Szenátusi hírek

VIII. cigány népzene- és néptánc-fesztivál Szenterzsébeten

Képviselőházi tájékoztató

*** 2003. október 28-án, a 2004. évi költségvetési tárgyalások keretében Miron Mitreával, a közlekedés-, építkezésügyi és turizmus tárca miniszterével találkozott az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciója.

A jelen találkozó egy tárgyalássorozat részét képezi, amelynek különleges fontossága abban áll, hogy az RMDSZ képviselőinek lehetőségük nyílt fenntartani azokat a javaslatokat, amelyek nem jelennek meg tételesen a költségvetés tervezetében, és amelyek a magyarlakta területek önkormányzatainak javaslatára, ezek érdekprioritásait tartalmazzák.

Miron Mitrea miniszter általános észrevételeket tett a Minisztérium költségvetésére vonatkozóan, amelyből kiderült, hogy a következő évben (választási év) a beruházásokra szánt összegek csökkentek a szociális intézkedések javára.

A továbbiakban a képviselők kérdéseire válaszolt a miniszter, amelyek konkrét, és általános problémákat is érintettek.

A találkozó részleteit következő (holnapi) tájékoztatónkban közöljük.

Szenátusi hírek

*** A Szenátus október 27-i ülésén elhangzott Puskás Bálint Zoltán RMDSZ szenátor politikai nyilatkozata. A szenátor felszólalásában üdvözölte a Sepsiszentgyörgyön lezajlott Üzletemberek Fórummának megbízott szószólójaként is, az adó- és járulék-befizetés ellenőrzésének szigorítását, valamint a hátralékok könyörtelen behajtását célzó kormány-kezdeményezést. A továbbiakban hozzátette: a Fórum részvevői ugyanakkor tiltakoznak az ellen, hogy az 5 – 50 milliós tartozások miatt elmarasztalható kisvállalkozásokkal kezdjék vagy csak ezekre korlátozzák az akciót. Ilyen jellgeű méltánytalanságra sajnos számos példa van, hiszen a százmilliókkal tartozó állami nagyvállalatok, de még a tőkeerős magáncégek is, megúsztak már hasonló ellenőrzéseket. Puskás Bálint szenátor, felhívta a figyelmet arra, hogy az adó- és járadékterhek befizetése terén fordulat csak akkor következhet be, ha a törvény szigorát kivétel nélkül egyformán és méltányosan juttatják érvényre. A vállalkozók – legyenek kis- vagy nagyvállalkozók – részesüljenek azonos elbánásban az ellenőrző szervek részéről. – hangsúlyozta az RMDSZ politikusa.

*** Pete István szenátor szintén október 27-én interpellációt nyújtott be a közigazgatási és belügyminiszethez a turisztikai útlevelek Bihar megyei ügyintézésével kapcsolatban. Az RMDSZ politikusa a helyzetet vázolva kifejtette: Bihar megylben, és az egész nyugati határzónában végeérhetetlen sorbanállással és túlzott várakozási idő után lehet csak hozzájutni ehhez az utiokmányhoz – mondják a szenátori irodákat felkereső panaszosok. A késedelem fő oka Pete István szerint az, hogy a növekvő megyei szükségletek ellenére – 2003 folyamán eddig 30 000 útlevelet adtak ki – , egyetlen, a biztonsági követelményeknek megfelelő fényképező készülék áll az illetékes hatóság rendelkezésére. Pete István szenátor felkérte az érintett minisztert, intézkedjék annak érdekében, hogy az állampolgárok akadálytalanulés gyorsan kézhez kaphassák útleveleiket.

VIII. cigány népzene- és néptánc-fesztivál Szenterzsébeten

*** 2003. október 24-25.-én a Hargita megyei Szenterzsébeten megrendezésre került a VIII. cigány népzene- és néptánc-fesztivál. A rendezvényen felléptek: a székelyudvarhelyi Kékiringó tánccsoport, a székelykeresztúri Kispipacsok és a székelyudvarhelyi Néptáncműhely, a Cigánytűz együttes, a székelyszenterzsébeti magyar néptánc együttes, a Nagybuni tánccsoport, illetve a csíkszeredai Joni zenekar és tánccsoport.

Meghívottként jelen volt Asztalos Ferenc parlamenti képviselő, aki ünnepi beszédében a hagyományteremtés fontosságáról beszélt a jelenlevőknek. Kiemelte a különböző etnikai csoportok egymás megismerésére irányuló törekvéseinek, illetve egymás kölcsönös értékelésének fontosságát. Rámutatott arra is, hogy ebben a folyamatban kiemelkedő szerep jut az olyan értékeknek, mint a népművészet, amely anyanyelvtől függetlenül kapocsként működhet a különböző közösségek között. A 65%-os roma nemzetiségű Szenterzsébet ezzel a rendezvénnyel intézményes keretet teremtett a roma kultúra gyakorlására, ugyanakkor – vélte a képviselő – annak lehetőségét is, hogy a más nemzetiségű közösségek is felfedezzék az említett kisebbség kultúráját.