RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. szeptember 10., szerda
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2528. szám
Magyar-magyar csúcstalálkozó – Kárpát-medencei magyar nemzetiségű parlamenti képviselők Budapesten
Képviselőházi tájékoztató
A rádió- és TV illeték fizetése alól mentesülő kategóriák
Az RMDSZ képviselőházi frakciójának állásfoglalását a Románia közepén levő megyék újrafelosztására vonatkozó törvénytervezetet illetően
Magyar-magyar csúcstalálkozó – Kárpát-medencei magyar nemzetiségű parlamenti képviselők Budapesten
*** A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget 39 fős küldöttség képviseli azon a csúcstalálkozón, amelyet a magyar Országgyűlés rendez meg szeptember 11–14. között a környező országokban élő magyar nemzetiségű parlamenti képviselők számára. Csütörtökön, szeptember 11-én este Medgyessy Péter, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke fogadja a résztvevőket a parlament Vadász termében.
A csúcstalálkozót Szili Katalin házelnök nyitja meg pénteken reggel 9 órakor, helyszín a parlament Delegációs terme. Négy téma kerül terítékre: a Magyar Országgyűlés feladatai az európai uniós csatlakozási folyamatban (előadó Szili Katalin); EU tagságunk várható hatásai a szomszédos országokkal folytatott együttműködésre, különös tekintettel a politikai, biztonsági és kulturális területekre (előadó Kovács László külügyminiszter); a magyar kormányprogram megvalósulása és a határon túli magyar közösségek helyzete (előadó Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter); Magyarország, mint leendő EU-tag kapcsolatai a határon túl élő magyarokkal (előadók Szabó Vilmos politikai államtitkár és Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke). Minden előadást kötetlen eszmecsere követ.
A délután folyamán a csúcstalálkozó résztvevői tárgyalásokat folytatnak a Magyar Országgyűlés Külügyi, továbbá Európai Integrációs Ügyek, valamint Gazdasági bizottságainak vezetőségével, illetve tagjaival. A résztvevők tiszteletére dr. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke ad fogadást a Sándor Palotában.
Képviselőházi tájékoztató
*** A Képviselőház művelődési bizottsága alapvetően módosította a Kormány sokat vitatott 2003. évi 8. számú sürgősségi kormányrendeletét, amely a rádió- és TV illetéket szabályozza.
Ennek értelmében a romániai lakhellyel rendelkező természetes személyek kötelesek a rádió- és televízió illeték fizetésére azok kivételével, akik saját felelősségre kijelentik, hogy nem rendelkeznek rádió és/vagy televízió készülékkel, valamint azok, akik a törvénynek megfelelően mentesülnek ezen illetékek fizetése alól.
A megvitatásra került 2003. évi 71. számú sürgősségi kormányrendelet szerint az illetékmentesség nem vonatkozik a jogi személyekre, de az újonnan elfogadott szöveg értelmében – Márton Árpád képviselő javaslatára – ezek jogi személyiséggel nem rendelkező alegységei nem fizetnek külön illetéket.
A rádió- és TV illeték fizetése alól mentesülő kategóriák:
– külképviseletek és ezek tagjai
– vezetékes rádióhálózatok felhasználói (csak a rádióilleték esetében)
– aggmenházak
– állami egészségügyi és oktatási intézmények (felsőfokú oktatási intézmények, iskolák, óvodák), gyermekotthonok, bölcsődék, katonai és rendfenntartó egységek
– a Román Rádió Társaság és Román Televízió Társaság nyugdíjasai
– a Romániában elismert felekezetek intézményei
– egyéb, speciális törvényekben előírt kategóriák; illetve
– azon családok és egyedülálló személyek, akik havi társadalmi segélyre jogosultak a minimálbérre vonatkozó 2001. évi 416. számú törvény alapján
– non-profit egyesületek, alapítványok
– termelőszövetkezeti nyugdíjasok (19/2000 törvény életbelépése előtt nyugdíjazottak)
Az utóbbi három kategória Márton Árpád és Kelemen Hunor RMDSZ képviselők javaslatára került a jelenleg érvényben levő, rádió és TV illetékre vonatkozó kormányhatározatok szövegébe.
A kormányrendeletet elfogadó törvény érvénybelépésétől számított 30 napon belül, a Kormány határozat révén köteles megállapítani az illetékek befizetésének módozatait, valamint az illetékek visszafizetésének módozatait azok esetében, akik eddig fizették az illető összegeket, annak ellenére, hogy nem rendelkeztek rádió és/vagy TV készülékkel.
