RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája                                            Szerkeszti: Márton Adél-Evelin

www.rmdsz.ro                                                                        2003. szeptember 18., csütörtök

elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro                                                      XI. évfolyam, 2536. szám

 

Az  RMDSZ heti sajtóértekezletéről

Jó úton a magyar szakminisztérium és az RMDSZ informatikai együttműködési megállapodásának megvalósítása

A MIÉRT elnöksége Medgyessy Péter miniszterelnökkel találkozik

Gazdasági megbeszélés Kolozsváron

Képviselőházi tájékoztató – 2003. szeptember 17–18.

 

Az RMDSZ heti sajtóértekezletéről

***      Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla ismertette a sajtó képviselőivel az RMDSZ szenátusi, illetve képviselőházi frakciójának szeptember 11–13. közötti budapesti látogatásának eseményeit. A szövetségi elnök elmondta, az RMDSZ 39 fős küldöttsége képviselte a romániai magyarságot a Magyar Országgyűlés által szervezett a környező országokban élő magyar nemzetiségű képviselők csúcstalálkozóján.

A találkozó során elsősorban az európai integrációról és a csatlakozásban rejlő lehetőségekről volt szó, ugyanakkor a magyar fél elmondta, hogy kész a csatlakozási folyamat során felhalmozott tapasztalatokat megosztani nem csak a határon túli magyar érdekvédelmi szervezetekkel, de a többségi nemzetiséghez tartozó politikusokkal is.

A továbbiakban Markó Béla ismertette az elkövetkező időszak fontosabb eseményeit, megemlítette Medgyessy Péter magyar miniszterelnök szeptember 23-án esedékes romániai látogatását, amelynek során a magyar illetve a román miniszterelnökök aláírják a státustörvény alkalmazásának módozatait leszögező kétoldalú egyezményt. A szövetségi elnök kifejtette, reményeink szerint ezzel a lépéssel véglegesen lezárul a státustörvény kapcsán kialakult politikai vita.

Az RMDSZ elnöke elmondta, a hét folyamán a Szövetség belső életében több fontos eseményre került sor, utalván ezzel a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának szeptember 16-i, valamint az Operatív Tanács szeptember 17-i ülésére. Ugyanakkor bejelentette: a Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésére október 11-én kerül sor, a gyűlés keretén belül, a TEKT javaslatit is figyelembe véve a résztvevők helyhatósági választások, valamint a választási kampány kérdésköreit vitatják meg.

A szövetségi elnök rövid méltatásában üdvözölte azt a döntést, amely a Szeben, Fehér, Maros, Hargita, Kovászna, és Brassó megyék alkotta Középrégió Regionális Fejlesztési Tanácsának 2003. szept. 13 -án tartott rendes ülésén született, amelynek értelmében a Regionális Fejlesztési Ügynökség Gyulafehérvárról Brassóba költözik. Markó Béla elmondta az RMDSZ elejétől fogva ellenezte azt, hogy a 7-es régió központja Gyulafehérváron legyen, valamint hozzátette: a Középrégió Regionális Fejlesztési Ügynökségének újraszervezéséhez Brassó erőforrásai vélhetően jó hátteret biztosítanak majd.

Az aradi Szabadság-szobor kérdéséről szólva az elnök kifejtette, a szövetség Operatív Tanácsa tegnapi ülése során érdemben döntött a szobor ügyében, illetve választ fogalmazott meg a Ion Iliescu államfő, valamint Adrian Nastase kormányfő által javasoltakra, miszerint hozzanak létre egy Megbékélési Parkot Aradon.

Markó Béla kiemelte, a Szabadság-szobor helyreállításával kapcsolatban már 2001 óta országos, illetve helyi szintű megállapodás létezik az RMDSZ valamint a kormánypárt között. Ezért a szövetség csak azt kéri, hogy a megállapodást eredeti értelmében tartsák be. A továbbiakban elmondta, az Operatív Tanács úgy döntött, hogy a Megbékélési Park gondolata elfogadható, amennyiben ez azt jelenti, hogy ugyanazon a helyen, a Szabadság szobor mellett, a jövőben más, a közös történelmet jelképező szobrokat vagy emlékműveket is felállítanak. Ugyanakkor csakis abban az esetben érthetünk egyet ezzel az elképzeléssel, ha művészeti szempontból is megfelelő koncepción alapul, és ha lehetővé teszi, hogy a Szabadság szobor záros határidőn belül a helyére kerüljön – tette hozzá Markó Béla.

