A romániai magyar sajtó vezetőinek marosvásárhelyi találkozója

A nemzeti kisebbségek képviselete a helyi és a központi közigazgatásban

A romániai magyar sajtó vezetőinek marosvásárhelyi találkozója

*** A román alkotmány módosítása az erdélyi magyarság életében egy jelentős pozitív változásokat hozó, nagy horderejű kérdés, ezért a romániai magyar közélet szereplői között konszenzusra és együttcselekvésre van szükség az erre vonatkozó október 19-i népszavazás sikerre viteléhez – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szombaton, a romániai magyar sajtó vezetőinek marosvásárhelyi tanácskozásán. Az RMDSZ Elnöki Irodájában tartott, hagyományos, kötetlen megbeszélésen áttekintették a Szövetség és a magyar médiumok közötti együttműködés további lehetőségeit is.

A román parlament mindkét háza által elfogadott alkotmánymódosítás kimondja a kisebbségek közigazgatásban, dekoncentrált intézményekben és igazságszolgáltatásban történő szabad anyanyelvhasználatát, garantálja a közösségi és magántulajdont, valamint önálló, államilag finanszírozott oktatási formaként ismeri el a felekezeti iskolarendszert. Október 19-én az erdélyi magyarságnak nem az Alkotmány egészére, hanem ezekre a kivívott jogokra kell igennel szavaznia – mutatott rá Markó Béla, az RMDSZ elnöke.

A szövetségi elnök ugyanakkor elmondta, hosszú és nehéz küzdelmek árán sikerült elérni, hogy többek között az egyházi oktatás államilag elismert oktatási formává váljon, amelyet immár az Alkotmány is garantál, éppen ezért megdöbbenve látja, hogy egyes személyek, közöttük az egyházak egyik képviselője is arra szólította fel az erdélyi magyarságot, hogy nemmel szavazzon a népszavazáson.

Az erdélyi magyar közélet szereplőinek nem szabad olyannyira politikusokká válniuk, hogy nézeti, vagy más jellegű szembenállásaik miatt minden áron ellent mondjanak egymásnak. Az alkotmány módosítása az egész magyarság számára egy olyan alapvető fontosságú kérdés, amelyben mindenkinek konszenzusra kell törekednie – szögezte le az RMDSZ elnöke.

A tanácskozáson magyar sajtó képviselői kifejtették, támogatják és aktívan részt vesznek a népszavazás népszerűsítését célzó kampányban.

A román törvénykezés szigorú feltételeket szab a népszavazás érvényességét illetően: az alkotmánymódosítás elfogadásához ugyanis a szavazásra jogosultak több mint felének részt kell vennie a népszavazáson, ezért alapvetően fontos, hogy meggyőzzük az erdélyi magyarságot arról, hogy vegyen részt és igennel szavazzon a népszavazáson – hangzott el a tanácskozáson.

A belpolitikai helyzetről szólva Markó Béla kijelentette, az elmúlt időszak a magyar érdekvédelmi politizálás „forró őszeként” értékelhető, amelyet a főként az Alkotmánymódosítás, majd a Szabadság-szobor ügyében, a kormánypárttal kialakult súlyos konfliktusok jellemeztek. Az elnök úgy látja, mindezekért a Szociáldemokrata Pártban felszínre törő ultranacionalizmus okolható, értékelése szerint jelentős nehézségeket okoz a továbbiakban is az, hogy a nacionalista erők megpróbálják semmissé tenni a kormánypárttal folytatott együttműködés révén elért eddigi eredményeket, és szakítást próbálnak előidézni a két politikai erő között, ami az elnök szerint meg is történhet.

„Mindezek után több RMDSZ-es kollegánk joggal kéri az együttműködés megszakítását, másfelől pedig jogos azoknak az értelmiségieknek az aggodalma is, akik az együttműködés felbontásának következményeire figyelmeztetnek. Mindezeket az érveket az RMDSZ-nek körültekintően mérlegelnie kell” – mutatott rá a szövetségi elnök.

A Szabadság szobor kapcsán kialakult helyzetről szólva az elnök leszögezte, felháborítónak és veszélyesnek tartja azt a román nézetet, hogy a magyar szimbolikájú szobrok mellé kötelezően román szimbólumokat hordozó alkotásokat kell elhelyezni, ez megítélése szerint „drámai ostobaságról” tesz tanúbizonyságot. Hasonló véleményen van az elnök a Babes-Bolyai tudományegyetem létesítendő karok kapcsán kialakult kormánypárti álláspontról is. Markó Béla szerint bár az SZDP vezetői megerősítették, hogy az egyetem szenátusának ellenkezése ellenére tartják magukat a megállapodáshoz, „cinizmusnak, a kisebbségi jogok és az autonómia megcsúfolásának” tartja azt , hogy kormánypárti körök az egyetemi szenátus függetlenségére hivatkozva próbálják elodázni a karok létrehozását. Markó Béla kijelentette: a törvény szerint ki kell kérni az egyetem vezetésének véleményét, ám a döntés meghozatalakor ezt nem szükséges figyelembe venni. – Egy kisebbség anyanyelv-használati jogát nem valamiféle egyetemi szenátus, hanem az állam képviselője, a román kormány kell garantálja – szögezte le, majd hozzátette, a következő napokban az RMDSZ rendkívül élesen fogja majd felvetni az egyetem kérdését a kormánypárttal folytatandó tárgyalásokon.

A nemzeti kisebbségek képviselete a helyi és a központi közigazgatásban

*** A marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány szervezésében 2003. szeptember 26–27. között került sor A nemzeti kisebbségek képviselete a helyi és központi közigazgatásban. Törvénymódosítási lehetőségek a nemzeti kisebbségek jelenlétére vonatkozóan, a döntéshozatal különböző intézményeiben című szemináriumra.

A rendezvényen szenátorok, parlamenti képviselők, a romániai nemzeti kisebbségi szervezetek vezetői mellett prefektusok, alprefektusok, polgármesterek, a helyi és központi közigazgatás más képviselői vettek részt.

A szemináriumon Markó Béla szövetségi elnök az Alkotmányt módosító törvény népszavazás általi elfogadásának szükségességéről beszélt. Az RMDSZ elnöke ismertette mindazokat az alkotmánymódosító törvénybe foglalt tételeket, amelyek miatt a romániai magyarságnak érdemes igennel szavaznia az októbar 19-i népszavazáson. Előadásában Markó Béla kifejtette: az Alkotmányt módosító törvény szavatolja a kisebbségek közigazgatásban, dekoncentrált intézményekben és igazságszolgáltatásban történő szabad anyanyelvhasználatát, ugyanakkor garantálja a közösségi és magántulajdont, valamint önálló, államilag finanszírozott oktatási formaként ismeri el a felekezeti iskolarendszert, és végképp eltörli a kötelező sorkatonaságot. Október 19-én az erdélyi magyarságnak nem nemzetállamra, nem az Alkotmány egészére, hanem ezekre a kivívott jogokra kell igennel szavaznia – mutatott rá Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Csak az ultranacionalista erők utasítják el az alkotmánymódosító törvényt – mondta -, aki azáltal, hogy nemmel szavaznak, tulajdonképpen az 1991-es Alkotmányra mondanak igent.

Szintén az alkotmánymódosítás kapcsán az RMDSZ elnöke hangsúlyozta a kisebbségek képviselőinek a törvényhozásban való szerepvállalásának szükségességét. Az alkotmánymódosítás is igazolja, hogy a Románai Magyar Demokrata Szövetségnek jól meghatározott helye és szerepe van a román politikai életben.