RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. november 7., péntek
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2574. szám
Az erdélyi magyarság csak akkor fog autonómiát kapni, ha megerősödik – Markó Béla szövetségi elnök Temes megyei látogatása
Maros megyei hírek
Nyitott jelöltállítási kritériumrendszert dolgozott ki a jövő évi önkormányzati választásokra az RMDSZ Maros megyei szervezete
Szombaton várossá avatják Nyárádszeredát
Az erdélyi magyarság csak akkor fog autonómiát kapni, ha megerősödik – Markó Béla szövetségi elnök Temes megyei látogatása
*** Az alkotmánymódosítás megszavazásával lezárult egy pozitív folyamat a kisebbségi jogok területén, különös tekintettel az oktatási és az anyanyelv-használati jogokra – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök a Temes megyei RMDSZ szervezet székházában csütörtök este megtartott találkozón, amelyen meghívottként jelen volt Nagy Zsolt, területi szervezetekért és önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök, Borbély László, kormányzati kérdésekért felelős ügyvezető alelnök, Szepessy László, az Elnöki Hivatal igazgatója, valamint Toró T. Tibor, Temes megyei parlamenti képviselő. A rendezvény házigazdája a megyei RMDSZ szervezet elnöke, Halász Ferenc volt, aki a megyei szervezet tevékenységi beszámolójában bemutatta az új ügyvezető elnökséget, amely fiatal, lendületes tagokkal gyarapodott. A beszélgetésen jelen voltak a megyei és helyi önkormányzatok tisztségviselői, illetve a megyei szervezet választmánya is. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök a választások előkészületeiről, az önkormányzati tisztségviselők tevékenységének kiértékeléséről, valamint az RMDSZ választási szabályzatainak előkészítési folyamatáról tájékoztatott, Borbély László ügyvezető alelnök pedig az RMDSZ és a kormánypárt közötti megállapodás vonatkozásában a reális értékelés fontosságára hívta fel a figyelmet. Az ügyvezető alelnök hangsúlyozta a gazdasági fejlesztés fontosságát, amelyre az RMDSZ gazdasági programja megoldást kínál.
Az aktuális kérdéseket felvető és megvitató találkozó keretében Markó Béla szövetségi elnök helyzetelemzésében a jelent az alkotmánymódosítás utáni, választások előtti időszakként jelölte meg, ezáltal utalva arra, hogy az RMDSZ programjának bizonyos elemei eljutottak az alkotmányos garancia szintjére, az elkövetkezőkben azonban a kivívott jogokat gyakorlatba is kell ültetnünk, ehhez pedig szolidáris, egységes fellépésre van szükség. Az elkövetkező időszakban arra kell felkészülnünk, hogy az önkormányzati választások eredményeként megfelelően erős tanácsokat tudjunk magunk mellett – mutatott rá a szövetségi elnök. Az erős önkormányzatok jelentik ugyanis az első lépést annak a célkitűzésnek az elérésében, amelyért az RMDSZ eddig is tevékenykedett, és a továbbiakban is tenni fog, ami nem más, mint az erdélyi magyar közösség önrendelkezése, hiszen ahogy Markó Béla fogalmazott „az erdélyi magyarság csak akkor fog autonómiát kapni, ha megerősödik”.
A szövetségi elnök, illetve az Ügyvezető Elnökség képviselőinek Temes megyei látogatásának következő állomása Zsombolya volt, ahol a város polgármestere, Kaba Gábor végigvezette a látogatókat a városon, bemutatva az elmúlt három év megvalósításait: a fogyatékos gyermekekkel foglalkozó „Nefelejcs” központot, a hátrányos szociális helyzetben lévő gyermekek otthonát, a városban létesült vállalatokat, a múzeumokat és iskolai szak-műhelyeket.
A szövetségi vezetők látogatása Lugoson folytatódik.
Maros megyei hírek
Nyitott jelöltállítási kritériumrendszert dolgozott ki a jövő évi önkormányzati választásokra az RMDSZ Maros megyei szervezete
*** A Maros Megyei Elnökök Konzultatív Tanácsa csütörtökön, a marosvásárhelyi ülésén ismertette a kerületi szervezetek vezetőivel azt a nyitott jelöltállítási kritériumrendszert, amelyet az RMDSZ Maros megyei szervezete dolgozott ki a jövő évi önkormányzati választásokra. Az új rendszer szerint bárkit lehet jelölni az önkormányzati választásokra, és a hamarosan elfogadásra bocsátandó kritériumok alapján kerülhet majd eldöntésre, kik a legérdemesebbek arra, hogy RMDSZ-színekben tanácsosi vagy polgármesteri székre pályázzanak.