A szobor ügyét tovább elemezve az elnök kifejtette, fontos törvényhozási időszakban vagyunk, amelyben az ultranacionalista megnyilvánulások súlyos konfliktusokat okoznak, ugyanakkor az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatban kemény feltételeknek kell eleget tennünk, ezért nem kellene olyan mesterséges problémákat kelteni, amelyek megnehezítik a helyzetünket.

A továbbiakban Eckstein-Kovács Péter RMDSZ szenátor, az Alkotmánymódosító bizottság tagja, röviden ismertette az Alkotmány módosult részeit, valamint elmondta, Románia új alkotmánya az „integráció alkotmányának” is nevezhető. A jelenlegi alaptörvény módosítása ugyanis az EU-csatlakozás egyik legfontosabb feltétele, ezért az új jogszabály tartalmazza azokat a kitételeket, amelyek az uniós tagország alkotmányaiban is szerepelnek. Az RMDSZ tulajdonképpen az Alkotmány reformját szorgalmazta- tette hozzá a szenátor, ezt azonban nem sikerült teljességében elérni, számos az RMDSZ által megfogalmazott módosító indítványt visszautasítottak, mint például a nemzetállam fogalmának eltörlését, vagy a sürgősségi rendeletek megszüntetését célzó javaslatok. Ennek ellenére összességében elmondhatjuk, hogy az EU-s törvényhozás szempontjából előrelépést jelent az Alkotmány módosítása.

Dr. Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke a jövő évi költségvetés kidolgozásának kérdéseit elemezve elmondta, a hét folyamán az RMDSZ szakemberei részt vettek a Pénzügyminisztériumban a költségvetés-tervezetét kidolgozó konzultatív ülésen. A szenátor kifejtette, az ülésen olyan kérdéseket tárgyaltak meg mint az áruforgalmi adó lecsökkentésének lehetőségei, a hektáronkénti 2 millió lejes mezőgazdasági támogatásnak az állami költségvetésből való fedezetének módozatai, az egységes adókulcs bevezetésének kérdése. Ugyanakkor dr. Verestóy Attila elmondta, az RMDSZ továbbra is támogatja azt a javaslatot, amely szerint lehetőséget kell teremteni arra, hogy az állampolgárok meghatározhassák azt, hogy az általuk a költségvetésbe befizetett összegnek egy bizonyos százalékát mire fordítsák, ugyanakkor fontosnak tartják a költségvetés decentralizálását.

A továbbiakban az RMDSZ politikusa elmondta, a Szállítási, Építkezési és Turisztikai minisztériummal lefolytatott tárgyalások értelmében Miron Mitrea illetékes miniszter kérésének eleget téve a Román Vasutak vezérigazgatója, határozatot hozott a kétnyelvű feliratok elhelyezéséről azoknak a helységnevek a vasútállomásain, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó lakosok számaránya meghaladja a 20%-ot. A román vasúthálózat több mint 250 olyan települést érint, ahol a valamely nemzeti kisebbséghez tartozó lakosság számaránya meghaladja a 20 %-ot, és reményeink szerint minél hamarabb sor kerül a kétnyelvű táblák elhelyezésére – jelentette ki dr. Verestóy Attila.

Borbély László RMDSZ képviselő, a Képviselőház titkára beszámolójában elmondta a kormány tegnapi ülésén elfogadta azt a határozatot, amelynek értelmében a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a beiskolázási számot lebontják román, illetve magyar helyekre.

Továbbá a képviselő elmondta, kormányhatározat született arról a Románia és Magyarország által kötött kétoldalú egyezményről, amelynek értelmében a 30 napra szóló vízummentes tartózkodási engedély, az EU szabványoknak meg felelően 90 naposra módosul.

Reményeink szerint a határozat a napokban megjelenik a Hivatalos Közlönyben, valamint október végéig érvénybe is lép – tette hozzá a képviselő.