Az alábbiakban mellékeljük az RMDSZ képviselőházi frakciójának állásfoglalását a Románia közepén levő megyék újrafelosztására vonatkozó törvénytervezetet illetően:
NYILATKOZAT
Mély felháborodással vettük tudomásul, hogy 10 képviselő olyan törvénytervezetet nyújtott be, amelynek célja a Románia közepén lévő megyék (Brassó, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros, Szeben) újrafelosztása oly módon, hogy ennek következtében ne maradjon egyetlen olyan megye vagy megyeközpont sem, mely lakosságának többsége magyar. Önmagában ez a gondolat elfogadhatatlan, mivel ellentmond azoknak a nemzetközi Szerződéseknek és Egyezményeknek, amelyeknek Románia aláírója, figyelmen kívül hagyja a térség hagyományos közigazgatási és gazdasági kapcsolatait, valamint a szóban forgó megyék és települések lakosságának kérelmeit.
A tervezet indoklása, amely hivatalos jelleggel bír, hiszen a törvénnyel együtt nyilvánosságra kell hozni, ugyanis annak hivatalos értelmezéseként kezelendő, azon túlmenően, hogy kendőzetlenül kimondja a célt (nevezetesen annak szükségességét, hogy a magyar többséggel rendelkező megyéket, illetve megváltoztassák a helységneveket oly módon, hogy azok ne utaljanak a lakosság többségének nemzetiségére), olyan megfogalmazásokat is tartalmaz, melyek oly módon értelmezhetők, hogy kimerítik azon vétségek vagy bűntettek tényállását, amelyekre a Büntető Törvénykönyv 166. és 317. cikkelyei, illetve a 2000. évi 137. számú sürgősségi kormányrendelet 19. cikkelye vonatkoznak.
Az indoklás „intoleráns magyar kisebbségről” beszél, amely a románság „ősellensége”, a tömbmagyarság létét pedig egy oly „betegségnek” minősíti, amelyet idővel meg kell oldani, és amelynek okozója az „új demokrácia, mely újranyitotta az agresszív szuvasodást”. E szöveget tehát inkább Románia Főügyésze, avagy az Országos Diszkriminációellenes Tanács kellene, hogy vizsgálja, nem pedig egy parlamenti bizottság, sajnos mégis egy Parlamentnek benyújtott, hivatalos okmánnyá vált.
Mindaddig tehát, amíg a Parlamentbe be lehet nyújtani olyan javaslatokat, amelyek a magyar nemzeti közösség felszámolására törekszenek, szükség van egy erős magyar képviseletre az ország legfelsőbb törvényhozó testületében.
Antal István –Hargita megyei képviselő
Asztalos Ferenc – Hargita megyei képviselő
Dr. Becsek-Garda Dezső – Hargita megyei képviselő
Borbély László – Maros megyei képviselő
Dr. Kelemen Atilla – Maros megyei képviselő
Dr. Kelemen Hunor – Hargita megyei képviselő
Kerekes Károly – Maros megyei képviselő
Kovács Csaba – Brassó megyei képviselő
Dr. Makkai Gergely – Maros megyei képviselő
Márton Árpád – Kovászna megyei képviselő
Ráduly Róbert – Hargita megyei képviselő
Tamás Sándor – Kovászna megyei képviselő
RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. szeptember 10., szerda
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2528. szám, II. kiadás
Képviselőházi tájékoztató
*** 2003. szeptember 3-án hatályba lépett az a kormányhatározat, amely az idei évre vonatkozóan az egyetem előtti oktatást szolgáló ingatlanok felújításának, konszolidációjának finanszírozását célozza a Közoktatási, Kutatás- és Ifjúságügyi Minisztérium költségvetéséből. A határozat életbelépését az RMDSZ vonatkozásában sorozatos tárgyalások, egyeztetések előzték meg, amelyeket Borbély László és Asztalos Ferenc képviselők folytattak a tanügyminiszterrel. A tárgyalások eredményeként az erdélyi megyék magyar tannyelvű közoktatási intézményei számára sikerült egy 8 milliárd lejes keretösszeget elkülöníteni. Ezek közül megemlítjük: Maros megyében a marosszentgyörgyi „Constantin Romanu Vivu” általános iskolának és a radnóti óvodának utalt (2, 5 milliárd lej), Hargita megyében a székelykeresztúri „Orbán Balázs” Elméleti Líceumnak valamint a székelyudvarhelyi „Benedek Elek” Pedagógiai Kollégium 3. számú óvodájának kiutalt összesen 1, 3 milliárd lejes összeget. Nem utolsó sorban emeljük ki az aradi „Csíky Gergely” Iskolacsoportot (800 millió lej), a máramarosszigeti „Leovey Klára” Elméleti Líceumot (1 milliárd lej), illetve a csernátoni „Végh Antal” Középiskolát (1 milliárd lej).