RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. október 6., hétfő
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2549.szám, I. kiadás
Dávid Csaba maradt az elnök. Beszámoló az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének a tisztújító közgyűléséről
Felkészülés, remények: Csík Terület Ifjúsági Tanácsának őszi közgyűlése
Aktuális témák az udvarhelyszéki RMDSZ elnökségének ülésén
Az Udvarhely Széki RMDSZ elnökségének Közleménye
Dávid Csaba maradt az elnök.
Beszámoló az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének a tisztújító közgyűléséről
*** Makkai Gergely visszalépett, így ellenjelölt hiányában Dávid Csabát újraválasztották elnöknek az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének szombati, tisztújító közgyűlésén.
– Nekünk az a nagy előnyünk, hogy az elmúlt 14 évben együtt voltunk. Nem jött el még az ideje annak, hogy különutas politikát folytassunk – hangoztatta Borbély László, a Maros megyei Területi Képviselők Tanácsának elnöke, aki nyitóbeszédében üdvözölte a részvevőket és az időszak aktuális gondjairól beszélt. – Mindannyiunk erejére szükség van, hogy visszahódítsuk Marosvásárhelyt. Az önkormányzati választások előtt meg kell próbálnunk összehangolni a különböző véleményeket. Az RMDSZ keretet kíván biztosítani annak a megméretkezésnek, amelynek eredményeként a magyarság a legjobb jelölteket állíthatja majd a választott tisztségekért folytatott harcban – mondta Borbély László.
A küszöbön álló alkotmánymódosításról szólva a képviselő úgy fogalmazott: az RMDSZ megvívta a maga harcát. Ennek eredménye egy kompromisszum, a szövetség el tudta fogadtatni bizonyos követeléseit, másokat viszont nem. – Ettől függetlenül el kell menni és meg kell szavazni az alkotmánymódosító törvényt, mert ennek jóváhagyásával kétségtelenül jobb lesz az alkotmány, mint eddig volt. Aki nem megy el, vagy nemmel szavaz, az a régi alkotmányra szavaz, és nem vagyok meggyőződve arról, hogy a választások után olyan politikai konstelláció jön létre, ahol a négy párt újra meg tud egyezni ezekben a dolgokban – vélekedett.
Borbély László szerint az RMDSZ mindent megtett, hogy az aradi Szabadság-szobrot visszategyék méltó helyére, és egyértelmű, hogy Bukarestből gyakoroltak nyomásta helyi politikusokra annak érdekében, hogy megakadályozzák az avatóünnepség megrendezését. – Sajnálatos tény, de a szobrot nem az RMDSZ kell felállítsa. Ha így lenne, régen megtettük volna. Ezért fájdalmas az idei, október 6-i megemlékezés, ezért kell szolidaritást vállalnunk az aradiakkal, ezért kell minden magyarnak ott lenni lélekben az idei ünnepségen – nyilatkozta a képviselő.
Tevékenység-elemző beszédét Dávid Csaba azzal a megállapítással kezdte: jó ötlet volt létrehozni a városi szervezetet. A leköszönő elnök a közösségi munka fontosságát hangsúlyozta, és úgy vélekedett: irányultságtól függetlenül mindenkinek megadatott a lehetőség, hogy részt vegyen a marosvásárhelyi RMDSZ életében. Az elmúlt két év legfontosabb megvalósításának a városi szervezet székházának a felavatását nevezte. – A marosvásárhelyi magyarságnak létrejött egy újabb otthona, ahová bármikor bejöhet és amelyet magáénak érezhet – fogalmazott Dávid Csaba, majd arról beszélt: bebigazolódott az, hogy a városi szervezet meg tud állni a saját lábán.
Makkai Gergely választmányi elnök szerint az a jó, ha a különböző vélemények szervezeten belül hangzanak el, és ugyanott nyernek megoldást is. Szerinte a választmány folyamatosan és harmonikusan együtt tudott működni az elmúlt két év alatt a városi szervezet vezetőségével, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: szükség van az együttgondolkodásra, a közös cselekvésre, mert csak egy jól működő szervezet képes biztosítani a megfelelő szereplést a jövő évi helyhatósági választásokon.