Márton Árpád RMDSZ képviselő az ügyvédi szakma gyakorlásáról szóló törvény módosítását tartalmazó sürgősségi kormányrendelet körül kialakult vitát ismertette. A képviselő elmondta: a jogszabály négy tiltó intézkedést tartalmaz a képviselői vagy szenátori mandátumot betöltő ügyvédekre vonatkozóan, amelyek értelmében az előbbiek nem szabad ügyfeleiket bíróságok és törvényszékek előtt képviselniük; nem vállalhatnak el korrupciós, kábítószerekkel, emberkereskedelemmel, pénzmosással kapcsolatos, illetve az állambiztonság, a béke és az emberiség ellen irányuló bűncselekményekre vonatkozó ügyeket, nem képviselhetnek senkit az állam, és általában a közintézmények ellen irányuló polgári vagy kereskedelmi perekben, ugyanakkor nem képviselhetnek senkit nemzetközi szervek előtt, amennyiben a per a román állam ellen irányul.

Márton Árpád kijelentette, az RMDSZ képviselőházi frakciója szerint elfogadhatatlan az, hogy az állam, vagy az állami intézmények elleni perekben a képviselői, vagy szenátori mandátumokkal rendelkező ügyvédek nem védhetik az állampolgárokat belföldön vagy külföldön. Ugyanakkor alkotmányellenesnek tartja azt, hogy a jogszabály az igazságszolgáltatási folyamat során, a polgári perekben különbséget tesz az állami intézmények és magánszemélyek között.

Az RMDSZ képviselője szerint nem hogy nem lenne szabad, hanem erkölcsi kötelessége kellene legyen a képviselői vagy szenátori mandátummal rendelkező ügyvédeknek az, hogy védjék az állampolgárokat az államhatalmi szervek esetleges önkényes cselekedetei ellen. Márton Árpád hozzátette, amennyiben nem módosulnak az említett részek az RMDSZ képviselőházi frakciója nem szavazza meg a ügyvédi szakma gyakorlásáról szóló törvény módosítását tartalmazó sürgősségi kormányrendeletet.

 

Jó úton a magyar szakminisztérium és az RMDSZ informatikai együttműködési megállapodásának megvalósítása

***      Az erdélyi magyarság felkészítése a XXI. század informatikai társadalmára célkitűzés jegyében tekintette át szeptember 18-án a Csepeli György politikai államtitkár által vezetett minisztériumi küldöttség és az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége a Magyar Köztársaság Informatikai és Hírközlési Minisztériuma és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség között 2003. május 9-én megkötött Együttműködési Megállapodás megvalósításának eddigi eredményeit és a további gyakorlati teendőket.

A megállapodás értelmében az idén nyáron több mint 150 romániai magyar középiskolás vett részt Magyarországon informatikai képzést nyújtó táborokban. A következő évben az IHM, a magyarországi táborok mellett, az RMDSZ-szel együttműködve egy több mint 200 magyar tanulót fogadó hasonló tábort szervez Erdélyben. A minisztérium képviselői az RMDSZ közvetítésével kapcsolatba léptek az érdekelt romániai magyar vállalkozókkal. A magyar szakminisztérium és az RMDSZ közös rendezésében kerül sor Nagyváradon 2003 novemberében a Határon túli magyarok és az IT című konferenciára.

A megbeszélésen megegyezés jött létre arról, hogy az ezzel megbízott szakértői csoportok a közeljövőben véglegesítik a megállapodás végrehajtásának határidőkhöz kötött átfogó cselekvési tervét. Ebben helyt kap az Interneten elérhető magyar nemzeti művelődési digitális adattár feltöltésének módozata az erdélyi magyar közgyűjteményeket bemutató adatokkal, erdélyi magyar informatika tanárok magyarországi továbbképzése, egyeztetésre kerül sor magyar Oktatási Minisztérium, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és az RMDSZ szakértői részvételével a romániai magyar iskolák informatikai hálózatának fejlesztéséről és bekapcsolásáról a Sulinet programba. Ugyancsak az együttműködés része egy magyar-román közös internet portál kialakítása a kárpát-medencei portál csomag részeként.

A Kolozsváron tartott találkozón Csepeli György felajánlotta, hogy minisztériuma számítógépes programokkal támogatja az informatikai ismeretek terjesztését, Erdélyre is kiterjeszti azt a digitális középiskolai programot, amely egy informatikai szakképzés modult is magába foglal, valamint a magyarországi óvodákban bevezetett információs szocializációs programot. Takács Csaba ügyvezető elnök javasolta, hogy az együttműködés keretében elemezzék, hogyan tudná a magyar partner ösztönözni és támogatni a romániai magyarlakta területeken, elsősorban a Székelyföldön az informatikához kapcsolódó iparágak meghonosítását, az ilyen jellegű munkaerő-kereslet növelését.

