek köre.

52/2-es cikkely

„A katonai szolgálat teljesítésének feltételeit szerves törvény határozza meg.” (közös RMDSZ javaslat)

A régi előíráshoz képest törlésre került a „kötelező” (katonai szolgálat) kifejezés, ami lehetőséget biztosit az alternatív szolgálat bevezetésére és néhány éven belül pedig a sorkatonai szolgálat megszüntetésére, illetve a nem tömeglétszámú hivatásos hadsereg felállítására.

55/1-es cikkely

„A Nép Ügyvédjét a természetes személyek jogainak és szabadságjogainak védelmére, négy évre választják. A Nép Ügyvédjének helyettesei különböző tevékenységi területekre szakosodtak.” (kizárólag RMDSZ javaslat)

Megjelennek a szakosodott Nép Ügyvédek (szakombudszmanek) melyek közül lehetséges a kisebbségvédelmi Nép Ügyvéd intézményének a létrehozása, mely a kisebbségek sérelmére elkövetett közigazgatási hatósági visszaéléseket szabálytalanságokat vizsgálja majd.

83/1-es cikkely

„Románia elnökének mandátuma 5 éves és a tisztség, az eskületételtől gyakorolható.”

Korábban az elnöki mandátum négy évre szólt és azonos volt a törvényhozás mandátumának idejével, mi több a két választás egyazon időre esett. Az elnöki mandátum meghosszabbítása, időben eltolja a két választást és korrektebb, a választópolgárok számára átláthatóbb politikai versenyhelyzetet teremt a politikai személyiségek és a pártok között.

114/4-es cikkely

„A sürgősségi kormányrendeletet nem lehet hozni alkotmányos törvények esetében, nem érintheti az állam alpintézményeinek jogállását, az alapvető alkotmányos jogokat, szabadságjogokat és kötelezettségeket, választójogot és javak köztulajdonba történő kényszerű átadását.”

A sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatosan sokkal radikálisabb megoldásra lett volna szükség, nevezetesen magának az intézménynek az eljárás lehetőségének a törlése, amit az RMDSZ javasolt. Ezt nem fogadták el, hanem mintegy kompromisszumos megoldásként bizonyos határidőket állapítottak meg felgyorsítva a törvényhozási döntést a sürgősségi kormányrendeletek vonatkozásában. Ettől függetlenül a fenti rendelkezés azért fontos, mert behatárolja a sürgősségi kormányrendeletek alkalmazási körét. Tény azonban, hogy ez félmegoldás.

119-es cikkely

„A közigazgatás a területi-közigazgatási egységekben a decentralizáció, a helyi autonómia és a közszolgáltatások dekoncentrációjának elvein alapszik.

Azokban a területi-közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jelentős részarányban vannak, biztosított az illető nemzeti kisebbség nyelvének, szóban és írásban történő használata, a helyi közigazgatási hatóságokkal és a dekoncentrált közszolgáltatásokkal való kapcsolatukban, szerves törvény előírásainak megfelelően.” (kizárólag RMDSZ javaslat)

Alkotmányos rangot és garanciát kap az anyanyelvnek a helyi közigazgatásban történő használata, úgy a helyi önkormányzati, mint a területi, minisztériumi alárendeltségű hatóságok előtt.

127/2/4-es cikkely

A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van, hogy a szerves törvényben előirt feltételeknek megfelelően anyanyelvükön fejezzék ki magukat a bíróságok előtt.

A 2-es bekezdésben előirt jogok gyakorlásának módozatait, beleértve a tolmács vagy a fordítás használatát, úgy fogják megállapítani, hogy ne akadályozza az igazságszolgáltatás lebonyolítását és ne okozzon többletköltségeket az érintetteknek.” (közös RMDSZ javaslat)

A rendelkezés alkotmányos szintre emeli az anyanyelv használatát a bíróságok előtt. Az elv rögzül és függetlenül, hogy ez milyen formában történik, (közvetlen élő szóval vagy tolmács utján) ez nem akadályozhatja az igazságszolgáltatás menetét, de többletköltségeket sem okozhat az érintettek számára.