Az elnöki beszámolókat követő hozzászólások közül az egyik legfontosabb az volt, amely arra szólított fel: ne engedjük, hogy a polgármester kisajátítsa a tanács érdemeit! Klementisz János szerint reagálnia kellene az RMDSZ-nek azokra az igaztalan állításokra, amelyekkel a különböző román közszereplők a magyarságot, annak történelmét illetik. Kerekes Károly parlamenti képviselő úgy vélekedett: szükségszerű volt a városi szervezet létrehozása. – Kell az állandó kapcsolattartás a tagsággal, meg kell szervezni azokat a találkozókat, ahol közvetlenül szóba állhatunk választóinkkal. Ők azok, akik számon kell hogy kérjék tőlünk a megvalósításainkat, nekik kell elmondaniuk, mi az, amivel nincsenek megelégedve és mi az, amit szeretnének – mondta Kerekes Károly. Szász Lajos arra szólított fel: ne hagyjuk, hogy megosszák az RMDSZ-t, ő ugyanis lát erre tendenciát. Györfi András a kétnyelvű táblák kihelyezésének időpontját firtatta. Fekete Zsolt azt vetette fel, miért kell románul leadni a szaktantárgyakat az iskolák magyar osztályaiban, amikor ott a sok magyar munkanélküli mérnök, őket kellene alkalmazni, hogy tanítsanak a szóban forgó tanintézményekben. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a Tudor lakótelepi 9-es, 12-es és 13-as körzeteknek saját székházat kellene kialakítani, hogy ne kelljen minden egyes alkalommal bejöjjenek gyűlésezni a központba. Török Gáspár arról beszélt, nem kell szoborpark Aradon, a Szabadság-szobrot méltó helyre kell felállítani. Dr. Benedek István, az RMDSZ városi tanácsi frakcióvezetője arra hívta fel a figyelmet: ami változást tapasztalni lehet a városban, az elsősorban a tanácsnak köszönhető, mert ha ők nem hagyják jóvá, a polgármester sem intézkedhet. – Sajnos, Dorin Florea nem hajt végre bizonyos határozatokat, amelyek javíthatnák a helybeli magyar lakosság közérzetét. Ezzel éppen az a célja, hogy a magyarokat elűzze innen – fogalmazott dr. Benedek István.
A hozzá intézett kérdésekre válaszolva Borbély László arról beszélt: felelősen gondolkodó ember nem mondhatja azt, hogy itt semmi sem történt az elmúlt 13 év alatt. Szerinte jó, hogy az RMDSZ a kormánypárti erők oldalára állt 1996-ban. – Sokkal többet értünk el így, mintha kívül maradtunk volna. Ha valaki azt hiszi, hogy Romániában a románok valamit ideadnak nekünk jószántukból, az naiv – fogalmazott a képviselő.
A hozzászólások után következett a tisztújítás. Mivel azonban Makkai Gergely bejelentette, hogy visszalép, Dávid Csaba egyedül maradt az elnöki választásban, így természetszerűleg ő kapott újabb megbízatást a funkció betöltésére.
Felkészülés, remények: Csík Terület Ifjúsági Tanácsának Őszi Közgyűlése
*** Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) 2003. október 3-5 között tartotta képzéssel egybekötött őszi közgyűlését, a Tolvajos-tetői Fenyőcske motelben. A hétvége programja három fő témakört érintett: sor került a 2004-es helyhatósági választásokkal kapcsolatos kampánymegbeszélésre, szervezeti kérdéseket érintő gyakorlati képzésre, illetve a tulajdonképpeni közgyűlésre.
A kampánymegbeszélés során, a résztvevő ifjúsági szervezeteket képviselők kijelölték az elkövetkezendő időszak feladatait a kampányra való felkészülést illetően, illetve munkacsoportokat alakítottak ezen feladatok ellátására.
A szombati megbeszélés meghívottja volt Markó Béla szövetségi elnök. Meghívottként részt vett a rendezvényen Kelemen Hunor parlamenti képviselő, Zsombori Vilmos, Hargita Megye Tanácsának elnöke, illetve Hajdú Áron az RMDSZ csíkszeredai szervezetének elnöke. A megbeszélésen Markó Béla hangsúlyozta a fiatalok közéleti szerepvállalásának fontosságát. Az elnök megígérte, hogy mindent megtesz a fiatalok helyi tanácsosi listákon való részvételéért, véleménye szerint a fiatalok 20-30 %-ban kellene majd jelen legyenek a listákon.