„Magyarság az információs társadalomban” címmel dr. Csepeli György államtitkár előadást tart csütörtökön Marosvásárhelyen. Nagyváradi és kolozsvári megbeszélései után a magyar politikus csütörtökön délután 3 órakor érkezik Marosvásárhelyre, ahol találkozik az RMDSZ több vezetőjével, majd délután 5 órakor a Bernády György Közművelődési Központban előadást tart az erdélyi magyarságnak az információs társadalomban betöltött szerepéről, feladatairól és lehetőségeiről. Ezzel az alkalommal dr. Csepeli György bejelenti az Erdély 2004 című tábor rendezésével kapcsolatos tudnivalókat is. Az államtitkár pénteken reggel fél 8-kor Borbély László és dr. Kelemen Atilla képviselőkkel reggelizik, majd Gyergyószentmiklós irányába utazik tovább.

 

A MIÉRT elnöksége Medgyessy Péter miniszterelnökkel találkozik

***      Kovács Péter elnök, Borboly Csaba ügyvezető elnök, Lőrincz Csilla és Borbély Károly elnökségi tagok 2003. szeptember 19-én Tatán az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) képviseletében megbeszélést folytatnak Medgyessy Péter miniszterelnökkel. Napirenden szerepel a 2. MIÉRT Akadémián megfogalmazott, a romániai magyar ifjúság gazdasági helyzetére vonatkozó igények, elvárások bemutatása, illetve az ezzel kapcsolatos konkrét projektek bemutatása. Ebben a vonatkozásban hangsúly kerül a fiatal magyar vállalkozók segítésére vonatkozó lehetőségek körüljárása. A MIÉRT képviselői a Magyar Állandó Értekezlet ifjúsági szárnyára vonatkozó elképzeléseiket is bemutatják.

A megbeszélésre a Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták által szervezett nyárzáró tábor keretében kerül sor, amelyen részt vesz a MIÉRT tagszervezeteit képviselő mintegy 50 fiatal is. Az eseményen A fiatalok helyzete határon innen és túl címmel fórumra kerül sor, melynek meghívott előadói Medgyessy Péter és Markó Béla, az RMDSZ elnöke.

 

Gazdasági megbeszélés Kolozsváron

***      Szeptember 17-én kötetlen hangú gazdasági megbeszélésre került sor Kolozsváron, a Roata vendéglőben. Jelen voltak: Hunya Gábor, a bécsi nemzetközi gazdasági kutatóintézet főkutatója, az RMDSZ részéről Kerekes Gábor, gazdasági alelnök, Horváth Réka és Hunyadi Attila tanácsosok, Borbély Károly, az ITDH Kolozsvári képviseletének irodavezetője. Szó esett általános és hazai gazdasági témákról, finanszírozási lehetőségekről, valamint régiókat érintő problémákról. A jelenlevők is osztották Hunya Gábor azon véleményét, miszerint a gazdasági mutatók általában pozitív trendet követnek. A befektetések növekedtek, úgyszintén a magyarországi vállalkozások áttelepülésének száma is. Az RMDSZ munkatársai bemutatták az alakulóban lévő Gazdaságkutató Intézet működési tervezetét, valamint javasolt kutatási témáit. A jelen lévők egyet értettek abban, hogy szükség van régió-gazdaságkutató tanulmányokra, erre a feladatra pedig az alakuló intézet megfelelő keretet biztosítana. A külföldi meghívott ugyanakkor tájékoztatta a jelenlévőket, hogy október 8–10. periódusban Bukarestben sor kerül a Duna Régió Üzleti Konferenciára, amelyre minél több magyar vállalkozó részvételére számítanak.

 

Képviselőházi tájékoztató – 2003. szeptember 17–18.

***      2003. szeptember 18-án a Képviselőház plénuma az Alkotmány által előírt kétharmados többséggel – 265 mellette, 62 ellene szavazattal – elfogadta az Alkotmánymódosításról szóló törvénytervezet egyeztető bizottsági jelentését.