145-ös cikkely (új)

„Romániának az Európai Unió alapító egyezményeihez való csatlakozása, annak érdekében, hogy bizonyos feladatokat átruházzon a közösségi intézményekre, illetve, hogy az egyezmények által előirt hatásköröket a többi tagállammal közösen gyakorolják, a Képviselőház és a Szenátus együttes ülésén, kétharmados többséggel elfogadott törvény révén történik.

A csatlakozás következményeként, az Európai Unió alapító egyezményeinek előírásai, valamint a többi kötelező erejű közösségi szabályozások elsőbbséget élveznek a velük ellentétes belső törvényekkel szemben

Az 1-es és 2-es bekezdések előírásai megfelelően alkalmazandók az Európai Unió alapító egyezményeit felülvizsgáló okmányokhoz való csatlakozás esetén is.

Románia Elnöke, a Parlament és a Kormány biztosítják a csatlakozási okmányból adódó kötelezettségek teljesítését.

A kormány a parlament két háza elé terjeszti a kötelező erejű tervezeteket mielőtt ezeket jóváhagynák az Európai Unió intézményei.” (közös RMDSZ javaslat.)

Mindezek a rendelkezések előkészítik Románia Európa Uniós csatlakozásának jogi feltételeit.

Következtetés: IGEN az alkotmánymódosításra és NEM a régi alkotmányra!

Aki nemet mond az alkotmánymódosításra, lényegében igenli a régi alkotmányt, aki viszont igent mond az alkotmánymódosításra továbbra is elutasítja a régi alkotmányt.

Megjegyzés: az összeállítás nem tartalmaz olyan egyébként rendkívül fontos módosító rendelkezéseket, amelyek az államszervezés kérdéseivel foglalkoznak, nevezetesen a parlament két háza hatásköreinek szétválasztása, a végreható hatalom, az igazságszolgáltatás, az Alkotmánybíróság, a Legfelső Bírói Tanács, a Számvevőszék működése, melyek technikai jellegű előírások és az állampolgárokat csak közvetve érintik.

Közös RMDSZ javaslat – azt jelenti hogy a többi párt is javasolta és közös szöveget fogadtak el.

Kizárólag RMDSZ javaslat – tartalmában, és/vagy szövegszerűségében is az RMDSZ javaslatát fogadták el.

Hunyad megyei hírek

*** Winkler Gyula parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke az alkotmánymódosítás rövid bemutatásával kezdte szeptember 26-án megtartott dévai sajtóértekezletét. Mint már korábban is említette, Románia Alkotmánya e módosítás által sem éri el az Európai Uniós szintet, de mindenképpen számos területen fontos előrelépést jelent. A magántulajdon elismerése és garantálása mellett, a módosított Alkotmány eltörli a kötelező katonai szolgálatot és anyanyelv-használati jogot biztosít a kisebbségeknek az adminisztrációban illetve az igazságszolgáltatásban. Ezért az RMDSZ fontosnak tartja, hogy az alkotmánymódosításról szóló referendum pozitív kicsengésű legyen – mondta a képviselő, majd hozzátette, hogy az RMDSZ Hunyad megyei szervezete is részt vállal a polgárok megfelelő tájékoztatásában, az alkotmánymódosítást illetően, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg a népszavazáson.

*** A Hunyad Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szeptember utolsó hétvégéjén, Déván megrendezett Kis- és középvállalkozók vásárának egyik legsikeresebb mozzanata volt a Hunyad megyei magyar üzletemberek találkozója, melynek társszervezője volt a Vajdahunyadi Magyar Vállalkozók Szövetsége (HUMAV), valamint az ITD Hungary. Ez utóbbit Halász János, az ITDH romániai vezetője, illetve a temesvári és kolozsvári kirendeltségek vezetői képviselték. A román-magyar gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kialakítását, fejlesztését támogató társaság tevékenységét Halász János mutatta be. A találkozón részt vett számos Hunyad megyei magyar és román üzletember, Winkler Gyula parlamenti képviselő, valamint Călin Pogăciaş, a Hunyad megyei Kereskedelmi és Iparkamara igazgatója, aki ez utóbbi intézmény tevékenységét mutatta be. Valamennyi résztvevő igen fontosnak és hasznosnak ítélte e találkozót, hiszen az általános bemutatásokon kívül konkrét együttműködési lehetőségek körvonalazódtak.