A szervezeti kérdéseket érintő képzés során a résztvevők hasznos gyakorlati tudnivalókkal gazdagodhattak. Az ifjúsági szervezetek arculatának kialakításáról Kovács Péter, a MIÉRT elnöke beszélt. „A csíki ifjúság rákapcsolása a világhálóra” címmel Korodi Attila, az Itthon fiatalon Mozgalom elnöke és Becze István CSTIT-alelnök a csíki teleház programról tartott előadást.
A vasárnapi közgyűlés során a résztvevők több, fontos napirendi pontot beszéltek meg, például az egyes tagszervezetek felfüggesztése és új tagszervezetek felvételéről döntöttek.Ugyanakkor, a Közgyűlés elfogadta az elnökség következő negyedévre vonatkozó stratégiáját.
Aktuális témák az udvarhelyszéki RMDSZ elnökségének ülésén
*** Az udvarhelyszéki RMDSZ elnökségének 2003. október 3-i ülésén a jelenlévők határozottan állást foglaltak az alkotmánymódosító törvénytervezet IGEN szavazattal történő támogatása mellett. Az elnökség álláspontja szerint az Alkotmány módosítása fontos kérdés a romániai magyar nemzeti közösség számára, a távolmaradás vagy a „nem” szavazat a jelenleg érvényben levő, általunk soha el nem fogadott Alkotmány megerősítését jelentené.
Az elnökség továbbá elemezte a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének székelykeresztúri, szeptember 27-i üléséről kiadott közleményét. Az egybegyűltek úgy értékelték, hogy a „Felhívás a székelységhez” című dokumentum a romániai magyar, elsősorban a székelyföldi választókat megtévesztő, félrevezető, súlyos ferdítéseket és csúsztatásokat tartalmaz.
Az elnökség megvizsgálta Farkas Csaba keresztúri RMDSZ elnök, udvarhelyszéki alelnöknek ebben a szervezkedésben vállalt szerepét is. A vita során összeegyeztethetetlennek és elfogadhatatlannak ítélték Farkas Csaba széki alelnöki és SZNT KT ügyvivői kettős minőségét. Ezért a jelenlévők Farkas Csaba széki alelnöki minőségének felfüggesztéséről döntött. Az elnökség javasolja a széki közgyűlésnek, szüntesse meg Farkas Csaba elnökségi tagságát és vonja meg minden ebből következő jogát.
Az elnökség állást foglalt a Ráduly Róbert Kálmán csíki területi elnök, 2003. szeptember 19-i keltezésű körlevelével kapcsolatban is, amelyben a csíki területi elnök az RMDSZ választott tisztségviselőihez, helyi RMDSZ elnökökhöz, polgármesterekhez, alpolgármesterekhez és tanácsosokhoz fordul a Székely Nemzeti Tanács támogatásának ügyében. Ezen szervezkedés választott RMDSZ tisztségviselők bevonásával történő legitimálása több mint erkölcstelen és alapjaiban veszélyezteti a különböző autonómia formák megvalósításában ez idáig elért eredményeket és kockáztatja mindazt, amit ezután fogunk megvalósítani.
Az Udvarhely Széki RMDSZ, mint a Hargita megyei RMDSZ szervezetek Egyeztető Tanácsának tagja, aggodalmát fejezi ki a csíki területi elnök körlevelében foglaltakkal kapcsolatban és kezdeményezi az Egyeztető Tanács sürgős összehívását.
(Az Udvarhely Széki RMDSZ elnökségének Közleményét csatoljuk.)
KÖZLEMÉNY
Megtartotta vakáció utáni első ülését az Udvarhely Széki RMDSZ elnöksége. A 11 tagú elnökségből jelen volt 9 elnökségi tag.