Az Elnökök Konzultatív Tanácsa dr. Kakassy Sándort választotta újra a testület elnökévé, az új alelnök pedig Szabó Árpád lett.
Szombaton várossá avatják Nyárádszeredát
*** November 8–9-én, Nyárádszereda várossá avatásának alkalmából, ünnepségsorozatra kerül sor a Nyárád menti településen. Szombaton térzene, városavató ünnepi ülés és nemzetközi barátságos labdarúgó mérkőzések, majd tűzijáték és koncert várja az érdeklődőket. Vasárnap kiállítás-megnyitóra kerül sor a művelődési otthonban, amit majd egy emléktábla leleplezése és egy színházi előadás követ a művelődési otthonban.
RMDSZ-TÁJÉKOZTATÓ
Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája Szerkeszti: Márton Adél-Evelin
www.rmdsz.ro 2003. november 7., péntek
elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro XI. évfolyam, 2574. szám, II. kiadás
Többlépcsős terv a szórványövezet anyanyelvi oktatási gondjainak megoldására
*** Mai tanácskozásunkat egy olyan statisztika tette megalapozottá, amely a romániai magyar óvodások, iskolások arányát vizsgálta az 1992-es és az 2003-as adatok tükrében – mondta Kötő József, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke november 7-én, Kolozsváron, azon a találkozón, amelynek célja a szórványövezet anyanyelvi oktatási gondjainak megvizsgálása, az erdélyi magyar kistérségek iskolaközpontjai hálózati tervének előkészítése volt. A megbeszélésen a Szövetség területi szervezeteinek oktatási alelnökei mellett jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök, a történelmi magyar egyházak és a civil szervezetek képviselői is. Meghívott előadóként volt jelen Vetési László református lelkész, Erdei Ildikó temesvári pedagógus valamint Papik Péter, a magyarországi Régió és Kistérség a Pedagógiai Szolgáltatásban projekt igazgatója.
Míg az 1992/1993-as tanévben, amikor a magyarság Románia összlakosságának 7,1 százalékát képezte, mintegy 209.077 magyar óvodás, általános és középfokú iskolás diák járt magyar tannyelvű intézménybe, ami országos szinten 5,3 százalékot jelentett, addig a 2002/2003-as tanévben, amikor a 2002. évi népszámlálás adatai szerint, a magyar nemzetiségűek részaránya országos szinten 6,6 százalékos, 176.610 magyar óvódást és diákot tartanak számon, ami az országos szinten beiskolázottak 4,8 százalékát képezi. Nem hagyható figyelmen kívül azonban az a tény sem, hogy közel 50.000 ezer magyar anyanyelvű diák román nyelven tanul – tájékozatta Kötő József a tanácskozás résztvevőit.
Az eddigi tapasztalatok alapján kell cselekvő álláspontra helyezkednünk, ami azonban nem mindig népszerű – fogalmazott Takács Csaba. Az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint ugyanis nem lehet mindenhol fenntartani a meglévő I–VIII. osztályt, de igenis meg lehet tartani az I–IV. osztályokat működtető tanintézményeket. Ebben a munkában három pillérre támaszkodhatunk: a humán erőforrásokra, a meglévő törvényes keretekre valamint az intézményes háttérre. Sok a tennivaló mindhárom területen – hangsúlyozta a Szövetség politikusa, majd hozzáfűzte: olyan koordinációs rendszert kell kialakítanunk, amelynek szakmai, közösségszervezési és politikai szempontból is hitele van, és amelyben mindenki érvényesítheti véleményét.
A szórványövezet anyanyelvi oktatási gondjainak megoldására egy több lépcsős terv kidolgozása van folyamatban – tájékozatta a jelenlevőket Kötő József. Ennek egyik, igen fontos szakasza kistérségi oktatási központok kialakítását célozza, amely nyitott a bentlakásos rendszerre, és amelyhez megfelelő ingázási hálózat is társul. Az oktatási központok kijelölésénél elsősorban a természeti-vízrajzi szabályok és a megközelítési, vagyis a kistérség természetes vonzási törvényeit kell figyelembe venni. Ebből következik, hogy az oktatási központ legtöbb esetben a kistérség földrajzi, adminisztratív központja kell legyen. Figyelembe kell vennünk az ésszerű távolság elvét, valamint azt, hogy a kijelölt település a kisrégióban lehetőleg a legnagyobb magyar lélekszámú helység legyen. Ez feltételezi az erdélyi magyar iskolahálózat térképének elkészítését – összegzett az RMDSZ oktatási alelnöke.