Bukaresti Magyar Napok

Ülésezik a Háromszéki Képviselők Tanácsa

A szabadság eszméje nem nemzetiségi kérdés

*** Az RMDSZ 2003. október 1-i sajtótájékoztatóján Markó Béla szövetségi elnök beszámolt arról, hogy az RMDSZ hogyan és milyen intenzitással látott hozzá a romániai magyarok meggyőzésére, hogy igennel szavazzanak a közelgő népszavazáson, hiszen annak ellenére, hogy az RMDSZ-nek vannak fenntartásai az Alkotmányt illetően, mégis a módosítás csak előnyére válik majd a magyarságnak. A szövetségi elnök felhívta a sajtó figyelmét az október 6-ai megemlékezésekre, amelyet most éppen a Szabadság-szobor körül kialakult feszültség árnyékol be ugyan, de az ünnepségek során erőt kell gyűjtenünk, hogy megoldást találjunk erre a problémára.

Tokay György, az emberjogi, vallás- és kisebbségügyi bizottság alelnöke az aradi szobor kapcsán kialakult feszültséget helyezte ellentétbe az aradi szellemiséggel, amelynek középpontjában a szabadság eszméje állott, és amit nem lehet – és nem is szabad – nemzetiségi kérdésre redukálni. Beszédében kihangsúlyozta, hogy egyértelműen nacionalista felhangjai vannak ennek az ügynek, mely felhang, sajnálatos módon, a közvéleménybe is bekerült. Azokat, akik a szobor visszaállítása ellen harcolnak a tálibokhoz hasonlította, akik hasonló meggyőződésből rombolták porig a távol-keleti Buddha-szobrokat.

Márton Árpád, a képviselőház művelődésügyi bizottságának titkára beszámolt arról a feljelentésről, amelyet a magyar képviselők nyújtottak be a Diszkriminációellenes Tanácshoz és az Országos Főügyészséghez azon 11 román képviselő ellen, akik nemrég a magyarlakta megyék újraszervezésére vonatkozó törvényjavaslatot terjesztettek elő a parlamentben.

Winkler Gyula, a költségvetési, pénz- és bankügyi bizottság tagja a költségvetés kapcsán elmondta, hogy az RMDSZ az egységes adókulcs bevezetését támogatja és figyelembe veszi a szakszervezetek ezügyben hangoztatott álláspontját is. Az RMDSZ a helyi költségvetések finanszírozásában a decentralizációt támogatja és a régiófejlesztésre helyezi a hangsúlyt, aminek eredményeként a költségvetést programként fogalmazzák meg és a program tartalmát a minisztérium dönti el – mondta a Hunyad megyei képviselő. A továbbiakban kitért az előcsatlakozási programok szerepére a működési és fejlesztési költségvetésben.

Bukaresti Magyar Napok

*** Szeptember 30-án kedden, a Bukaresti Magyar Napok keretében a bukaresti Calvineumban sor került az Egyház, civilszféra és RMDSZ szerepe a helyi közösség életében című előadásra. Meghívott előadóként Markó Béla szövetségi elnök tartott előadást, melyben kifejtette, hogy 1989 után megváltozott az egyház, a civil szféra szerepe a helyi közösségek életében és a romániai magyarságot összefogni hivatott intézmények, egyesületek köre kibővült a politikai érdekképviselettel, amelyet azóta az RMDSZ lát el.

Az RMDSZ elnöke az egyház 1989 előtti szerepéről szólva hangsúlyozta, hogy a rendszerváltást megelőzően az egyház volt az az intézmény, amely összefogta a magyarságot, és ugyanakkor a magyar nyelv és kultúra megőrzésében is elsőrendű szerepet játszott. Az egyház tevékenységét mintegy kiegészitendő, természetesen fontos szerep jutott a civil társadalomnak is, amely a régi rendszerben főleg kulturális intézmények keretén belül fejtett ki olyan tevékenységet, amely a romániai magyarság megtartásának szempontjából elengedhetetlennek bizonyult. A 1989-es eseményeket követően, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség megalakulásával, amely felvállalta a romániai magyar közösség politikai érdekképviseletét, valamint a civil szféra kiépülésével megváltozott az egyház szerepe a helyi közösségek életében, tulajdonképpen arról van szó – fogalamazott Markó Béla -, hogy az egészséges munkamegosztás elve alapján a magyarságot érintő kérdésekben létrejött a közreműködés az egyház, a civil szféra, valamint az RMDSZ között. A szövetségi elnök ugyanakkor kiemelte: az egyház szerepe a helyi közösségek életében térben változó, hiszen sok helyen az egyháznak pótolnia kell mindazt, amit a saját állami intézmények, önkormányzatok hiánya okoz. Ez elsősorban azokra a vidékekre jellemző, ahol a magyarság kisebb arányszámban, szórványban él.