Az elnökség határozottan állást foglalt az alkotmánymódosító népszavazáson való minél szélesebb körű részvétel és az alkotmánymódosító törvénytervezet IGEN szavazattal történő támogatása mellett. Az elnökség álláspontja szerint az Alkotmány módosítása fontos kérdés a romániai magyar nemzeti közösség számára, a távolmaradás vagy a „nem” szavazat a jelenleg érvényben levő, általunk soha el nem fogadott Alkotmány megerősítését jelentené. Az elkövetkező két hétben az Udvarhely Széki RMDSZ széleskörű felvilágosító kampányt fog végezni az Alkotmány módosító népszavazás sikere érdekében.
Az elnökség elemezte a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete létrejötte óta nyilvánosságra hozott dokumentumait, elsősorban a székelykeresztúri, szeptember 27-i üléséről kiadott közleményét. Az elnökség úgy értékelte, hogy az október 1-i dátummal jegyzett „Felhívás a székelységhez” című dokumentum a romániai magyar, elsősorban a székelyföldi választókat megtévesztő, félrevezető, súlyos ferdítéseket és csúsztatásokat tartalmaz. A „nem” szavazásra való felhívás veszélyezteti nemzeti közösségünknek az elmúlt 13 év alatt, küzdelmesen elért eredményeit, ellentétes a Szövetségi Operatív Tanács döntéseivel.
Az elnökség megvizsgálta Farkas Csaba keresztúri RMDSZ elnök, udvarhelyszéki alelnöknek ebben a szervezkedésben vállalt szerepét. Az elnökség Farkas Csaba távollétében volt kénytelen lefolytatni az erre vonatkozó vitát és meghozni döntéseit. Az elnökség összeegyeztethetetlennek és elfogadhatatlannak ítélte Farkas Csaba széki alelnöki és SZNT KT ügyvivői kettős minőségét. Ezért a jelenlévők titkosan leadott 9 igen szavazatával, Farkas Csaba széki alelnöki minőségének felfüggesztéséről döntött. Az elnökség javasolja a széki közgyűlésnek, szüntesse meg Farkas Csaba elnökségi tagságát és vonja meg minden ebből következő jogát. Ugyanakkor javasolja a székelykeresztúri városi RMDSZ szervezetnek, hogy döntsön Farkas Csaba RMDSZ tagságát illetően.
Az elnökség állást foglalt a Ráduly Róbert Kálmán csíki területi elnök, 2003. szeptember 19-i keltezésű körlevelével kapcsolatban is, amelyben a csíki területi elnök az RMDSZ választott tisztségviselőihez, helyi RMDSZ elnökökhöz, polgármesterekhez, alpolgármesterekhez és tanácsosokhoz fordul a Székely Nemzeti Tanács nevű szervezkedés támogatása ügyében. Ezen szervezkedés választott RMDSZ tisztségviselők bevonásával történő legitimálása több mint erkölcstelen és alapjaiban veszélyezteti a különböző autonómia formák megvalósításában ez idáig elért eredményeket és kockáztatja mindazt, amit ezután fogunk megvalósítani.
Felhívjuk az Udvarhely Széki RMDSZ helyi szervezeteinek elnökeit, polgármestereket, alpolgármestereket és tanácsosokat, hogy ne adjanak hitelt a fenti levél és hasonló irományok tartalmának, ne essenek a szervezkedés kelepcéjébe, mert megosztásunkhoz járulhatnak hozzá.
Az Udvarhely Széki RMDSZ, mint a Hargita megyei RMDSZ szervezetek Egyeztető Tanácsának tagja, aggodalmát fejezi ki a csíki területi elnök körlevelében foglaltakkal kapcsolatban és kezdeményezi az Egyeztető Tanács sürgős összehívását.
Az elnökség döntött a széki RMDSZ közgyűlésének október 10-én, 14 órára történő összehívásáról és a közgyűlés napirendjéről.
Október 6-án a Széki RMDSZ küldöttsége részt vesz az aradi megemlékezésen és koszorút helyez el a 13 vértanú tábornok emlékművénél.
A Széki RMDSZ részt vesz az „Agyagfalva 1848 Alapítvány”, az Agyagfalvi RMDSZ, a Bögözi Polgármesteri Hivatallal együtt az Agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlés 155-ik évfordulójára tervezett emlékünnepség előkészítésében.