 

***      2003. szeptember 17-én a 2004. évi állami költségvetési törvényről tárgyaltak az RMDSZ képviselői a Pénzügyminisztériumot képviselő Gheorghe Gherghina államitkárral, valamint felelős osztályvezetőkkel. A tárgyaláson Verestóy Attila, Puskás Bálint, Pete István szenátorok, illetve Borbély László és Winkler Gyula képviselők vettek részt. Gherghina államtitkár ismertette a Kormány és a Nemzetközi Valutaalap képviselői közötti egyeztetések jelenlegi stádiumát, amelyek nagymértékben befolyásolják a 2004-es költségvetési törvény alakulását. Itt állapítják meg ugyanis a költségvetési hiány maximális értékét, valamint a személyi jövedelemadó rendszerében tervezett újításokat (az egységes, 23%-os adókulcs bevezetését).

Az RMDSZ képviselői ismertették azokat a legfontosabb irányvonalakat, amelyeket javaslataik érvényesítésével próbálnak a 2004-es költségvetés felépítésében megjeleníteni. Három témakörbe csoportosíthatók a felvetett javaslatok:

1. A helyi önkormányzatok költségvetései számára megfelelő pénzforrások biztosítása, azaz a pénzügyi decentralizáció folytatása abból a célból, hogy a helyi szintre kerülő feladatok elvégzésére biztosítottak legyenek a megfelelő pénzforrások. Említésre méltó, hogy a nyár folyamán az RMDSZ által kezdeményezett konzultációk során – úgy a Kolozsváron megszervezett gazdasági találkozón, mind a Partiumi Önkormányzati Konferencián – az elhangzott javaslatok többsége a helyi önkormányzatok krónikus alulfinanszírozásának orvoslását célozta.
2. Az infrastrukturális fejlesztési kormányprogramok méltányos területi lebontása, elkerülendő azt a régóta fenntartott állapotot, amelynek eredményként az erdélyi megyéket mellőzik ezekben a programokban. A fejlesztési programokban való részvétel alátámasztására – az RMDSZ területi szervezeteivel közösen – elkészült a magyarlakta települések és régiók 2004-es évi infrastrukturális fejlesztési prioritásait tartalmazó összesítés.
3. Az Európai Uniós előcsatlakozási programokban (PHARE, ISPA, SAPARD) való hatékony részvétel alapfeltétele a pályázó önkormányzatok saját hozzájárulásának biztosítása, mely a Nemzeti Előcsatlakozási Program alkalmazásával, az állami költségvetés kereteiből biztosított anyagi források által történik. Az RMDSZ képviselői az előcsatlakozási programok átláthatóságát, valamint a saját források megfelelő biztosítását célozták javaslataikkal.

A következő napokban születik meg a végleges döntés a személyi jövedelemadó rendszerével kapcsolatban, valamint az Adó Törvénykönyvről szóló törvénytervezet Parlament elé terjesztéséről, ezért a felek abban egyeztek meg, hogy a következő hetekben folytatják a tárgyalásokat.

 

Tájékoztató a Képviselőház külügyi szakbizottságának 2003. szeptember 17-i üléséről

***      Az ülés napirendi pontjaként Mircea Geoană külügyminiszter meghallgatása szerepelt. A miniszter beszámolt Románia EU integrációs folyamatának jelenlegi helyzetéről. Hangsúlyozta, hogy a 2004. év végéig lezárhatóak a csatlakozással kapcsolatos tárgyalások és vállalható a 2007. évi Uniós csatlakozás időpontja.

Elmondta, hogy a mostani soros olasz elnökség alatt Románia szeretne öt újabb fejezetet lezárni, amelyek között a mezőgazdaság, költségvetési politika, területfejlesztés szerepel. Geoană reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az EU Romániáról szóló 2003. évi jelentése tartalmazni fogja azt is, miszerint a román nemzetgazdaság a „működő piacgazdaság” által támasztott kritériumoknak megfelel.

A NATO-val kapcsolatosan elmondta: jelzésértékűnek minősül az a tény, hogy Franciaország, Belgium és Hollandia kivételével minden tagország parlamentje ratifikálta a Románia Észak Atlanti Szövetséghez való csatlakozásáról szóló dokumentumot.

Az előterjesztést követően a képviselők kérdéseket intéztek a külügyminiszterhez.