Visszautalva előadásában a 1990-es évek elejére, Markó Béla kifejtette: az RMDSZ tevékenységének megkezdésekor szorosan együttműködött az egyházzal illetve a civil szféra képviselőivel, hiszen a rendszerváltás után egy teljesen szétroncsolt magyar közösséget kellett újjáépíteni. Ma 2003-ban viszont már arról is beszélhetünk, hogy kialakult egy külön, jól körülhatárolt szerepe mind az RMDSZ-nek, mind az egyháznak illetve a civil szférának.

A továbbiakban az RMDSZ elnöke elmondta, véleménye szerint egy közösség akkor erős, ha sokszínű, ezt a sokszínűséget pedig egyedül a civil társadalom mozgalmai képesek kifejezni. Továbbá kifejtette: egy közösség akkor erős, ha van biztos erkölcsi értékrendje, egészséges lelki- és hitélete, amelyet az egyház hivatott biztosítani a közösség számára, ugyanakkor szükség van egy politikai érdekérvényesítő szervre is. Drámai következményei lennének annak, ha megpróbálnánk a civil társadalmat egyenruhába öltöztetni, egyszínűségre kényszeríteni, ha az egyházat megfosztanánk szerepétől, ha a politikai életünk egységét megbontanánk – mutatott rá Markó Béla. Előadása záró szavaiban a szövetségi elnök kifejtette: a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget politikai sokszínűség jellemzi, ugyanakkor a Szövetségen belül minden irányzat képviselőinek lehetősége nyílik arra, hogy kifejthesse nézeteit, ideológiáit, de az eredményesség érdekében konszenzusra kell jutni, és közös, egységes álláspontot kell képviselnünk a külvilág fele, hiszen ha különálló táborokra oszlunk a szövetség legyengül és így kiszolgáltatottá válik.

Az előadást megelőzően Zsold Béla református lelkész köszöntötte a résztvevőket, valamint hangsúlyozta: reméli, hogy az első ízben megrendezett Bukaresti Magyar Napok rendezvénysorozat sikeres lesz, és ezzel az első rendezvénnyel hagyomány teremtődik.

Ülésezik a Háromszéki Képviselők Tanácsa

*** 2003. október 3-án 15.00 órai kezdettel a sepsiszentgyörgyi Városi Művelődési Ház gyűléstermében kerül sor a Háromszéki Képviselők Tanácsának ülésére. A találkozó napirendjén szerepel a területi elnök féléves beszámolója, a Megyei Tanács féléves beszámolója, a parlamenti képviselet féléves beszámolója, a 2004-es helyhatósági választások előkészítése, állásfoglalás a prefektus Kovászna megyei politikájával szemben. Az ülésen jelen lesz Takács Csaba ügyvezető elnök.

A mindennapokban is érezhetőek a kedvezménytörvény előnyei – megérkezett az ösztöndíjprogram céljára elkülönített pénz

*** Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Központi Tájékoztató Irodájának közleménye szerint 2002 januárjától 2003. szeptember 26-ig 400.923 személy nyújtotta be Magyar igazolvány iránti igénylését. Ezzel párhuzamosan 31.940 Diákigazolvány iránti kérelmet nyújtottak be, 4.634 Pedagógus-igazolvány és 358 Oktatói kártya iránti igénylést. A 2002-es népszámlálás adatai alapján országos szinten a magyar nemzetiségűek 27,95%-a igényelt Magyar igazolványt, legmagasabb arányban a csíkszeredai tájékoztató iroda körzetében, ahol a magyar nemzetiségűek 41,74 %-a nyújtotta be Magyar igazolvány iránti kérelmét. Fehér megyében az igénylések aránya 38,08 %, a kézdivásárhelyi Tájékoztató iroda körzetében 36,69 %. Legalacsonyabb az arány a Kárpátokon túli megyék esetében, ahol a magyar nemzetiségű személyek 6,88%-a igényelt Magyar igazolványt. Szintén alacsony Temes és Szeben megyékben, ahol 13,71, illetve 14,68 %.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége számlájára megérkezett a 2001/2002-es tanévre meghirdetett Szülőföldön magyarul ösztöndíjprogram további 32.025 nyertes pályázatának kifizetéséhez szükséges összeg, mintegy 4.200.000 euró. A kedvezően elbírált pályázatokra október elsejével elkezdődött a támogatási összeg átutalása. Az összeget a pályázó szülők postai úton kapják meg. A kifizetések a pályázatok beadási sorrendjében történnek.

A 2003/2004-es tanévben az oktatási-nevelési támogatásra a román és magyar kormány által szeptember 23-án aláírt Megállapodás alapján az Iskola Alapítvány pályázatot fog kiírni.