Az Udvarhely Széki RMDSZ elnöksége nevében
Dr.Verestóy Attila
elnök
Székelyudvarhely, 2003. október 3.
RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. október 6., hétfő
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2549. szám, II. kiadás
Markó Béla szövetségi elnök október 6-i, aradi beszéde
Kétmillió forint a fehéregyházi Magyar Ház felépítésére
Nagy Zsolt, ügyvezető alelnök a Duna TV, valamint a Budapest TV műsoraiban
Hunyad megyei hírek:
– A Szabadságszobor ha nem is mától, de állni fog
– Tisztújítás, Winkler Gyula parlamenti képviselő politikai beszámolója- Hunyad megyei hírek
Referendum
Lakossági fórum
*** Markó Béla szövetségi elnök október 6-i, aradi beszéde
Tisztelt emlékező közösség!
Kedves aradiak!
Magyarok és nem-magyarok mindenhonnan!
Ma, 2003. október 6-án be kell látnunk, hogy tévedtünk, amikor halottnak hittük a tizenhárom tábornokot.
Tévedtünk, amikor elfogadtuk a gondolatot, hogy ezelőtt százötvennégy esztendővel tizenhárom bátor katona életét itt Aradon ki tudta oltani a golyó vagy a kötél.
Tévedtek azok, akik azt hitték, hogy ma gyászolni jövünk ide. Nem gyászolni jöttünk! Tisztelegni igen! Emlékezni igen! Ünnepelni igen! Haragudni igen! De gyászolni nem!
Nekünk van amire emlékeznünk, van amit ünnepelnünk, van akire haragudnunk, de nem kell gyászolnunk.
Hiszen él az aradi tizenhárom.
Nem haltak meg, hanem élnek ma is.
A halottaktól ugyanis nem kell félni, csak az élőktől.
Márpedig az elmúlt hetekben mindannyiunk számára kiderülhetett, hogy a tizenhárom vértanú tábornoktól még ma is félnek egyesek.
Félnek tőlük, mert élnek!
Azt tudtuk eddig is, hogy az osztrák önkényuralom félelemből hóhérolta le őket, félt tőlük, és félt a példájuktól, amely másokra is átragadhatott volna. A félelem vezérelte Haynaut, amikor halálra ítéltette őket.
De ma ki fél tőlük?
Ki fél Aulich Lajostól, Damjanich Jánostól, Dessewffy Arisztidtól, Kiss Ernőtől, Knézics Károlytól, Lahner Györgytől, Lázár Vilmostól, Gróf Leiningen Westerburg Károlytól, Nagysándor Józseftől, Poeltenberg Ernőtől, Schweidel Józseftől, Török Ignáctól, Vécsey Károlytól?
Ki fél ezektől a nagyszerű férfiaktól, akik életüket adták a magyar nemzet szabadságáért, holott többen közülük nem is voltak magyarok, de jól tudták, hogy a szabadság egy és oszthatatlan, és aki a magyar szabadságért harcol, az minden ember, minden nemzet szabadságáért küzd egyúttal.
Ki fél tehát tőlük?
A román miniszterelnök?
A román államfő?
A román politikusok?
Úgy tűnik, hogy igen. Az elmúlt hetekben legtöbbször ezt az érvet hallottam: félünk! Félünk, hogy baj lesz belőle! Félünk, hogy feszültséget kelt! Félünk, hogy elveszítjük a választásokat Erdélyben!
Én erre csak annyit válaszoltam: ezek szerint az 1848-as szabadságharc hőseinek még ma is van akkora hatalmuk, hogy meg tudnak buktatni egy román kormánypártot.
Pedig nem bukásról kellene itt beszélni, hanem együttműködésről. Lenne közösen dolgunk elegendő, van elég tennivaló akkor, amikor egyaránt rosszul élnek fiatalok és idősek, ezen kellene változtatni, mert ha valaki megbukik, ettől bukik meg, nem azért, mert magyarbarát.
Így van ez ma már Erdélyben is, a munkahely, a nyugdíj, az egészségügyi ellátás, a lakáskörülmények foglalkoztatják itt a románokat is, és nem a magyarbarátság miatt haragusznak a kormányra, akik haragusznak, hanem ezért.