 

Szilágyi Zsolt képviselő azt kérte, hogy a román-magyar kapcsolatokban a kormány összpontosítson a konkrét lehetőségekre. Példaként említette az új határátkelők megnyitását, a két országot összekapcsoló autópálya minél hamarabbi megépítését és a gazdasági kapcsolatok élénkítését. A képviselő megmagyarázhatatlannak nevezte azt a merev álláspontot, amellyel az aradi szoborcsoport felállítását kezelik, hangsúlyozva, hogy a műemlék helyreállításáról a helyiek pozitív döntése után a két ország kormányainak is meg kellett volna már egyezniük.

Egy másik kérdés kapcsán Szilágyi Zsolt kitért arra, hogy a tulajdonviszonyok rendezése, az egyházi és közösségi javak helyzetének tisztázása nélkül nem létezhet reális piacgazdaság. Éppen ezért szükséges felgyorsítani az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását, hogy ez ne egy 20 évig tartó folyamat legyen.

Az EU Romániáról szóló 2003. évi ország-jelentéséről szólva a képviselő arra várt választ, hogy készült-e részletes elemzés a 2002. évi jelentésben közölt, a román kormány által kitűzött és meg nem valósított feladatokról, mert szerinte nem gyorsíthatóak fel a csatlakozási tárgyalások, ha nem ismerjük pontosan a lemaradások okait.

Kónya-Hamar Sándor képviselő az EU integrációs főbiztosnak, Günther Verheugennek egyik furcsa megfogalmazására tért ki – „critical effort” – és azzal a kérdéssel fordult a külügyminiszterhez, hogy mi értendő e szóösszetétel alatt Románia EU integrációja kapcsán.

 

Tájékoztató a Képviselőház munkaügyi és társadalomvédelmi szakbizottságának 2003. szeptember 17-i üléséről

***      A 2000. évi 19. számú nyugdíjtörvényt módosító 2003. évi 9. és 23. számú sürgősségi kormányrendeleteket vitatta meg a bizottság, amelyben az RMDSZ-t Böndi Gyöngyike és Kerekes Károly képviselik. Az alábbi módosítások kerültek elfogadásra:

– A gyermeknevelési segélyhez való jog feltétele a nyugdíjalaphoz való előzetes, minimum 10 hónapos hozzájárulás. Az RMDSZ azon javaslatát, hogy ez az időtartam maradjon 6 hónap, elutasították.

• Január 1-jétől a gyermeknevelési segély a költségvetési törvény által előirányzott átlagfizetés 85%-a lesz (függetlenül attól, hogy a biztosított személy milyen mértékben járult hozzá a nyugdíjalaphoz). Tekintettel arra, hogy a 35 éven aluli nők 93%-ának fizetése nem éri el az átlagfizetést, ez az előírás kedvezőbb, mint a jelenleg hatályban lévők. Megemlítendő, hogy a 2004. évi társadalombiztosítási költségvetést a jövő évre számolt 7. 500. 000 lej bruttó átlagjövedelem alapján dolgozzák ki.
• Egyes nyugdíjak átszámítása két esetben következik be:
  • ha az év elején történő átszámításkor a nyugdíj összege csökkent;
  • amennyiben a régebb hatályban lévő törvények alapján megállapított nyugdíjakról van szó, amelyeknél nem vették figyelembe a munkanélküliségi időszakot.

Az RMDSZ képviselőinek javaslatára az özvegyek nyugdíjának problémája is felvetődött. Ennek megfelelően a túlélő házastárs plusztámogatásban részesülne, amely az elhunyt házastárs nyugdíjának 30%-át tenné ki. A javaslatot elutasították, azzal az indoklással, hogy jelenleg a társadalombiztosítási alap nem rendelkezik az ehhez szükséges pénzalappal.

Az RMDSZ javaslatai között az is szerepelt, hogy alkalmazzanak nyugdíjátszámítást a régebb hatályban lévő törvények alapján nyugdíjazott személyek esetében, akiknek az egyetemi éveit és kötelező katonaszolgálati időszakát nem tekintették szolgálati időnek. Mivel a fent említett két sürgősségi kormányrendelet nem rendelkezik erről a témakörről, a javaslatot törvénykezdeményezésként terjesztik a Parlament elé. A tárgyalások során ígéretek is születtek a megfelelő pénzalapok biztosítására.