Magyarbarátságról egyébként ezekben az októberi napokban igazán nem beszélhetünk.
Tragikomikus, hogy a huszonegyedik század elején a román hatalmasságok még mindig ennyire rettegnek a mártírjainktól.
Mintha a Szabadság-szobor lenne a magyar Gólem, amely éjszaka életre kel, és ki tudja mit művel, ha magára hagyják. Biztosan ezért kell őrt állítani melléje, egy másik szobrot vagy emlékművet, hogy ne maradhasson egyedül. Hogy nehogy legyen egy tér valahol ebben az országban, amely a magyar múltat idézi, miközben ma is él itt több mint másfél millió magyar.
Nekünk ma is meg kell küzdeni mindenért, meg kell küzdeni egy külön iskoláért is, ezt az aradiak jól tudják, ők már megvívták ezt a küzdelmet.
Tisztesség adassék ezért az aradiaknak. Becsülettel harcoltak a Szabadság-szoborért is, és ennek a harcnak meglesz az eredménye.
Tisztesség adassék azoknak az aradi románoknak is, beleértve a polgármestert, a városi tanácsosokat, akik a helyi magyarsággal egyetértésre tudtak jutni, példát adva ezzel a bukaresti uraknak, akik az utolsó pillanatban felborították ezt az egyetértést.
Ma még sikerült beleszólni egy helyi döntésbe, holnap talán már nem fog sikerülni.
A Szabadság-szobornak állnia kell!
Mi nem örülünk a megbékélési park ötletének, mert a Szabadság-szobor egymagában is kifejezi a megbékélés gondolatát, de így vagy úgy, a szobornak állnia kell. És állni fog! Nem máshol kell állnia, hanem a Tűzoltó téren! Ehhez is ragaszkodunk. De mivel ez nemcsak a mi szimbólumunk, hanem az egész magyar nemzeté, nemcsak nekünk, hanem a magyar kormánynak is tárgyalnia kell róla a továbbiakban is, minél sürgősebben.
Megbékélni nem szólamokkal kell, hanem tettekkel. Való igaz, hogy elindult egy megbékélési folyamat, de ez még nagyon a kezdetén tart, és íme, a múlt még mindig elválaszt minket. Valószínűleg sohasem fogjuk egyformán látni a múlt minden pillanatát, hiszen sokszor fordított minket szembe a történelem, mi sem úgy szemléljük 1848 román hőseit, mint a románok, de tiszteljük az érzelmeiket, és tőlük is elvárjuk, hogy tiszteljék a mi érzelmeinket. Lehet, hogy nem fogjuk szeretni egymás múltját, de tisztelni legalább tisztelhetjük. Azt pedig végképp nem fogadjuk el, hogy Erdély-szerte ne legyen helyük a mi szobrainknak.
Erdély a miénk is.
Mi otthon vagyunk Aradon is, másutt is Erdélyben, akárcsak a románok.
Tessék ezt tudomásul venni, tessék ezt megtanulni, mert csak így lehetséges az együttélés és a megbékélés.
Tisztelt emlékező közönség!
Látszólag illetlenül keveset szóltam ma azokról, akiket megtisztelni ma összegyűltünk, a tizenhárom mártírról, és többet beszéltem mai gondjainkról. De ez csak a látszat. Hiszen ma is arról van szó, amiről akkor, 1848-ban és 1849-ben volt szó: szabadságról, egyenlőségről, testvériségről.
Még nem vagyunk igazán szabadok, nem vagyunk igazán egyenlőek, és távolról sem vagyunk még testvérek.
Lehet ezért haragudni, lehet időnként elkeseredni, de a küzdelemről lemondani nem szabad. És nem is fogunk lemondani róla, hiszen eddig is volt erőnk, ezután is lesz erőnk a feladattal szembenézni, a szülőföldön magyarként megmaradni és boldogulni. Sokszor lesz még nehéz nekünk, sok válsággal fogunk még szembenézni, de azt is meg fogjuk oldani. Nem lennénk méltók a tizenhárom tábornok emlékéhez, ha nem így cselekednénk.
Ne feledjétek: nem haltak meg, itt élnek ők láthatatlanul közöttünk, és ha mi nem is látjuk őket, ellenségeink látják őket a hátunk mögött minden pillanatban.
Ez adjon nekünk erőt annak elvégzésében, amire vállalkoztunk, hogy tényleg szabad, tényleg egyenlő, tényleg testvér lehessen itt nemzet a nemzettel, magyar a románnal.
Hajtsunk fejet a mártírok emléke előtt!
MARKÓ BÉLA
Arad, 2003. október 6.
Kétmillió forint a fehéregyházi Magyar Ház felépítésére
*** Kovács László magyar külügyminiszter ma délelőtt adta át Szabó Józsefnek, a fehéregyházi Petőfi Sándor Kulturális Egyesület alelnökének arról a két millió forintról szóló elismervényt, amellyel a magyar kormány a fehéregyházi Magyar Ház felépítését kívánja támogatni. Az átadást követő sajtótájékoztatón Kovács László külön értékelte Románia és Magyarország között, az elmúlt tíz esztendőben elért eredményeket, amelyek megvalósításában, mint mondotta, igen nagy szerepet játszott az RMDSZ. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök külön értékelte a fehéregyházi Magyar Ház felépítésére elkülönített támogatást, ugyanakkor üdvözölte a magyar kormánynak azon álláspontját, amely szerint az EU Alkotmányában a kisebbségi jogokra való hivatkozásnak is helyet kell biztosítani.
Szabó József, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület alelnöke, miután megköszönte a támogatást, biztosította a magyar kormányt arról, hogy jövő év közepéig befejezik a munkálatokat.
Nagy Zsolt, ügyvezető alelnök a Duna TV, valamint a Budapest TV műsoraiban
*** A módosított Alkotmány előírásairól nyilatkozott ma reggel Nagy Zsolt, az RMDSZ területi szervezeteiért felelős ügyvezető alelnöke a Duna Televízió Indul a nap című műsor vendégeként. Az RMDSZ politikusa hasonlóképpen az Alkotmány módosításairól, valamint az aradi Szabadság szobor körül kialakult helyzetről tájékoztatja ma este a Budapest TV nézőit Kövér Tamás műsorában.
Hunyad megyei hírek
A Szabadságszobor ha nem is mától, de állni fog
*** Ünnepi istentisztelet keretében emlékeztek a vajdahunyadiak a 400 éves református templomban a 13 aradi vértanúra. A történelmi visszaemlékezés után Winkler Gyula parlamenti képviselő szólalt fel keserűen állapítva meg, hogy ma nem lehet jelen a határidőnaplójába augusztus végén bejegyzett eseményen – az aradi Szabadságszobor október 5-re tervezett avatóján. A mai csendes, szoboravató nélküli megemlékezés kapcsán két kérdés fogalmazódik meg bennünk – mondta a képviselő. Elsősorban az, hogy miért maradt el a várva várt esemény, másodsorban, hogy miért oly fontos számunkra e szobor? Az ünnepélyes avatás elmaradására egyetlen magyarázat van: a szószegés, amely a kormánypárt részéről különböző szinteken történt meg, s amely minden bizonnyal összefügg az alkotmánymódosítással. Hiszen ez utóbbi terén, ha nem is sikerült minden célkitűzést érvényesíteni, az RMDSZ fontos tételeket tudott érvényre juttatni a hazai magyarságot érintő kérdésekben. Ezt az ország vezetésében jelen lévő erős nacionalista mag nem tudta feldolgozni. Nyílván előttük is világos, hogy miért oly fontos számunkra a Szabadságszobor. Hiszen akárcsak az 52. Zsoltár, amely nemzeti imánk, vagy a címer, a zászló, a korona, amelyek nemzetünk jelképei, éppúgy a Szabadságszobor számunkra több, mint kő és fém és több mint művészi érték, hiszen a 15 milliós magyar nemzet szabadságának szimbóluma. És éppen ezért én hiszem azt, hogy a Szabadságszobor ha nem is mától, de állni fog Aradon – zárta beszédét a képviselő.
A 6-os Számú Általános Iskola diákjai, Gherghina Rózália tanárnő vezetésével Faludy György, Medgyes Lajos, Petőfi Sándor szabadságról íródott gondolatait tolmácsolták a gyülekezetnek, majd az IKE kórusának dalaival, nemzeti imánk eléneklésével zárult az emlékezés.
A templomi ünnepséget követően a vajdahunyadi magyarság nevében Winkler Gyula képviselő és Doboly Beatrix helyi EMKE elnök megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát, a szabadág mártírjai előtt való főhajtás jelképeként.
Tisztújítás, Winkler Gyula parlamenti képviselő politikai beszámolója
*** Winkler Gyula parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnökének politikai beszámolójával kezdődött az október 2-án megtartott vajdahunyadi tisztújító közgyűlés. A képviselő részletesen ismertette az alkotmánymódosítás tartalmát és azokat a fontos kitételeket, melyeket a parlament által elfogadott törvény tartalmaz: a tulajdonjog szavatolását, a kötelező katonai szolgálat eltörlését, a kisebbségi obudsman intézmény létrehozásának lehetőségét és mindenekelőtt az egyházi oktatás elismerését, illetve az anyanyelvhasználati jogokat. Winkler Gyula felkérte a jelenlévőket, hogy vegyenek részt az október 19-i népszavazáson, és igen szavazatukkal segítsék elő az alkotmánymódosítás elfogadását. A politikai beszámoló során a képviselő kitért az aradi Szabadságszobor újrafelállítása körül kialakult feszültségre is sajnálatosnak nevezve a kormánypárt szószegő magatartását.
Ezt követte a tulajdonképpeni tisztújítás. A tavaszi közgyűlésen megválasztott Hauer Erich elnök váratlan és sajnálatos elhalálozása miatt az RMDSZ vajdahunyadi szervezete augusztus folyamán pályázatot írt ki az elnöki tisztség betöltésére. A kiírásra egyetlen pályázat érkezett. Győrfi Jenő municípiumi tanácsos jelöltette magát, s a közgyűlés titkos szavazással egyhangúlag választotta meg a jelöltet a 2 éves mandátum betöltésére.
Referendum
*** Október 2-án délután ülésezett az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének operatív tanácsa. Fő napirendi pontként az alkotmánymódosításról szóló népszavazásra való felkészülés ütemtervét fogadták el. Az elkövetkező két hétben az RMDSZ Huynad megyei szervezete, a helyi szervezetek, illetve Winkler Gyula képviselő lakósági fórumokon, különböző rendezvényeken, illetve szórólapok és plakátok segítségével népszerűsítik majd az alkotmánymódosítás tartalmát. E tevékenységben az egyházak, civilszervezetek illetve a sajtó segítségére is számítanak. A helyi magyar havilapban – Hunyad Megyei Hírmondóban – jelentős ismertető anyagot közölve le az alkotmánymódosításról.
Az operatív tanács október 2-i ülésén napirenden szerepelt a megyei szervezet október 6-i aradi megemlékezésen való részvétele, illetve a megyei RMDSZ-SZDP politikai kapcsolat kiértékelése.
Lakossági fórum
*** Székely Ervin Bihar megyei parlamenti képviselő meghívására pénteken, október 3-án délután lakossági fórumon vett részt Winkler Gyula képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke aktuális gazdaságpolitikai kérdéseket vitatva meg a fórumon részt vevő vállalkozókkal, önkormányzati képviselőkkel, illetve Tódor Albert polgármesterrel.
A képviselő két témáról tartott bevezető előadást. Elsősorban ismertette a pénzügyi törvénykönyv jelenlegi stádiumát, kitérve az egységes adókulcs bevezetéséről szóló kezdeményezésre, melyet az RMDSZ is támogat. A továbbiakban a 2004-es évi állami költségvetés tervezetének kidolgozásáról, illetve az ehhez kapcsolódó RMDSZ javaslatokról beszélt a képviselő. Az előadást tartalmas vita követte, mely során a jelenlévők Nagyszalonta gazdasági helyzetével, a helyi önkormányzat alulfinanszírozásával, munkahely-teremtési lehetőségekkel, illetve különböző gazdasági folyamatokkal kapcsolatosan vetettek fel kérdéseket.